Sportolós, iskolát mentő, focis, mozgalmas, szerelmes.

Spencer tartja magát a fogadalmához: visszatér a Beverly Hills-i iskolából, hogy megmentse a környék középiskoláját a szakiskolává alakítástól. Az igazgató, Baker edző egy kamaszkori ellenlábasa, nem könnyíti meg a dolgát. Ha nem nyer állami bajnoki címet a csapat, az iskolának vége. Mi több, a sportolóktól elvárt iskolai átlagot is megemeli, így sok tehetséges játékos kiszorul az idény első felére, amíg sikerül Bakernek és Spencernek felzárkóztatnia őket annyira, hogy pályára állhassanak. Spencer mással is viaskodik: szembe kell néznie azzal, hogy Coop miatt milyen sebeket hordoz, és ez megrontja a barátságukat. Felmelegítette a kapcsolatát Laylával, ahogy Olivia is Asher oldalán kezdi az évet, de a két fiatal között egy nyári titok lappang. Fiatal, amerikai feketeként a rasszizmussal is szembe kell szállniuk, miközben azt is el kell dönteniük, merre tovább a középiskola után.

2 évadon át szenvelegtem, hogy mennyi minden nem tetszik ebben a sorozatban. Csak éppen középiskolás sorozat, amelyben sportolnak is, nem nagyon akad. Örökké meg nem lehet a Friday Night Lights évadait visszanézni. De, idén fogadalmat tettem, ha továbbra is csak szenvedek vele, befejeztem és nem nézem tovább.

Ehhez képest ez volt az eddigi kedvenc évadom. A legfőbb okot abban látom, hogy szüneteltették a Coop – Spencer barátságot és drámákat. Maga Coop is vissza lett véve, amitől fellélegeztem. Nem bírtam azt a lányt, és nagyon egyet tudtam érteni Spencerrel, amikor beolvasott neki. Jót tett a távolság és az, hogy többen is a fejére olvasták, hogy vissza kellene vennie. Meg tudta tenni, így sokkal jobban elviseltem, amikor az ő történetét bonyolították. Az sem egy rossz dolog, hogy az utcai bandákat is leépítették – az a szál szintén nagyon nem tetszett, és Coop vitte azt is.

Még mindig erőteljes benne a Spencer James megment és felkarol mindenkit projekt, de most volt annyi nyomora, hogy nem egy fekete Jézusnak akarták eladni. Most ő is vétett hibákat, megvoltak a leküzdendő démonok is. Igen, még mindig pokolian idegesít, ahogy az a nyaklánc folyton a nyakába lóg. Nagyon gengszteres, pedig ő van a jófiúnak eladva. Most is körbeugrálták, mint a nagy sztárt, akihez foghatót még nem is láttak. Így aztán mennyire hiteles, hogy izgulnia kell, kap-e valahová ösztöndíjat? NEM volt az.

Bőven volt meseelem abban, ahogy a Black Lives Matter mozgalmat kezelték, de jobb pillanatai is akadtak. Ahogy a szereplők a saját helyzetükkel néztek szembe, abban több volt a drámai erő, mint a bemutatott bűnügyben és Laura ügyészes szálával. (A meccsen való letérdelést meg nem értem. Mármint azt, azért miért kell kizárni a csapatokat?)

Az is tetszett, hogy az idei évadban nem a szerelmi szálakat variálták. Vannak fix párok, mint Jordan és Simone, meg voltak, akikről lehetett tudni, hogy az évad végére összejönnek, csak kivártak a készítők. Kevesebb szappanos időhúzást vagy kavarást engedtek be a történetbe az eddigiekhez képest.

A sport volt az, amiből több is bőven elfért volna a sorozatban. Mindig szó van róla, edzenek is a srácok, de lement úgy a bajnokság, hogy szinte semmit nem mutattak belőle. Értem, a drámára és a szappanra tették a súlyt, de a profilban akkor is ott van, hogy itt mindenki vagy sportoló, vagy egy sportoló családtagja, barátja, szerelme.

Elkezdték a szereplők sorsát is elvarrni – kiért finomabban, kiért elég merész vágásokkal. Az nyilvánvalónak tűnik, hogy Simone az új sorozatával távozik, de arra sem vennék mérget, hogy Asher – Cody Christian – marad a 4. évadra.

Tényleg nagyon el akartam már kaszálni, most viszont várom a 4. évadot. A Homecoming annyira nem fogott még meg, majd meglátjuk, milyen lesz.

All American – 5/4 végig az indokot kerestem, hogy kaszáljam a sorozatot, de az idei részek maradásra bírtak.

https://www.youtube.com/watch?v=gA7IcXPHiiM