Maffiózós, kiborulós, elégtételt vevő.
Marcello nem vár sokat az élettől. Díjnyertes kutyafodrász, aki egy kisvárosban vezeti az üzletét. Igyekszik több időt tölteni a kislányával, és jó ember lenni a szomszédságban. Ám a baráti köre nem engedi el könnyen a szelíd, könnyeden átverhető embert: bevonják a rablásokba, ahol csak az aprót adják neki. Amikor a környék rosszfiúja, Simoncino Marcello üzletéből akarja a szomszédot kirabolni, a férfi megpróbál nemet mondani, de esélye sincsen. Utána pedig ő az, akinek el kell vinnie a balhét. Börtönbe kerül, a környéken utálják és a lányától is eltávolodik. A börtön után kéri a jutalmát, de Simoncino most is megpróbálja kisemmizni. Nem sejti, hogy elérte azt a pontot, ahol már Marcello sem nyel le többet.
Tudtam, hogy nem családi vígjátékba kezdek bele. Hiába vannak a kutyák a címben is, hiába vezet kutyafodrászatot a főszereplő, fel sem merült, hogy ez valami kellemes, szórakoztató komédia lesz. Mégis, határozottan csalódtam a filmben, minél többet láttam belőle, annál jobban. Nehéz volt végignézni is.
A cselekmény kevés, és nagyon komor. Tulajdonképpen azt kell nézni, közel egy órán keresztül, hogy Marcello mennyire lábtörlő. Képtelen kiállni magáért, és mindenki ott veri át, ahol csak akarja. Nem rossz ember, nincs benne semmi rosszindulat. Ő mindössze végezetesen gyenge, amit a környezete alaposan ki is használ. A film végére valami elpattan benne, és életében először visszaüt. Fel is lehet úgy fogni a filmet, mint ennek a változásnak a történetét. Mennyit képes elviselni egy ember, mielőtt megtörne? Marcello sokkal többet elviselt, mint amit szerintem egy átlagember.
A címet is lehet értelmezni ilyen szemszögből. Egyértelműen Marcello a kutyaember, aki nem a szakmája miatt nevezhető így. Hanem, a házőrzőkhöz hasonlóan kitart a gazda mellett, az hiába veri és bánik vele rosszul. A kutyák hűségesek. De egy kutyát is lehet annyira kínozni, hogy visszamarjon. Marcello feneketlennek tűnő pohara is betelik.
Elkerülhetetlen és végzetes, amit a végén megtesz. A drámát csak növeli, hogy ezzel sem oldódik meg az életében semmi. Jól eljátszották és megmutatták, hogy Marcello ezzel saját magában is megölt valamit. Már nem lesz az ember, aki korábban, de kemény gengszter sem. Elveszti magát. Nem látjuk, mi lesz a következmény, de lehet sejteni: ha a rendőrség nem is kapja el – pedig szerintem de – tönkreteszi majd saját magát. Ha nem is lesz öngyilkos, de el fogja vegetálni magát.
A színészek jól hozták a szerepeiket. Marcello Fonte olyan szinten megtestesítette a tönkretett, magából kiforduló szegény olaszt, hogy komolyan tudtam szánni a film egy-egy szakaszában. Pesce Simoncino alakítása a harsányságával, erőszakosságával jól ellenpontozta. Még a kameraállások is kiemelték, mennyire más ez a két ember. Érdemes megnézni, amikor egymás mellett állnak, vagy amikor Simoncino Marcello fölé magasodik. Ő egy valóságos hegynek tűnik, míg Marcello egy kis féregnek, akit eltapos.
Komor, fájdalmas egy film ez. Igen, a dráma átjön és van benne tragikum. De a lassú cselekmény és a szereplők nyomora miatt unatkoztam a filmen.
Megpróbáltam, de ez nem az én filmem.
Dogman – Kutyák királya - 5/2 a drámáját értem, valahol szomorú is. De a film végzetes hidegen hagyott: untam.