Trónviszályos, keleti, múltért vezeklős, középkori.
Jacob keresztes lovag volt, aki mélyen hitte, hogy Isten munkáját végzi. Mentora, aki apja helyett apja volt, igyekezett figyelmeztetni, hogy mi a különbség jogos háború és vérontás között, de Jacob későn eszmélt a valóságra. Most Kínában keresi a felejtést ópiumos mámorban. A kocsmába egy napon két fiatal érkezik, akik 
kísérőt akarnak bérelni. A király kisebb gyermekei, akiknek menekülni kell apagyilkos bátyjuk elől, aki az öccsére hagyott trónt is elbitorolná. Jacob belekeveredik az ügyükbe, és a hercegnő felkéri, legyen a kísérőjük. Először nemet mond, de meggondolja magát. Shing herceg a sereggel a nyomukban, folyamatosan harcolniuk kell az életükért. Ám minden életveszély közepette Jacob esélyt kap a megbocsátásra és megtisztulásra.
Ázsia hatalmas piac a filmeknek is: évek óta látjuk is a tendenciát, hogy a stúdiók igyekeznek ilyen-olyan trükkökkel bevenni az ottani piacokat. Szerepeltetnek helyi sztárokat, keleti történelem elemeket használnak. Volt, hogy külön jelenetek kerültek a keleti piacra szánt mozis változatba, amiben a helyi szereplő fontosabb, mint a világ más részein bemutatott verzióban. De fordítva is igaz: készülnek az ázsiai filmek, melyek nemzetközi sztárokkal akarják pozícionálni maguk külföldön. A nagy fal egy sikeresebb verziója ennek, A becsület lovagjai egy kevésbé figyelemre méltó darab.
Maga a történet kalandregényes, ha olvasom, és nem filmen nézem, még talán tetszett is volna. Van a megváltásért szenvedő, bukott lovag és egy birodalmi puccs. A meneküléskor különféle kalandokon esnek át a szereplők, és a végére természetesen ott a nagy összecsapás is. Van benne egy helyenként zavaró mesés hatás, de ezt még elviseltem volna.
Azonban sok helyen egyszerűen agyament, ami a filmen történik. A legnagyobb gondom Gallain karaktere és élete. Egyáltalán, hogy jutott volna eszébe egy keresztesnek Kínába költözni? Ebben a korban? Abszolút értelmetlen, hogy még a nyelvet is beszéli. (Ez különben végig zavart – hol tanultak mandarinul a szereplők, vagy milyen egyetemesen nyelven beszélnek egymással?) Az csak növeli a zavart, hogy nem éppen a nyugatiak befogadásáról volt ismert a középkori Kína.
A csatajeleneteket közepesek, és itt is nagyon erős a hiteltelen elemek túlsúlya. Ahogy Jacob még abszolút elszálltan is telibe talál a lándzsával, ahogy egy-egy keresztes simán végez egy fél sereggel, mire a túlerő legyűri… a film alapján a keresztesek olyan szuperkatonák voltak, hogy az a csoda, nem hódították meg az egész világot.
A szerelmi szálat szerencsére nem erőltetik, inkább Jacob és Gallain vezeklésére tesznek több súlyt. Ettől még nagyon messze van a film a drámától, ez leginkább egy történelmi környezetben előadott lovagmese.
Azt inkább nem minősítem, milyen színészeket tettek meg főszereplőnek. B, mint a film. Cage egészen röhejes, komolyan rossz volt nézni, ahogy a részeges útonálló lovagot adta elő. Christensen sem erőltette meg magát, de ő sosem a színészi kvalitásairól volt ismert. Cage azonban egykor jól játszott és választott szerepeket. Az már rég volt, úgy tűnik…
Egyszer meg lehetett nézni, de rögtön utána felejthető is.
A becsület lovagjai - 5/2,5 a történet kalandregényes vonala egy pontig lekötött. De túl mesei. Cage borzalmas.
