Rosszat sejtő, paranoiás, párkapcsolatos, anya-lánya kapcsolatos.
Pallavi bármit csinál, az anyjának soha nem lesz elég jó. Megszerezte a diplomát, és szeretne írni. A megélhetésért dolgozik, és bízik benne, hogy összeszed annyit bébiszitterként, hogy majd elkészüljön a regényével. Az anyja pedig még Indiából is azzal bombázza, kikkel ismerkedjen, szerezzen egy rendes barátot és menjen férjhez. Éppen egy anyja szervezte vakrandi elszenvedő alanya, amikor összeismerkedik Sandeeppel. A
gazdag családból származó fiatalember hamar leveszi a lányt a lábáról. Indiai származású ő is, jóképű és sikeres, előkelő családdal. Pallavi így döbbenten szembesül azzal, hogy az anyjának Sandeep sem megfelelő. Usha egyre megszállottabb, nyomoztat a fiatalember után, és meggyőződése, hogy rosszat akar a lányának. Még ultimátumot is kész adni: Pallavi szakít, vagy az anyjáról kell lemondania. Usha ugyanis hiszi, hogy Sandeep nem az, akinek látszik.
A Blumhouse egy újabb horror filmje, klasszikus alapokon nyugodva. Nem rossz film, de valamiért nem volt szimpatikus.
A történet alapjai már kezdetektől furcsák. Az emberi és felfogható, hogy Pallavi egyszerre igyekszik megfelelni az anyjának és keresi a saját boldogulását. Együtt tudtam érezni azzal, hogy bármit is ér el, az soha nem elég. Tanulj – megszerzi a diplomát. Dicséret? Nem, akkor jön az a téma, hogy menjen férjhez és legyen családja. Az meg pláne idegesítő, amikor még randit is szervez neki a saját anyja. Csak azért megy el, mert indiaiak, és ott kulturális hagyományai vannak az elrendezett frigyeknek.
De! Usha természetfeletti iránti megszállottsága a kezdetektől zavaró. Pláne, mert reálisan akar olyasmiket elfogadtatni, hogy Usha előre látja a jövőt kis látomások formájában. Pl. hall egy jellegzetes zajt, amitől egy jövőbeli esemény képei kezdenek folyni a szeme előtt. Ezek mind a lányával és egy rá veselkedő veszéllyel kapcsolatosak. Fura, nincs is alapozva, és nem is kezdenek azzal semmit, hogy ilyen látomásai vannak, csak vannak.
Majd jön Sandeep és Usha egyre zavarodottabb, egyre biztosabb valamiben a fiúval kapcsolatban, amit nem mesélek el. Nem maga a tény, a megoldás az, ami zavart ebben a szálban. Az még thrilleres és van ijesztő is abban, hogy az asszony kezd bekattanni, és senki nem tudja komolyan venni a félelmeit. Nekem úgy tetszett volna jobban a film, ha meghagyják ezt, pszichésen magyarázzák – amivel egy ponton próbálkoznak is – és megmaradnak reálisnak. De belekeverni a természetfelettit… nekem az nagyon nem esett jól.
Kevés szereplőt mozgat a film. Hárman vannak a középpontban: Pallavi – Sandeep – Usha. Ugyan a lánynak pár barátját és az apját is látjuk, de a konfliktusok és a lényegi cselekmény a hármas köré rendeződik. Sarita Choudhury a leginkább meggyőző. Ő elkapta azt a szintet, ahol kétségbeesettnek, elesettnek, de őrültnek is tűnik. A két fiatalt játszó már negyed annyira sem meggyőző. Főleg Sandeep – Omar Maskati, aki kb. két arckifejezéssel játssza végig a filmet. Még akkor sem tűnik másiknak, amikor hősszerelmest/félelem kiváltóját hozza.
Talán thrillernek inkább néztem, mint horrornak. Ahogy Usha egyre megszállottabb, egyre több mindentől fél, abban megvan a női thrillerek fenyegetettsége. A természetfeletti elem és a nyílt veszélyhelyzet, ami horror felé löki. De nem véres film, nincs benne korhatáros elem sem, itt inkább lelki szinten ijesztgetnek.
Kevés helyszín, kevés színész. Mondhatni házias horror, erős thriller elemekkel. A maga zsánerében korrekt, de akkor sem szerettem meg. Túl sok – pláne a paranoia, misztikus elem.
Evil Eye – 5/3 nem szerettem a csavart, a misztikus elemet sem. Az anya alakja hamar irritálni kezdett.
