Vállalatbirodalmat vezető, mocskos titkos, családi.
A Monreaux család nem csak gazdag és ismert, de köztiszteletnek is örvend. Egy egész vállalategyüttesük van, amely a hit nevében jótékonykodik, tévés műsorokat készít és sugároz, saját kereskedelmi hálózattal. A család feje Eugene, aki éppen egy üzleti úton van, amikor a repülője lezuhan a mocsárban. Halottnak nyilvánítják, és az özvegye igyekszik átvenni a helyét a cég élén. A két gyerekének is segítenie kellene: Eric nagyobb szerepet szeretne a vállalatba, míg Rose elindítaná a saját ruhamárkáját. Margaret adna is nekik, nem is. Ám a végrendelet felolvasásakor mindenkit sokkoló meglepetés ér: Eugene sokszor csalta a feleségét, és három gyermeke is született, akiket eddig a család nem ismert. Ők is örökölnek a cégből, amit Margaret nagyon nem néz jó szemmel. Egy bokszoló, egy egykori díler és egy pornócsatorna tulajdonosnője hogyan illeszkedhet be egy keresztény családba? Ám nem ez az egyetlen csontváz, ami a családra vár a szekrényben.
A guilty pleasure sorozatokat alapvetően három dolog jellemzi az én olvasatomban: egyrészt, kivétel nélkül nagyon gazdag emberekről szól. Ők azok, akik annyira jól élnek, hogy innen el sem tudjuk képzelni. Másodszor, a casting elsődleges szempontja – ok, esetleg a másodlagos, mert azért akad olyan is, ahol a színészi tehetséget is mérik – az eye candy faktor. Harmadrészt, és ettől lesz egy ilyen sorozat elsősorban guilty pleasure, hogy tele van botrányokkal a történet.
A Piszkosul gazdagok szépen teljesíti minden feltételt:
1: a Monreaux klán elképzelhetetlenül gazdag. A vállalat milliárdokat ér, és a családnak bőven van mit a tejbe aprítania. Saját birtok egy szinte kastéllyal, magángépek és hatalmas járműpark, lakások, és hosszan lehetne még sorolni. Ugyan a házasságon kívüli gyerekek szegénységből vagy küzdelmes vagyonszerzésből érkeznek, de nagyon hamar beilleszkednek a luxus világába.
2: a szereplők nagyja inkább szép, mint más. Ugyan akadnak villanások, de határozottan érezni, hogy mindenki milyen fess. Azon külön jót mosolyogtam, hogy a vallásos keret részeként nem egy szereplő dalra is fakad. A tévés szerzetes, de a család fia, Eric is átmegy dalos pacsirtába, ha a helyzet megköveteli. Van abban valami nagyon show, ahogy a vállalat vezetők, komoly üzletemberek énekelnek a tévében.
3: másról se szól a sorozat, csakhogy kinek milyen piszkos kis titkai vannak, és milyen ügyekbe keverednek. Itt bizony még az ártatlanoknak is akad mocsok a cipője sarkán: a jófiú Eric viszonyt kezd, a vallásos és szolid Rose abortuszra megy, és még ezt is lehetne sorolni. Senki nem ártatlan. (Nem okos, helyenként buta sorozat, de szórakoztató a maga módján.)
Azért azt megjegyzem, hogy Eugene messze viszi a prímet. Amikor a végén elmondja, hány gyereke van, és meglátjuk azt utolsót is, nem csak a család tagjai kapnak sokkot, azon nagyon néztem én is. Eladta magát szent életű vallásos atyának, aztán nem volt bűn, amit ne követett volna el, még a családja ellen is.
Ennek ellenére meg lehetett kedvelni a szereplőket, még ha van is bennük antihős jelleg. Meg tudtam érteni, hogy a házasságba kényszerített, boldogtalan Eric képtelen elengedni a szerelmet, amikor a neje jégcsap mellette. De Ginger is a kedvenceim között van, aki aztán nem félt a kezét sem bemocskolni a hatalmi játszmákban.
Kicsit sajnálom is, hogy nem lesz 2. évad, mert van, ami érdekelne, hogy alakul tovább.
Piszkosul gazdagok – 5/3 – megvan a maga guilty pleasure bája, szép színészekkel, botrányos mesékkel. De buta is.
