Romantikus, külsőt cserélő, igaz értékekre ráébredő.

Padgett számára a szociális háló jelent mindent. Milliós követőtábora van, és nem csak szépségtippeket ad, de be is mutatja a termékeket és saját maga a leghitelesebb reklámarca. Szerződése is van a reklámozott termékekre, ebből akarja az egyetemet is fizetni a későbbiekben. Már most kisegíti az édesanyját, aki ápolónőként dolgozik annyit, hogy a lánya drága elit iskolába járhasson. Padgett így a legjobb barátai elől is titkolja, valójában hol él és milyen az anyagi helyzete. A tökéletes kép része a tökéletes barát is, és Padgett számára ott van a lassan popsztárrá érő Jordan. A lány meglepné a klipje forgatásán, és rajtakapja az egyik táncosával. Nem csak a szerelmi élete kerül romokba, de a videó a hírnevét is kikezdi, és gyorsan ki kel találnia valamit, hogy a szerződése ne vesszen el. Jordan is neki köszönheti a népszerűségét, így adja magát az ötlet, hogy teremtsen egy új tökéletes srácot maga mellé. Egy fogadással egybekötve Cameron lesz az alanya, akit nem érdekel a népszerűség, fotózni szeret és lovakkal foglalkozni. Lehet, hogy a végére Padgett tanul tőle?

Ki se akarom számolni, mennyire régi film már A csaj nem jár egyedül. Saját idejében remekül meglovagolta a tini filmek reneszánszát, és nem egy kultikus momentuma van – a lépcsőn lesétál, a betétdala, a közös tánc a bálon és Prinze Jr tini sztársága.

Mivel a Netflix az, aki újra elhozta a tinifilmeket és megszerettette őket, valahol logikus is, hogy ők voltak azok, akik vitték tovább a film fáklyáját. Nem lehet azt mondani, hogy folytatást készítettek neki, ahogy remake sem ez a film. Sokkal inkább egy modernizálás, egy mai korra átszabott változat, ami megidézi az eredeti szellemiségét, de önálló értelmezhető és nem kell mindkettőt ismerni a megértéséhez sem.

Mindkettő alapja az, hogy egy fogadás miatt a népszerútlen középiskolást kellene népszerűvé és szexivé tenni. A különbeség az, hogy az eredetiben a lány kiskacsából varázsoltak hattyút, most viszont a fiú szereplő lesz az, akinek ki kell bújnia a zárt világából és megmutatnia magát, megújult formában.

Mindkét történetben van humor és romantika. Ez a kettő adja a cselekmény vázát is. A két főhős szépen egymásba is szeret, miközben Cameron úgymond kikupálódik. Működik, mert elég esemény van, hogy a szereplők közben rácsodálkozzanak egymásra, tanuljanak egymástól és nem ragadnak le simán érzelmeknél és feldolgozásra váró traumáknál, noha vannak azok is. Padgett a megélhetéséért küzd, míg Cameron az anyja halála és az apja távozása miatt van mélyebben. Itt mindkét oldalról érezhető, hogy nem csak a másik külsejére figyelnek fel, de mit tudnak hozzáadni a másikhoz és tanulni, fejlődni mellette.

Nincs nyálas irányban sem eltolva, amit különösen tudtam értékelni benne. Nem kellett bele nagy sírós jelenet meg nagy szerelmi vallomások. Sokkal jobb volt pörgősen, humorral, néha még kicsit gúnyolva is a klisét – igen, itt a herceg a végén tényleg lovon érkezik…

A zenék, a cselekmény egyes elemei is mind modern köntösbe bújtak. Az ismert dal új hangszereléssel, ahogy Padgett is netes közszereplő. Fel is vezetik vele a kérdést, hogy a népszerűség árát meddig érdemes megfizetni.

A casting átgondolt és a színészek is több szempontból hozzá lettek passzítva a szerepeikhez. Nem véletlen, hogy Addison Rae, aki TicToc sztárként lett ismert, játssza a milliós követővel bíró influencer-t. A fiatalok esetében az eye candy faktor is fel lett tekerve – ez fontosabb volt, mint a színészi képességek, valamint az eredeti filmből két ismert színész is visszajött. Rachael Leigh Cook most a csaj anyja, míg Matthew Lillard az iskolaigazgató szerepét kapta meg. Jó volt látni őket, és mindketten tettek hozzá a filmhez. Lillardon lehetett mosolyogni, Cook meg egy olyan anyát játszhatott, akinek minden lány örülne.

Igen, tini mese is habbal, de én kellemesen megvoltam vele. Még, ha olyan tipikus is, hogy amikor Cameronról lekerül a póló, villan a kockahas és Padgett álla leesik. Amikor Jordan keménykedik, Cameron nagyon könnyen elintézi egy kis harcművészetet bemutatva. Vagy, ami a bálkirály és királynő választáson történik. De nem véletlenül rég ezek a klisék, működhetnek. Nekem meg vitte a nosztalgia is – még, ha a tinifilmek közül anno én a Rémségek könyvét szerettem Jared Letóval, meg A bambanőt.

Igaz, van mibe belekötni. Csak egyet: ha Padgett azért ragaszkodik annyira a csatornájához és a sikeréhez, mert kell neki a bevétel az egyetemhez, akkor a szerződés nélkül, egy más csatornával és kevesebb nézővel, hogy engedhet meg magának egy nagy európai utazgatást? Mert azt is nagyon kétlem, hogy Cameron keresete a lovardában elég lenne mindkettejük utazására… De tini mese, már írtam.

A kritika nagyon lehúzta, én sokkal jobban éreztem magam a filmmel. Szerintem tini romantikus komédiának működött, mélyebb tartalmat keresni sem próbáltam benne.

A srác nem jár egyedül – 5/3,5 felvállaltan követi az előző filmet, csak kortárs keretek közé helyezve. Összességében tini romantikus komédiának vállalható.