Családos, gyászfeldolgozós, történelmet megváltoztatós.
Charles Darwin elmélete készen áll, megalkotta az evolúció tanát. A barátai és harcostársai biztatják, hogy végre írjon meg mindent egy könyvben, és publikálja. A tudós azonban még önmagával is viaskodik. Tart attól, mi lesz a világgal, ha elveszi tőlük az Istenbe vetett hitet, és a remény helyére a harcot és versenyt állítja. Az egészsége 
sem az igazi – kénytelen narkotikumokkal kezelni magát. A lelkében azonban még nagyobb fájdalom gyűrűzik és kínozza. A legidősebb lánya, Annie halála óta a lány szellemalakja kíséri, és képtelen feldolgozni a gyerek elvesztését. Erre már a házassága és a többi gyerekével levő kapcsolata is kezd rámenni. Vállalja a kihívást, hogy megpróbálja az emberek gondolkodását örökre megváltoztatni? Még maga is hezitál.
Úgy tűnik, tetszenek nekem a regény adaptációk. Mondjuk, amilyen könyv mániás vagyok, Ezen nem kellene meglepődnöm. A héten azonban nem először sikerül egy olyan filmben szórakozásra lelnem, aminek regény az alapja, ráadásul életrajzi – történelmi jelegű, és amelyet magyarul nem olvashatok el. Mert nincs nálunk kiadva.
A Genius után most egy olyan filmet találtam, amely a tudomány egy megkerülhetetlen alakjáról szól, és aki egészen máshogy volt géniusz, mint a jazz korszak alkotói. Charles Darwin van a középpontban, akiről John Collie írt Annie doboza címmel biográfiai regényt. Ebből készült a film.
Nekem nagyon tetszett, ahogy a film fel van építve. Az elején furcsa volt az idősíkok abszolút keverése, de aztán megszerettem ezt a módszert. A jelenben van a nagy dráma, amikor Darwin igyekszik dolgozni, és túljutni a lánya halála miatti önvádon és gyászon. És ahogy ezekben a folyamatokban halad, hozzákapcsolódóan megelevenednek az emlékei. Legyen az egy régebbi kutatás, vagy a lányával töltött idő. A film igényli a figyelmet, hiszen a sok idősík miatt csak így lehet a sorrendet megérteni és követni az eseményeket.
Tetszett, ahogy a tudomány mellett a család is megkapta a maga helyét. Ahogy Charles Darwin nem csak egy tudós lett, hanem egy férj és apa is, egy vívódó lélek. Ha okosan nézzük a filmet, olyan gyöngyszemekre bukkanhatunk, mint amikor a lelkesedő barát nem veszi észre, mennyire érzékeny pontján kapja el a tudóst, amikor azt mondja neki, hogy megölte Istent. De megkapóak azok a részek is, ahogy a feleségével és a gyerekeivel való kapcsolatát láthatjuk. Íve van, ahogy a boldogság, gyász, feldolgozás, egymás újra megtalálása kibomlik.
Sokat adott a filmnek az a dinamika, ami a film főszereplő házaspárja között megvan. Abszolút hitelesen elő tudják adni azt a mely kapcsot, amit Charles és Emma között megvolt. Nagyon tetszett a jelenet, amikor Charles végre összeszedi magát, és komolyan beszélni kezd a feleségével. Amikor kimondják a fájó pontokat, és visszatalálnak egymáshoz.
Paul Bettany jó színész, itt sok arcát megmutatja, és nagyon jól állt neki ez az egész. De a szereposztás különben is kiváló. Jennifer Connelly telitalálat mellette, a gyerekek aranyosak, és mellékszerepekben is olyan nevek bukkannak fel, mint Benedict Cumberbatch.
A tudományos része szépen átadott, és arról is oldalakat lehetne regélni, amiket kimond a filmben. A természet az erő, az ember a szépség alapján választ. Esszéért kiállt ez is.
Teremtés - 5/4 érdekes, emberi dráma, miközben jó kosztümös is, és pazar a szereposztása.
