Iskolát mentőt, szülőkkel közös hangot találó, kamaszos.
1 év telt el, hogy a csapat megmentette az iskolát, és az igazgatónő belátta, hogy a gyerekekre figyelve, és szórakoztatóan tanítva kell iskolát vezetnie. A nyugalmat azonban többek is megzavarják: Felix apja megpályáz egy állást, de Dubaiban. Ha megkapja, vinni akarja magával a feleségét és a fiát is, noha a fiúnak semmi kedve 
költözni és új iskolába járni. Megbeszélni sem tudja a legjobb barátjával, mert Ella egyre több időt tölt Marióval. Közben Otto ősellensége, Hulda is visszatér szellemként az iskolába. Mindent el akar pusztítani, ami Otto szellemiségét őrzi, így átvehetné az iskola szellemének szerepét. Első lépésben újra kicsivé teszi Schmitty-t, majd a rosszkor rossz helyen tartózkodó szülők is apróvá válnak. Miközben Felix igyekszik mindenkit megmenteni, összement szüleivel is meg kell békülnie.
Az első rész kellemes szórakozás volt, a németek is szerették, így nem meglepő, hogy készült folytatás. Ami viszont szomorú, bár annyira nem meglepő: nem voltak következetesek a készítők. A reális és filmes idő zavaróan eltér.
Lefordítva, a történetben alig pár hónap telt el az előző részek eseményei óta. A valóságban azonban évek teltek el, és a szereplőket nem cserélték le. Egy gyereken meg nagyon látni, hogy nem 1, hanem 3-4 évvel idősebb. Akik korábban simán elmentek általános iskolásnak, most már gimnazistát kellene játszaniuk. Ha a szemem elfelejtem, és csak a történetet nézem, nincs gond, de ha melléteszem, mennyit nőttek a gyerekszínészek…
Nem is értem, miért nem lehetett évekkel előbbre tenni a cselekményt, nincs jelentősége annak, hogy mennyi idő telt el a két eseménysor között.
Kettes gondom, hogy nem volt ötletes az új ellenség megválasztása sem. Nyomorult Hulda inkább szánalmas, mint ijesztő. Meg komolyan, mi is élete sérelme? Hogy nem fogadták el Ottót leváltó igazgatónőnek? Még az is érdekesebb lett volna, ha az oktatásról alkotott más elképzelésük miatt lettek volna ellenségek. De nem. Hulda simán bosszút akart, és iskolaszellemmé válni. Mondjuk, ebben sem éreztem őt következetesnek. Ahogy Otto gyengült, az iskola romosabb és lepusztult lett. Az ugyan mire lett volna jó az asszonynak, hogy egy lebontásra ítélt épület szelleme lehet?
A karaktert azzal is ijesztővé akarták tenni, ahogy mozog, és ahogy elhagyja a testrészeit, vagy azok furán állnak. Nem ijesztő, inkább röhejes, ahogy keresztbe állnak a szemei, vagy: ahogy a járása Quasimodo lépteit idézi. Ok, hogy nem akartak egy valódi ijesztő figurát, és a végére mindenki kaphat egy második esélyt, de akkor is! Hogy lehetne egy ilyen alakot komolyan venni? Sehogy!
A gyerekek akció is sokkal kisebb volumenűek és egyszerűek. Most nincs okos kaland, csak egy gyors akció a végén, amiben butább elem is jócskán akadt. Az sokkal frappánsabb volt, ahogy múltkor Otto tesztjén kellett átjutniuk.
A látványvilág sem változott semmit, csak bővült olyan elemekkel, mint Hulda csontvázként feltűnése vagy röhejes mozgása. Ezek nélkül jobb lett volna a közérzetem.
A humort az szolgáltatja, ahogy a törpe szülei mellett most Felix kerül szülői szerepkörbe. Eteti őket, mosdatja – most sem hagyták ki, hogy babaruhába öltözteti őket, ha elfogadhatóbbak is ezek, mint amit Schmitty kapott tőle. Azt érteni, ez miért vicces. Ahogy az anya nyavalyog az étel miatt, míg a férje lelkesen fal. Ahogy visszaváltanak gyerekbe, míg a fiuknak felelősségteljesnek kell lennie. Csak éppen az zavart, hogy értelmileg is csökkennek. Schmitty attól még önmaga maradt, a méretváltástól nem lett gyerekes, mint a szülők most.
Még egy része aranyos, de már nem annyira ötletes. Plusz, a látványvilága nagyon nem jött be és a történettel is akadnak problémáim. Az első rész jobb!
Segítség, a szüleim összementek! - 5/3 ismétli magát, kevesebb a humor, és irritált, hogy el akarták hitetni, alig telt el pár hónap.
