(Amikor a nővér nem akarja, hogy az öccse megnézze a nyilvános kivégzést.)
- Holnap nem mehetsz be a városba, Augie! Nincs vita!
- Persze, hogy nem! Leugrom Brightonba. Köszönöm. Megnézek egy épületet, ami alkalmas lehet madárháznak, a közt is egyre jobban érdekli a téma.
- Minél primitívebben viselkedünk egymással, annál jobban kényeztetjük az állatainkat.
- Talán annál nagyobb szükségünk van rájuk. (The Nevers)
- De maga több annál a traumánál. Igaz? Az egy része, de Ön sokkal több annál. Túl fog nőni rajta.
- Amíg nem lesz másik.
- Mindig lesz valami, amit nem irányíthatunk. De egy dolgot mindig. Hogy mit lépünk rá. (New Amsterdam)
(Sheldon érzi, hogy valami nagyon kisiklott és egykori ellenségével próbálja rendbe tenni a dolgokat magában is.)
- Mit gondoltál, miután Jane elhagyott? Hogyan magyaráztad?
- Büntetés volt, mert nem voltam elég jó.
- De ő nem ezt mondta, nem?
- Értem. A Kódex a jótetteket jelképezi és azt, hogy nem akadályozhatunk meg tragédiákat. Nem vagyok naiv.
- De?
- De a világ korábban nem volt ilyen kegyetlen. Régen, ha mindent megadtál a gyerekeidnek, jól boldogultak. Ha megvédted a hazádat, hősként tiszteltek.
- A világ mindig is kaotikus és szar volt, barátom! A hited miatt voltál bizakodó. „Ha jó vagyok, nem érhet baj sem engem, sem a szeretteimet.” Ez egy védelmi mechanizmus, amit létrehoztál régen, hogy kizárd a valóságot. De a valóság mindig beszivárog, hiába próbálsz védekezni ellene.
- Hogy érted ezt? Nincs különbség a jó és a rossz között? Az erkölcsösség csak szellemi gyakorlat?
- Nem. Szerintem egy általad létrehozott világban élsz, amiben minden fekete és fehér, jó vagy rossz. Eddig többnyire meg is védett.
- De?
- De nem engedi látni neked, hogy milyen a világ, és hogyan él a legtöbb ember: a szürke különböző árnyalatában. (Jupiter’s Legacy)
(Tim és Nolan azon dolgoznak, hogy a vendéglista csökkenjen. Tim nem éppen értékeli az újonc módszerét.)
- És leszűkítettük a listát 27 vendégre, ami nem rossz.
- Azt mondtad nekik, hogy annyira furdal a lelkiismeret, hogy egész nap az ágyban zokogtam.
- Segített felvázolni a helyzetet.
- Ugye tudod, hogy a sorsod az én kezemben van?
- Megjegyeztem. (The Rookie)
- Elgondolkodtat, hogy mit tudtam valaha is igazán irányítani?
- Mi az, amit bármelyikünk valaha is tud irányítani? Tudod, tapasztalatom szerint, nem olyan pokolian sokat. Valójában felszabadulást jelenthet erre gondolni. Tudod? Segít... segít elengedni. (Chicago Med)
(A rendőrakadémia kiképzése nem fekszik George-nak.)
- Gyerünk! Futás! Gyorsabban!
- Uram! Miért kell így rohangálni? Kocsival üldözzük a bűnözőket, nem? (Kuffs, a zűrös zsaru)
(Miközben az anyjuk Zoeyba igyekszik lelket önteni, David nem tud elszakadni a témától, hogy az anyja neten ismerkedik.)
- Az élet különös, Zoey. Sok múlik az időzítésen. Nem tudhatod, mi fog történni. Lehet, hogy már közeledik a szerelem.
- Mint a kukkolód, Eric. (Zoey's Extraordinary Playlist)
- Te is sakkozol?
- Nem, túl elvont. De sokat Monopolyzom.
- Sose játszottam.
- Ne próbáld ki! A kapitalizmus rabjává tesz. Azóta is gazdag akarok lenni.
- Miért tanulsz oroszul, ha a kapitalizmus rabja vagy? (A vezércsel)
(A két gyerek kilesi a Mikulást, de döbbenetükre az egy szörny. Megnézi őket, megállapítja hogy jó gyerekek voltak, majd egy-egy játékot öklendezik fel nekik.)
- Maradj jó! (A szörny azzal kimászik a kéményen keresztül. A két gyerek döbbenten ül, majd Billy kinyitja az ajándékot, amit a lény a kezébe hányt. Játékvonat van benne.)
- Pont ezt kértem.
- (A két gyerek már az ágyban fekszik, még mindig sokkosan, amikor a lány megszólal.) Billy, mi lett volna, ha nem vagyunk jók? (Love, Death & Robots)
- Minden szülő meg akarja védeni a gyermekét a szörnyűségektől. Néha nem tudjuk. Ez a szülőlét ára.
- Taryn az átlagos mennyiségű vér kétszeresét adta, és Masonnek minden cseppjére szüksége volt. Hosszú éjszaka lesz.
- Hova mész?
- Igen, neked is jönnöd kéne.
- Hova?
- Olvastad a Jancsi és Juliskát?
- Azt olvastad? Azt hittem, kutatsz. (The Good Doctor)