A helyzet az, hogy ezt a sorozatot az adja el, hogy már 20 éve megy - ha 2025-re frissítem és már számolom az aktuális évadot is, akkor 21. Pedig én bírom és még mindig nézem, de mivel én pár hónap alatt pótoltam a 20 évnyi sorozatot, erősebben érzem, mennyire ugyanazokat a köröket járjuk.

Talán már az előző évadnál is írtam, de most is áll, hogy az új rezidensekkel sok mindent újrajátszanak, amit a közben felnőtt és elment színészekkel már láttunk. Ugyanúgy kavarnak egymással, ugyanúgy mindenféle kapcsolatuk van a szakorvosokkal és rémesen hiányzik az újdonság. Pont a 20 év miatt ez nehéz, de hány meghiúsult esküvő volt már, vagy a munka miatt szétmenő kapcsolat?

Az sem sokat javít a hangulatomon, hogy az elején jobban kezelt LMBTQ szálak már Netflix stílusban kezdenek eluralkodni. Azt minősíteni se akarom, hogy mennyi szexuális ráébredést láttunk már ebben a sorozatban. Kapásból 3 olyan szereplő jut eszembe, aki nagyon is heterónak tartotta magát, aztán jött valaki és átkapcsolt. Callie, Amelia, Levi, hogy egy férfit is említsek. Most pedig Jules halad erre. Nem beszélve az olyasmikről, hogy régi szereplőkről is kiderülnek olyan történetek, amely miatt járna nekik az egyik betűjel. Pl. Teddy. Sok a bi szereplő is. Nem maga a jelenség a probléma, hanem az ismétlődés és az egyre inkább túlsúlyba kerülés. Minél közelebb van a sorozat a jelenhez, annál merészebb ilyen irányban is.

Ez az évad alig pár részes volt, de így is kiakasztott azzal, hogy mennyire szeretik szétszedni a kapcsolatokat. Maggie elment, nem meglepő módon Winston hamarosan már a válási papírokkal szemezett, noha ez a páros még szereti egymást, csak éppen nem férnek össze az ambíciók és a másikkal kapcsolatos koncepcióik. Jules és Kwan frenemy kapcsolata extrákkal a férfi oldaláról egyre komolyabb lenne, erre Jules felfedezi, hogy Mikával megvan a szikra. Aki éppen szakításban volt. Meredith és Nick lebegtetett kapcsolata is hol távolodik, hol erősödik. Nagyon ismerős lehet onnan, ahogy Meredith Derek elől is mindig menekült. Azt kell írnom, Nick hamarabb megunta az üldözését, mint Derek. Igaz, most már nem huszonéves a nő sem, hanem negyvenes.

Eljutottunk oda, hogy alig marad páros, akiknek szívesen nézem a szappanoperáját. Most ott tartok, hogy Jo és Linc a kedvenceim. Teddy és Owen már zavarosabb, ott is felmerült bennem, hogy bajok lehetnek és ezzel még egy nagyon stabil, régi kapcsolatot zúzhatnak be. Igazság szerint csak Bailey és Ben kapcsolatát érzem teljesen biztosnak.

Talán ezekből is látszik, hogy ez bizony kórházas szappanopera. Az esetek mindig szinkronban vannak a dokik magánéleti dolgaival. Már nem is az eseteket jegyzem meg, egy-egy visszatérő és jól sikerült karaktert vagy esetet. Nem, legfeljebb azzal kapcsolódom, hogy milyen döntésben is segített a dokiknak.

Látvány, színészek, minden a szokott. Vizuális fejlődés nincs, a színészek kapcsán most vérfrissítés sem volt. Kétségbe is tudok esni, amikor van egy-egy rosszabb közeli és rádöbbenek, hogy mennyire megöregedtek a színészek. Pompeo... hát, tudtak róla nagyon előnytelen képet is nyomni.

Most központi téma sem volt, mint korábban a Covid, vagy az abortusz törvény és hatásai. Mondjuk, meg tudom érteni, hogy pár részbe ilyesmibe nem akartak belekezdeni. Csak éppen, így marad a kórházas szappanopera.

Kipanaszkodtam magam. Nyilván nem 20 évad után hagyom abba, de bizony nagyon érzem már ebben a sorozatban, hogy elfáradt és önismétel. A szomorú meg az, hogy is szívesebben nézem, mint a Chicago Medet, ami idén szintén évtizedes már.

Majd elfelejtettem - a tűzoltókkal már közös szál sincs. Ki lettek irtva innen is.