Kartell ellen küzdős, akciós, emberrablós, háborút kirobbantós.
Terroristák jutottak be az Államokba, és mészároltak. A nyomozás szerint olyan férfiak voltak ezek az emberek, akiket Mexikóból csempésztek be. Ahogy vizsgálódnak, megállapítják, hogy a drog kartellek kezében van az embercsempészet is, amely egyre súlyosabb károkat okoz. Valamit tenni kell! A megoldás az lenne, ha a különféle bűnözők egymással végeznének. De ehhez háborút kell generálni köztük, aminek a szakértője Matt Graver CIA ügynök, aki szabad kezet kap az akció megtervezésében. A terv szerint elrabolnák Carlos Reyes lányát, és 
elhitetnék a kartell vezérrel, hogy egy rivális banda szállt rá. A lányt is sakkbábuként mozgatják, de Alejandro, a sicario egyre nehezebben marad érzelmileg távol. Amikor a kormány visszakozni kezd az erőszakos fellépések miatt, mindenkinek át kell gondolnia, hova tartozik, és mely elvekről képtelen lemondani.
A Sicario minden tekintetben sikeres film volt pár éve, még Oscar jelölései is voltak. Bevallom, én annyira nem szerettem. Az akciófilm, legyen bármilyen igényes is, nem igazán a műfajom. A mélyebb részei, a rendszer korrumpálódása pedig annyira lehangoló volt abban a filmben, hogy nem szívesen gondoltam bele, milyen világban élünk.
A folytatás, a sikerre való tekintettel, elkerülhetetlen volt, és görgették tovább az eseményeket. Ugyan Emily Blunt most kimaradt, de már nem is cél, hogy azzal sokkoljanak minket, hogy az igazság és a törvény csak illúzió. Ott meg lehetett ezt élni Blunt karakterén keresztül, most viszont már az alaphelyzet is az, hogy fű alatt gyilkolhatunk, ármánykodhatunk, háborúba vághatunk. Csak a látszat legyen rendbe.
Ugyan most is keményen az arcunkba vágják, hogy mennyire kegyetlen lény az ember, és a politikai érdekek milyen álszent, undorító és korrupt tud lenni, de most ez nem olyan fájdalmas. Én már fel sem háborodtam, meg sem lepődtem, csak rezignáltan tudomásul vettem, hogy a bolygónak jobb lenne a humánok kihalásával.
Amit érdekesnek találtam, hogy hol van az a pont, ahol mégis meghúzzák a szereplők a határt. Gond nélkül gyilkolnak, szervezkednek, de Alejandro és Matt nem tudnak elmenni a végsőkig. Túlzás lenne őket hősnek nevezni, de nekik legalább valami tartásuk megmaradt a film végére is. A rendszer viszont mindkét oldalon borzalmas – az, hogy még az akciót sem lehet befejezni, ami megoldaná a gondokat, a látszat miatt… Akkor minek vágtak egyáltalán bele? Ezért nem haladunk sehova, mert bele mer kezdeni fű alatt az ember keményebb lépésekbe is, de elég egy kis botrány előszele, hogy visszakozzanak.
A történet most sokkal befogadhatóbb, egyszerűbb és az akciók is a helyén vannak benne. Nekem kifejezetten tetszett, amikor a helikopterek repültek bevetésre, de a lövöldözős jeleneteket is korrektül összerántották.
Josh Brolin és Benicio del Toro is lazán hozzák a figuráik, bár Brolin macsó katonája nem egy bonyolult képlet. Szerintem már rutinból megy a színésznek az acélos tekintet, a kemény kiállás, amit több filmjében is hoz. Toro karaktere az izgalmasabb, de ebben a filmben nem a karaktereken van a hangsúly.
Volt tartalma, jól felépített és befogadható cselekménye, jól is néz ki – korrekt akció, pipa.
Sicario 2. 5/4 korrekt akció, a rendszer hibáira rámutató, jó szereposztású, de az első jobban vágott.
