Viharba kerülős, túlélésért küzdős, szerelmes.
Tami új-zélandi lány, aki kalandvágyból a világot járja. Most éppen Hawaii szigetén tölti az idejét, amikor 
megismerkedik az angol Richarddal. A férfi ugyanolyan szabad lélek, mint a lány. Miközben együtt felfedezik a szigetek szépségeit, nagyon egymásba is szeretnek. Már azt tervezik, hogy együtt mennek el egy világkörüli vitorlás túrára. Már nagyban terveznek, amikor Richard remek ajánlatot kap: egy gazdag amerikai pár hajóját kellene hazavinnie, amíg ő hazarepülnek. Megbeszélik a lánnyal, és belevágnak. Gyönyörű út, eljegyzés, boldogok. Amit egy lecsapó vihar tör meg: mindketten súlyosan sérültek, ahogy a hajó is, és a parttól is nagyon messze vannak. Tami minden erejére szüksége lesz, ha életben akar maradni.
Megtörtént eset alapján – a film miatt, ahogy lenni szokott, a visszaemlékezés magyarul is ki lett adva, a film moziba kerülésével egyszerre. De mivel megtörtént eset az alapja, a könyv se kell, hogy az ember hamar rájöjjön, mi lesz a történet vége. Elég beírni egy keresőbe, hogy Tami, Richard, vitorlás és minden előttünk is van. Én ezt csináltam már a film érkezése előtt, el is ment a kedvem, hogy megnézzem moziba.
De a borús gondolatokat egyelőre mellőzöm, mert rászántam magam, hogy megnézzem a filmet. Mivel a végében már nagyon is tisztában voltam, izgulnom kellett egy percre sem, de azt szerettem volna, ha kalandfilmnek, túlélő mozinak jó lesz.
Felemásak is a benyomásaim. Amikor tényleg azt látjuk, Tami hogyan küzd a túlélésére, lekötött a film. Annyira nem jó, mint amikor a Zátony hősnője igyekezett sebesülten életben maradni, miközben egy cápa arra várt, hogy a közelébe férkőzhessen, de egyszer meg lehetett nézni. De a film jelentősebbnek tűnő része nem itt játszódik.
Párhuzamosan látunk két történetet: egyszerre indítják onnan a filmet, hogy Tami magához tér a vihar után, és szembesül a körülményekkel, valamint a Hawaii szigetére érkezését a másik szálon. Nekem úgy tűnt, ez a hosszabb mindig: a szerelme és a szép napjaik Richarddal. Hogyan ismerkednek meg, milyen randevúkra mennek el, hogyan terveznek együtt. Szimplán romantikus, mert konfliktus sincs benne: mint egy hétköznapi mese. Ezt pedig roppantul untam – igazából nem történt semmi, csak érzelmileg próbálta tragikusabbá tenni a helyzetet, amibe a nyílt vízen kerültek.
Összefoglalóan, az ízlésemhez képest túl sok a romantika, nekem jobban tetszett volna, ha a túlélő kalandok kerülnek túlsúlyba.
Az sem segített sokat, hogy nekem nem szimpatikus Shailene Woodley, így a karakterére is átvittem az ellenszenvem, noha egy kalandvágyó, normális lány volt Tami, akit más színésznő alakításában kedvelhettem is volna. Így viszont az kötötte le a figyelmem, hogy mennyire nem tetszett, ahogy szőkítették Woodley haját. A játékánál többre becsültem a sminkesek munkáját, akik rendesen leégett arcot adtak neki. Szegény Claflin… neki kellene már egy szerep, ahol SPOILER életben marad a karaktere.
Ami viszont gyönyörű: a tengeri vágóképek. Ahogy a hajó siklik a vízen, a tájak.
Nem rossz film, de jónak se mondanám. Egyszer meg lehetett nézni.
Sodródás - 5/3 a vágóképek szépek, Claflint bírom is, a túlélőfilmeket is. De ebből valami hiányzott.
