Bosszút állós, nyomozós, rablóbanda nyomába eredő.
A pénzszállító céghez új munkatárs érkezik. Eddig Európában dolgozott, angol. Elvált, más családtagja nincs, és most itt próbálna szerencsét. A papírjai rendben, és a szükséges teszteken éppen átmegy. Golyó mellé teszik társnak, aki a H becenevet adja a férfinak. Már az első szállítás alatt rajtuk ütnek, de H kezeli a helyzetet. Nem csak leszedi a rablókat, de a pénzt és a társát is megvédi. A közvetlen felettesét aggasztja, hogy Hill minden érzelem nélkül ölt, de a főnök örül, hogy végre van egy embere, akit nem tudnak kirabolni. Így kötelező pihenés helyett kinevezést kap és még több munkát. Nem sejthetik, hogy Hill igazából min dolgozik. Sorra méri fel a kollégákát és egy rablás érdekli, ami pár hónapja történt. Profin pakolták ki az egyik pénzszállítót, és nem csak az őrök estek áldozatul, de egy közelben parkoló autó utasa is. Miközben a rablók újra készülnek lecsapni, egy nagyon dühös ember alig várja, hogy szembenézhessen velük.
Kellemes meglepetés volt ez a film. Nem túl agyaló, de az idősíkok váltogatásával sikerült rejtélyesebbé tenni és érdekesebbé a történetet. Ha simán megtudjuk, hogy Hill mitől olyan dühös és miért, min dolgozik igazából, egyszerű lett volna. Így viszont mindig kicsit átértékeli a dolgokat, amiket egy-egy újabb fejezetből tudunk meg.
Mert a filmet részekre osztották, amelyeknek saját címeket is adtak. Eszembe juttatta ezzel a Tarantino filmeket, de azért messze volt ez a film attól a szinttől, amit Tarantino képvisel. Stílusa volt ennek is, de olyan párbeszédei és írása nem. A lényeg azonban az, hogy ez a felosztás is adott neki pluszban, amitől jobb lett.
A történet úgy van akciókra kihegyezve, hogy a múlt több szemszögből lepörög előttünk, és mindig kicsit mást fednek fel belőle. Így nem csak egy adrenalin mozi lesz: ha nem is hatalmas a csavar és egy ponton már kiszámíthatóak az események is, több lesz annál, hogy a nagyon mérges ember kitölti a haragját annak okozóin.
Akció, de mit is takar ez jelen esetben? Leginkább lövöldözést, pár pofont. A banda ex-katonákból áll, akik elsősorban fegyverrel dolgoznak. Hősünktől sem áll távol, hogy lőfegyverekkel alkosson. Elcsattan némi pofon is, autók is vannak, de összességében a lövöldözés, ami leginkább megmaradt a fejemben.
Korrekt stábot raktak össze. Statham korrekten hozza a szótlan igazságosztót, bár azért nem tudott nem eszembe jutni, hogy Clint Eastwood hogyan oldotta volna ezt meg hasonló korában. (Hiába, Scott küllemre nagyon hasonlít az apjára, állandó emlékeztető, ha negyed annyira tehetséges színésznek tartom csak, mint az apját.)
Aki nagyon kellemes meglepetés volt, Jeffrey Donovan. Rég volt már, hogy a sorozatában minden lében kanál kémet alakított – most kevésbé szépfiús, cserébe jobb a kisugárzása. Annak ellenére, hogy az antihős oldalon állt most, Hill után ő volt a legszimpatikusabb nekem a filmben. Ha átlát Jan késztetésein, neki még akár jól is végződhetett volna ez a történet, neki még tudtam volna drukkolni.
De ezzel eljutunk oda, ami nem nagyon tetszett a filmen. Kicsoda Hill és kikkel dolgozik együtt? Van egy tippem, hogy mi a szakmája és azzal nem fér össze, hogy King FBI ügynökként hogyan van körötte. Most akkor ő melyik oldalt képviseli? Igen, a történet szempontjából nem lényeges, csak a bosszú, de azért fent tudok akadni ezeken.
De korrekten néz ki, jó az időjáték benne és bejött a stílusa. Ezt én elnéztem.
Egy igazán dühös ember – 5/4 vagyok annyira elvetemült, hogy nekem a hideg pszichopata feeling eladta, nagyon is.