Hegyekben elvesző, életért küzdő, elzárt csoportos.
Egy huszonéves baráti társaság a hegyekben kirándul és próbál kikapcsolódni. Köztük van az életvidám Jen és az építész barátja – a helyiek furán is néznek a fehér, szőke lány és az afroamerikai fiú kettősére. Felmennek egészen magasba, maguk mögött hagyva a civilizációt. Ott azonban valami különössel szembesülnek: az éjszaka mintha valaki megleste volna őket. Az egyik társuk, Milla eltűnik, a keresés közben a barátját, Luist elkapja egy csapda. A feltűnő, maszkos és szótlan idegeneket gyilkosnak vélik, és Luis megöli az egyiküket. Milla előkerül, és ekkor már tudják, mekkora a baj. A hegyen élők le is vadásszák őket, és a saját törvényeik szerint ítélnek felettük. Jen próbál alkut kötni. Hetekkel később Scott, a lány apja érkezik a kisvárosba és a lányát keresi. Egy asszony akad, aki el meri neki mondani, kik és hogyan élnek fent a hegyekben. Scott pedig útra kel.
A Halálos kitérő is egyike azon horror sorozatoknak, amelyek időnként kapnak egy-egy újabb részt, vagy valamiféle vérfrissítést és folytatódnak tovább. Az örökség a vérfrissítés szellemében készült el, és több mindenben el is tér azoktól a Halálos kitérő filmektől – talán 2 volt -, amit már láttam.
Amin meglepődtem, hogy most a hegyi emberek nem torzszülöttek és nem primitív társadalmat alkotnak. Egy rendes közösség, akik visszavonultan élnek a saját szabályaik szerint. Több a barbár vonás bennük, de emberiek, még testileg és szellemileg is jól vannak, kifejezetten hangsúlyt fektetnek az egészségre és testi-lelki épségre.
Így még ijesztőbbek is, mert nem lehet szörnynek nézni őket. Ugyanolyan emberek, csak innen nézve szektásokra hajaznak, és nagyon kegyetlenek magukkal is, de az idegenekkel még inkább. A film azonban nem démonizálja őket, ami szintén meglepetés. Vannak értékeik, és egy közösségen belül szorosan összetartanak, egység van. Nem véletlen, hogy amikor lehetőség nyílik a szökésre, Darius nem akar elmenni innen – pedig alig pár hete végeztek a barátaikkal, és a barátnőjének is el kellett adnia magát, hogy életben maradjanak. És mégis, egy olyan közösség része lett, amiben hasznosnak és jónak érezhette magát.
A törzs brutális tettei – a megvakítottak, akiket a sötétségbe zártak igazán kegyetlen – és ez a nagyon más élet, ami ijesztő a filmben. Nem sokkolnak a látvánnyal, vér sincs, és nem mutatnak kegyetlenségeket sem. De a hangulat meg lett teremtve, és van hatása.
Csak éppen a történet sok-sok sebből vérzik. Ez a törzs a hegyen élt, kezdetleges körülmények közt és elzárva a városból. Mégis, hogyan mentek volna le és úgy a városba, az ország egy más részébe, mint amit a végére betettek? Azt sem tudom elhinni, hogy Jen 6 hét alatt az a gyilkos amazon lett, akinek látjuk. Profi íjász, és amikor kell, késsel és íjjal is gondolkodás nélkül öl.
Az olyan sztorikat, mint a hegyi vadászé, valósággal röhejesnek éreztem. Nagyban szónokol, hogy Scott nélküle pillanatok alatt halott lenne a hegyen, aztán azonnal csapdába sétálnak a fiával és csúnya véget érnek, bár legalább gyorsan. Scott meg a hegyre is feljut élve. Ennyit arról, hogy ott élt egész életében és mennyire ismeri a hegyet…
Maga a közösség, ahogy élnek és ahogy a más emberekkel kapcsolatba kerülnek, lekötött a filmen. A fiatalok története, Jen menekülése már hidegen hagyott. Abban sok volt a hihetetlen elem, és Charlotte Vega sem győzött meg a szerepben.
Igaz, az egy pozitív ötlet, hogy ismeretlenebb színészek kapták a szerepeket. Sorozatból, innen-onnan volt ismerős arc, de ismertebb nincs köztük.
Ha az agyam kikapcsolom, egyszer nézhető, de nem az a film, amit kedvem lenne bármikor is másodszor is megnézni.
Halálos kitérő: Az örökség – 5/3,5 a hangulata megvolt, néhol ijesztő, de a vége több szempontból sem tetszett, Vega sem.