Szerelmes, kamaszos, ellentétekkel megbirkózó.
Julie Los Angeles gazdag, előkelő részéből származik. Egy völgyi lány, aki jól néz ki, akinek jól keresnek a szülei, aki jó iskolába jár. Egy tipikus jó kislány, akinek a készlethez tartozó barát is a rendelkezésére áll. Ám Julie nem biztos benne, hogy neki Tommy mellett a helye. Szakít, és egy házibulin szeretne valaki más mellett kikötni. Arra azonban nem számít, hogy egy városi, szegényebb és punk fiúnak akad meg rajta a szeme. Randy még a 
gazdagok házába is hajlandó belógni a kedvéért. A lánynak mindez imponál, és randizni kezd a fiúval, akit egyre jobban megszeret. A baráti társasága azonban választás elé állítja: Randy nem illik közéjük. Dobja, béküljön ki Tommyval, aki elvinné a szalagavatóra is. Ha nem teszi meg, már nem lesznek többé barátok. Julie fájdalmas döntést hoz, de Randy sem adja fel könnyen.
Tinifilmek voltak, vannak és lesznek is. Az már egészen más kérdés, hogy a különböző generációk egymás filmjeire milyen szemmel néznek majd. Most sikerült rábukkannom egy 1983-as tini romantikus komédiára, és meg is állapítottam, hogy nem nekem való.
Már ott a rosszullét kerülgetett, ahogy feltűntek a szereplők és megláttam a ruháikat és a hajukat. Azok a frizurák… sokkal jobban fájtak, mint a ruhák, pedig azok sem okoztak kellemes perceket. A női főszereplő haját büntetni kellene, de Cage hajzata se semmi. Azon pörgött az agyam, a sápadt arcával és ezzel a hajjal abszolút előképe az Alkonyat filmek Edward karakterének. (Személyiségben nem, de különben…)
Írom mindezt úgy, hogy biztos vagyok benne, hogy 20-30 év múlva azok a filmek és divat tűnik majd ilyen idegennek és rondának, amit most nézünk.
Nem is ez az oka annak, amiért ennyire rossz élmény volt a film. Maga a történet az, ami borzalmas. A szegény – gazdag ellentét nem újdonság, itt azonban a szokottól eltér a románc útjába álló akadály. A lány barátainak nem tetszik Randy. Az ok? Vagyon és külső. (Pedig nem keményen punk kinézetet adtak neki – alig látok különbséget közte és a völgybeli fiuk között. Attól aztán nem lesz ijesztő, hogy kissé rozsdabarnára van színezve elől a haja.) Még csak közös programjuk se volt, egyetlen egy sem. Nem tudják, milyen a fiú. Csak a külsejét látják. Ennyi elég is, hogy nagyon kemény ultimátumot fogalmazzanak meg.
Még rosszabb, hogy Julie enged is a nyomásnak. Konkrétan van egy olyan jelenet, amikor az apjának ki is mondja, hogy ha maga dönthetne, Randy lenne a barátja, mert őt szereti. (Pár randit láttunk is, Randy maga a visszafogottság. Ártalmatlan, lányálmos randik.) Ez megint olyasmi, amivel nem tudok mit kezdeni mai szemmel. Ma sokkal egoistább nevelést kap mindenki, ennyire és ilyen könnyen nem tudna a csoport nyomást gyakorolni.
Az is kifejezetten irritált, ahogy a történetet Julie barátainak a szerelmi ügyeivel igyekeztek dúsítani. Egyik rosszabb volt, mint a másik. Erkölcsileg jó nagy nullának tűnnek sokan, nem szórakoztató. Olyan történetek vannak, mint a lány, aki összefeküdt a barátnője fiújával, aztán megsértődött, amikor a fiú vele sem akart járni. Vagy, a kamaszlánynak tetsző fiúval kikezd a lány mostohaanyja is. Ki nyer végül? A zuhany dönti el. A végére levontam a tanulságot, ezek a részek azért kellettek, mert Julie a jó kislány, aki még szűz. A barátnők viszont nem azok, így velük mellvillantást is lehetett vinni a filmbe.
Most ki is a célközönség? A nyálas szerelmi dilemma Julie kapcsán lányos. A barátnők és a fiúik részben szexuális kalandjai meg inkább fiúsak. Olyan szerencsétlenül lettek összerakva különben, hogy egyik ágazatba se passzol a film. Se nem csajos, se nem pasis.
Vagyis, mai szemmel nagyon nem tetszett nekem ez a film.
Így még durvább is, hogy saját idejében ez a film kasszasiker volt. Még a kritikusok is szerették. Hiába, az idő telik és az ízlés változik.
Lány a völgyből - 5/1,5 mai szemmel már röhejesen néz ki. Nagyobb baj, hogy a történet is fájdalmas mese.
