Családos, beteges, lehetőségekért küzdős.
Heaven a legidősebb gyermek a családban. Ő az, aki minden kisebb testvére mellett kiáll, segít leterhelt anyjuknak, szereti az iskolát és továbbtanulási tervei vannak. Tartja a lelket a többiekben, amikor szegénységük miatt gúnyolják őket az iskolában. Az apja az egyetlen, aki kegyetlen a fiatal lánnyal. A nagymama avatja be a lányt a titokba, amikor az apjának megint sikerül a lelkébe gázolnia és megríkatnia: Heaven anyja a férfi első felesége volt, Angel. Imádta a nőt, aki belehalt a szülésbe. Heaven kísértetiesen hasonlít rá, de mégsem ő. Az 
apjának mindig a vesztesége jut eszébe róla. A nagymama halála, és a felesége távozása után az apja minden gyerekét igyekszik kitenni a házból. A kicsiket örökbe adja, a nagyfiát állásba küldi, Heaven is egy jómódú családhoz kerül. Új nevelőanyja, Kitty azonban maga is súlyos problémákkal küzd és Heaven kezd túl közel kerülni a mostohaapjához.
Virginia C. Andrews termékeny író, és több kötete magyarul is megjelent. Általában kamasz, fiatal felnőtt nőkről ír, akiknek komoly családi gondokkal, visszaélésekkel és bántalmazással kell megküzdeniük. Ha a keret változik is, az egyik kosztümös, a másik napjainkban játszódik, nagyon észrevenni, hogy az írónőnek megvannak a kedvenc fordulatai.
Az Apa és lánya alapjául szolgáló regényt nem olvastam ugyan, mégis olyan érzésem volt, hogy ezt a történetet ismerem. A fentiek miatt. Ebben is ugyanazok az elemek variálódnak, mint Andrews más történeteiben. A családon belüli erőszak változatos formái, a tehetséges és szép fiatal lány szenvedései leginkább a családja miatt. Ha valakinek nem ismerős Andrews munkássága, még akár szappanoperásan élvezheti is a filmet. Kellőn fordulatos, és viszonylag rövid, ami alatt mégis több minden történik a szereplőkkel. Ha azonban olvasott az ember már pár regényt tőle, még a mellékszereplők életében is fel lehet fedezni a tipikus szálakat.
Itt annyi szereplő kerül nyomorult helyzetbe, és annyi fiatal lányt használnak ki, hogy az már túlzóan sok volt. Heaven döntéseit részben a kényszer szülte, de őt legalább nem erőszakolták meg, a maga döntése volt a kialakuló kapcsolat. Mások nem voltak ennyire sem szerencsések. Még a felnőttek múltjába is tragédiák és visszaélések sora jelenik meg.
Van is pár szereplő, akiről nem tudtam eldönteni, szimpatikus vagy sem. Kitty jót akar, de elég beteg anyai példa áll előtte és neki is van súlyos traumája a múltból egy férfi miatt. Néha veszélyes őrültnek tűnik, máskor meg csak betegnek. Cal most egy ragadozó, vagy ő is áldozata a körülményeknek? Valahol érdekes is, hogy Andrews karakterei alapvetően kétfélék. Az angyaliak, akik túl jók, mint Logan, Heaven iskolatársa, aki a menekülés lehetne a lánynak egy más helyzetben. Az életükbe és tragédiákba beleőrültek, akik tönkreteszik magukat és a környezetüket is. Talán a pap a kivétel, aki csak simán beteg állat.
Nyomasztó volt nézni ezt a sokféle nyomort, miközben a film a remény üzenetét is át akarja adni. Heaven nem törik meg, bármi is jön, ő kitart és megy előre a cél felé. Nem is tűnik hihetőnek, mennyi minden éri és mégis milyen személyiség marad. A többiek kevesebb negatív hatásra és tragédiára is megőrültek mellett.
Bár lehet, hogy azért vagyok ennyire ellene, mert nagyon nem volt szimpatikus a lányt életre keltő Annalise Basso. Ahogy nagy, művi ártatlansággal nézett ki a fejéből, néha olyan szívesen megráztam volna…
Különben tévés a film, kivitelben és szereplőiben is. Nem is moziba lett szánva, hanem tévéfilmnek. Sorozat első kötetéből, siker esetén követheti újabb rész. Semmi látvány, nincsenek nagy nevek sem benne. Viszonylag kis pénzből le lehetett forgatni, aztán már mehet is a csatornára…
Nem nyert meg magának – inkább ráébresztett, mennyire egysíkú Andrews regényvilága.
Apa és lánya - 5/3 irritált a főszerepet játszó színésznő, a történet pedig túlzottan Andrews tipikus. Tévés.
