Menekülni vágyó, gyereket nevelő, rejtélyes.
Gemma és Tom fiatal pár, akik nagyon szeretnék elkezdeni a közös életüket, egy saját otthonban. Lakást azonban nagyon nehéz találni, nekik sem sok esélyük van. De felfigyelnek egy programra, ahol ki is mehetnek megnézni a felépített álomotthont, amibe szinte azonnal be is költözhetnek. Egyforma házikók egy unalmas utcában, sehol 
senki. Amikor az ügynök is eltűnik, Gemma és Tom is menekülőre fogná, de nem tudnak elmenni. Itt ragadtak. Hamarosan egy babát találnak a házban, mellette egy papír. Neveljék fel, és szabadulnak. A fiú az emberi gyerekeknél lényegesen gyorsabban nő és bámulatosan utánozza Tomot és Gemmát. Az igényeit kielégítik, de szeretni egyikük sem tudja. Tom a megszállottja lesz a menekülésnek, ásni kezd, míg Gemma a fiúval próbál szót érteni. Nem sejti, hogy a valóság sokkal rosszabb lehet, mint amit magukban gondolnak.
A film felénél járhattam, amikor elkezdtem töprengeni, miért maradt a magyarban is vivarium a cím. Ne tűnt angol kifejezésnek, így rákerestem. A vivarium tulajdonképpen egy terrárium, amiben hüllőt lehet nevelni. Olyan, mint egy nagy, üveg doboz, több hosszban és méretben gyártják. Így már passzolt is a film tartalmához, hiszen tulajdonképpen azt láttam, hogy egy mesterséges és elzárt környezetben Tom és Gemma gyereket nevelnek. (Aztán kiderül majd az is, hogy mi a gyerek igazából.)
Az elején még alaposabban figyeltem, és van egy korábbi jelenet, ami önmagában röviden elmondja, mit látunk. Gemma tanárnő és egy halott kismadarat kell elmagyaráznia, mi történt vele. Elmondja, hogyan élnek a kakukk madarak. Idegen fészekbe rejtik a tojásukat, és a kakukkfióka végez a madár igazi utódaival is akár, kilöki őket a fészekből, hogy nevelő szülei őt etessék és neveljék. Onnantól kezdve, hogy a fiú megérkezik, ez a film erről szólt. A pár a két énekesmadár, akik megkapták a kakukkfiókát, aki felemészti őket.
Az egésznek a metaforáját még akár díjazni is tudtam volna, ha láttam volna benne értelmet. Mi a célja annak, hogy a gyereknek így kell felnőnie? Amire felnevelik, nem ért meg ennyit. Csak reprodukció zajlik, ezzel nem lehet egyről a kettőre jutni.
Ok, nem feltétlenül a „kakukk” szemszögéből kell közelíteni. Ott van Gemma és Tom is, akik máshogy reagálják le a helyzetet. Tom időnként robban, drasztikus megoldást használna, de Gemma mindig visszafogja. Tomot meg tudtam érteni, a nőt nehezebben. Nem viselkedett úgy, mintha ő megszerette volna a gyereket. Sőt, helyenként kifejezetten erősen fejezte ki, mennyire idegesíti és gyűlöli. Akkor miért ment bele olykor az anya szerepbe? Nem értettem a nőt, és ez megint zavart.
Annyira vártam valami csavart, vagy értelmet, de nem kaptam. A szereplők részéről sem, a történetből sem. Így meg nincs, amit értékeljek benne.
Azon túl, hogy egy kakukk történetet látunk, miről akar mesélni nekünk ez a film? Annyira sci-fi körítése és titokzatossága van, hogy nem akarom elhinni, hogy nincs benne üzenet. Csak nekem nagyon nem sikerült megfejteni.
Külcsínre is olyan semmilyen. Minimál helyszínen forgott, az egyformaságával kifejezetten irritáló ál kisvárosi környezetben. A végére a szürreális jelenetek meg zavaróak lettek.
Nekem egy filmet a színészei is simán el tudnak adni, de itt ez sem történt meg. Nincs gondom Jesse Eisenberggel, nekem még a Lex Luthor karaktere is belefért. De itt olyan céltalan a figurája… Az, mondjuk még rosszabb, Imogen Poots milyen arcokat vág itt. Kész szenvedéstörténet csak azt megnézni.
A kritikusok nálam sokkal jobban szerették – talán azt kellene megnéznem, szerintük mi volt a film üzenete. Nekem az hibádzott, de nagyon.
Vivarium - 5/2 értelme nem sok volt, egy film eleji képet bontanak ki egy abszurd sci-fi mesében. Fájt.
