A The Good Wife és a The Good Fight is olyan jogi sorozat volt, amit szívesen néztem. A feleség volt a jobb, a nagyobb ráfordítással készült, de most nem is ez a lényeg. Hanem, hogy az univerzum újabb sorozattal bővült.

A két sorozat, bár inkább a Wife, jó volt abban, hogy különleges embereket és ügyvédeket mutasson be. Michael J. Fox karaktere mellett talán Carrie Preston és az általa játszott Elsbeth Tascioni volt az, aki leginkább megmaradt az emlékezetemben. Preston karaktere meg is kapta a saját sorozatot. Jelenleg egy évad, 10 résszel. (A folytatás, jegyzem meg, be van rendelve.)

Viszont, most eltávolodunk a jogtól. Ugyan Elsbeth hivatalosan azért megy a Chicago-i rendőrségre, hogy biztosítsa, a rendőrök úgy végzik a munkájukat, hogy a tárgyalásokon ne legyenek jogi fennakadások hibás eljárásrend miatt, de nem foglalkoznak igazán joggal. Alig párszor jegyzett meg olyasmit az évad során, hogy jogi szempontból helyes az eljárás, vagy ez még nem olyan bizonyíték, amit ne tudna a védő könnyen cáfolni. A jogi sorozatból ugyanis krimit csináltak.

Elsbeth nem jogi tanácsokat oszt, kezdettől a nyomozásokba kontárkodik bele. Az ügyvédi szimata jelez, amikor valaki hazudik vagy gyanúsan viselkedik. Figyeli a gesztusokat, és a helyszíneken kiszúrja az olyan elemeket, amelyek valahogy nem illenek az esetbe. Ez meg arra ösztönözi, hogy megtalálja az igazi bűnöst. Vagyis, krimit kapunk és egyáltalán nem jogi sorozatot. A plusz, Elsbeth személyisége lesz, amit már a másik két sorozatból ismerhetünk. Különben egészen más világ, mint a két The Good.

A krimik közül a Columbo, aminek a nyomdokába léptek. Vagyis, mi az elejétől tudjuk, ki a gyilkos. Elsbeth, ahogy Columbo is, szintén kiszúrja azonnal. A sorozatrész pedig azt meséli el, hogy ezt miképpen sikerül be is bizonyítani. Megvan az a ’csak még egy kérdés’ – ahogy a ballonkabátosnak valami mindig eszébe jut, mikor már menne? Elsbeth is hasonlókat csinál. Néha nagyon-nagyon olyan érzetem is volt, mintha abból a sorozatból vették volna az alapokat.

Az ügyek különfélék, ez legalább megvan. Állnak bosszút, őrzik a régi titkokat, természetesen a hírnév és a vagyon megtartása is előfordul. A kedvencem különben az volt, amikor a matchmaker – nem tetszik magyarul a házasságszerző, attól a Mulanban érzem magam – intézte el a maga által betanított szépfiút, mert az beleszeretett az átvert nőbe és el akarta mondani neki az igazat. A leggyengébb meg az volt, amikor Elsbeth maga is együttérzett a gyilkossal, aki a karrierje végére érve a tanítványai életét elrondító próbáló alakot intézte el.

Átívelésnek is van benne egy szál, szintén nem nyerte el a tetszésem. Mint kiderül, Elsbeth feladata csak alibi. Az ügyészég a rendőrkapitányt és lehetséges korrupciót akart vizsgálni, és Elsbeth kapta a kém szerepét. Nagyon nem szívesen csinálta, ráadásul megszerette a helyieket, így inkább nekik segített. Pláne, hogy amikor mindenki megmutatta a lapjait, kiderült, hogy Wagner maga is áldozat az ügyben és nem az elkövető. Messze gyengébb volt ez, mint a már emlegetett divatvilágban gyilkoló öreget leszámítva bármelyik történet az évadban.

A sorozatnak fontos elemei közé tartoznak a karakterei. A visszatérő nyomozók – ahogy a The Good az ügyvédek között hozta a furcsa embereket, egyedi szokásokat, itt az Elsbeth körül feltűnő nyomozók kapnak hasonló jellemeket. Pl. van, aki a technika megszállottja és maga is elég robotikusan kommunikál. A legtöbbet szereplőket olyan nevek játsszák, mint a millió meg egy sorozatból ismerős Wendell Pierce (ő a rendőrkapitány). De a rész gyilkosa is gyakran olyan színész, akit akár filmből, akár egy-egy sorozatból ismerősnek találhatunk. A nyitányban rögtön az egykori True Blood vámpír, Stephen Moyer gyilkol. De láthatjuk majd Rettát, Keegan-Michael Key-t, Bull nélkül Geneva Carrt vagy a You első évada óta szépen karriert építgető Elizabeth Lail-t. (Az ő része is a top 3-ban lenne, kb. a The Dropout helyi változata.)

Aki már látta az anyasorozatokban Elsbeth-et, annak nem kell fejtegetnem, maga a nő mennyire motor a történetben. Nagyon egyedi a stílusa, bohókásnak és butának is tűnhet sokszor, pedig pengeéles a figyelme. Ebben az évadban már ott tartottam, hogy nála a külcsín, a szórakozottsága ugyanolyan figyelemelterés, mint ahogy Canning a betegségét használta a bíróságon. Lebecsülik miatta, pedig Elsbeth kifejezetten okos is. Meg színes, de már rikító szinten, de ez hozzá tartozik. Preston pedig szokás szerint nagyon szerethetően kelti életre.

Nem meglepő, hogy szerettem ezt a sorozatot. Szeretem a ’hogyan kapja el’ krimiket, ezt is szívesen néztem. Elsbeth az egyik kedvenc mellékszereplőm volt az ügyvédes sorozatokban. (Megjegyzem, én Canning-sorozatot is szívesen néznék, de J. Fox betegsége miatt erre nem fog sor kerülni.) Az Evilt leszámítva Kingék sorozatait is szeretem, így ez nekem való történet volt.