Bűvészes, összeesküvés elméletes, bűnüldözős.
Cameron Black a világ egyik legjobb bűvésze. Éppen túl van egy nagy mutatványon, amikor egy bárban csinos nő szólítja le. Elmegy vele, és mire magához tér, az úton hever a kiégett autó mellett, a nő halott. De az a nő nem az, akivel a bárban ismerkedett meg. Neki felemás szeme volt, a holttestnek nem. Gyilkosságért elítélik, és kiderül a nagy titok is: valójában két Black van. Cameron, és ikertestvére, Jonathan. Míg Johnny a börtönben ragad, Cam a felemás szemű nő nyomába ered, és az FBI segítségével akar a nyomára akadni. Segít nekik olyan ügyeket megoldani, melyben jól jönnek a képességei, cserébe ők is segítenek tisztázni a testvére nevét. De a nőnek is megvannak a maga tervei…
Nekem bejönnek az olyan műsorok, amelyekben bűvészkedéssel, vagy valami nagy átverés segítségével ügyködnek a szereplők. Mondanám, hogy heist movie, de nem mindig. Néha nem bűnöznek a trükkökkel, hanem éppen ellenkezőleg.
Erre épül a Deception is, ami szinkronban a Szemfényvesztők címet kapta – lehetett volna rosszabb is, de nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy a film sikerét akarják vele meglovagolni. De mindegy is, nem a cím a lényeg, és nálam ez különben is Deception.
A történet sok tekintetben tipikus. Ahogy Cameron az FBI segítője lesz, ahogy Johnny egyre elégedetlenebb, és mindaz, amire a titokzatos nő játszik. Sokszor éreztem úgy is, hogy a készítők maguk sem tudták, merre akarják vinni a történetet. Egyrészt, behozzák a fiúk gyerekkorát, egy nagyapjukig visszamenő átverést, titkos társaságokat és a jelen ügyei is itt vannak. Ahhoz képest, hogy csak 13 rész, túl sok labdával igyekeztek zsonglőrködni.
Lehetne a részek ügyeit is kritizálni, de nem teszem, mert nekem tetszettek így is. Ha volt is, ahol előre kitaláltam a trükköt, mert igazából csak 3-4 módszert variáltak, azért hangulatos volt és szívesen néztem. Némelyiket kifejezetten szerettem is, például a múzeumi festménymentést.
Ami viszont nagyon nem jött be: a sorozat szerelmi szálai. Már az elején is attól féltem, hogy Cam és Kay a végére össze is melegednek. Annyira tipikusnak tűnt, az is, és bele is tették. De minek? Ugyan a szerelmi vallomásokig egymásnak nem jutottunk el, de elég erős ráutalás volt, hogy lennének többek is egymásnak, mint munkatársak és barátok. Ha berendelték volna a 2. évadot, tuti ebből is kaptunk volna. Nekem sokkal jobban bejött Jonathan és a titokzatos nő kettőse, abban több az egyediség és lehetőség.
Ha már az ikrek. Egy színész játssza őket, ennek minden előnyével és hátrányával. A hátrány megfogható annyiban, hogy nem sikerült karakteresen elkülönítenie Jack Cutmore-Scottnak a két karaktert, helyeske, lelkeske, de nem véletlenül nem befutott színész még. Így a készítők az évad előrehaladtával külsőségeikben (pl. öltözködés) és személyiségükben változtatták meg őket nagyban. Johnny a végére nagy lázadó lett, a rosszfiúsabb, míg Cameron az elejénél is jobban cserkészfiúvá vedlett.
Ami még jó meglepetés volt, az egyik részben vendégszerepelt Brett Dalton. Ő is kaphatna már egy állandó sorozatot…
Tudom, hogy nekem jobban tetszett, mint amennyire jó volt, de szívesen néztem.
Deception - 5/4 gyakran kiszámítható, és sematikus, de jó a hangulata és sok szereplőt bírtam is benne.
