Családos, küzdelmes, farmot életben tartós.
Tom Garvey földműves, aki a két kezével épített életet magának a családja ősi földjén. Kukoricát termeszt, állatokat tart, minden segítsége a felesége és a két gyerekük. De most rossz idők járnak: banki kölcsönöket kellene törleszteni, miközben a megáradt folyó elvitte a termést, mindent elölről kell kezdeni. A bankot a helyi nagyvállalkozó, Joe Wade szorongatja, akinek a terveihez kellenének a farmerek földjei, így most onnan sem remélhet segítséget. A helyzetet fokozza, hogy Tom nejének, Mae-nek korábban Joe udvarolt, és még mindig túl figyelmes az asszonnyal. Tom mindent megpróbál, hogy megőrizze a birtokát, de mit tehet, amikor a folyó újra áradni kezd?
Az nem lenne baj, hogy a film idősebb nálam. Elnézek én régebbi filmeket is, csak legyen érdemes. Ennek a filmnek adtam egy esélyt, egyrészt, a casting okán, másrészt, mert a maga idejében elég sok Oscarra jelölték, ha díjat nem is vitt haza fontos kategóriában. Talán a hangnemből érezni is, annyira nem tetszett, amit láttam. Nem ezt vártam.
Ez egy kőkemény dráma, amit túlzottan át tudok érezni. A földművelés nem egyszerű szakma, főleg, ha valaki abból akar megélni és eltartani egy családot. Iszonyatosan függ minden az időjárástól, a filmben ezt drámaian ki is hegyezték. A fő bajom talán az is volt, hogy túl jól el tudtam képzelni, min mennek keresztül a szereplők, és a film minden életkedvet sikeresen kiölt a kedvemből.
Mert, hiába óda a film a kitartásról, és hiába tart nagyon össze a család és a közösség, nekem nem a pozitív részek maradtak meg az agyamban. A sok szenvedést láttam, aminek annyi eredménye lesz csak, hogy nincs azonnali vég. De én a szereplőknél sokkal jobban átérzem Wade záró monológját – hogy neki van ideje, kivár. A földműves családoknak elé egyetlen hiba – egy rossz termés, egy újabb áradás, és nekik minden elveszik. És bár a film azt sugallja, hogy Tom mindig feláll, mindig megoldja, ha előre gondolok, nincs happy end.
Így, drámának a film remek, tényleg drámai, erőteljesek a konfliktusok, van mondanivalója, és reflektál a valóban ilyen életet élők világára. De pont ezért nem is tetszett: ennek a realitása valósággal depresszióssá tett a film végére.
Amit még ki akarok emelni, a döbbenetes casting. Sikerült úgy ábrázolni a szereplőket, olyannak látszanak, mintha tényleg a földeken robotoló parasztok lennének. Még az arcvonásaik is, egyszerűen ez jut róluk eszembe. Akik beleroppannak a földbe. Még Sissy Spacek is, akit nem véletlenül jelöltek Oscarra érte. Mel Gibson, vagyis Tom már nehezebb dió. Ő ebbe a szerepbe is belevisz nem kevés heroizmust. Erre épített karriert is.
Ha a korához nézem, akkor a látvány és a helyszínek is rendben vannak. Mai szemmel nézve azonban nem hozza azt a látványt, amit várunk. De ahogy említettem, nem mai csirke a film. Ezt is beszámolva egy korrekt jár neki.
Azt nem is tudom, negatívumnak éljem-e meg, hogy ez egy hosszú film. Mert nehéz végignézni, lassabb a cselekmény, és olyan nyomasztó az egész. De korrekten el van mesélve, mindent szépen kibont, valahol kellett neki ez a játékidő.
Egyszer érdekes volt, de többet nem vágyom ennek a filmnek a látására.
A folyó - 5/3 kemény dráma, és rég láttam ennyire hitelesen nyomott parasztokat. Engem lenyomott.
