Akkor nézzük, mit tudtak nyújtani azok a magyar sorozatok, amelyeket hetiben nézek. Bár, ha rövid akarok lenni, azt is írhatnám, hogy minden hozza azt, amit megszoktam már tőle.

A mi kis falunk az a sorozat, ami az olcsó humort műveli egész korrekten. Shakespeare kapcsán lehet elmondani azt, hogy a darabjainak két szintje van. Egy tartalmas, értékes a művelt nézőknek és egy alsóbb szint, olcsóbb és hétköznapi poénokkal mindenki másnak. Pl. a Vízkeresztben a főszereplők története mellett ott van az udvari bolond, a háznép komédiája. A mi kis falunk olyan, mintha csak abból a második rétegből állna.

A történet most sem volt épületes. Stokinak loptak revolvert - és övék volt a rész poénja, a faragjak pisztolyt beszólás. Mellette meg Károly haldoklott, és élvezte, hogy mindenki eteti és egy utolsó szívességet kér. A színészek adják el, miattuk vicces, mert bizony egy gyengébb gárdával ezen csak bosszankodnék és biztosan nem nézném.

A Pepében is az domborodik ki, amit a legutóbbi résznél is megállapítottam. Megint van egy helyzet, amit Pepe és Gábor együtt tudnak megoldani. Konkrétan, most a gazdag arab sejket kellett megetetni, és Gábor kulináris csodái mellett Pepe krokettje is kapós lett.

Ugyanazt a sémát használják, megint. Mivel még csak pár résznél tartunk, nem is örülök, hogy már most ennyire egysíkúnak érzem a sorozatot. Pedig engem ez a rész érdekel: az étterem ügyei. A közbe beékelt szerelmi szálak csak bosszantanak, és egyiket sem csípem.

Viszont, ez a sorozat is jó castingot kapott. Akit a héten kiemelnék, az Fenyő Iván parasztja. Vagy nem is tudom, mije. A mi kis falunkban Gyuri, akihez tudnám hasonlítani, csak ő még elvarázsoltabb. Fel nem tudom fogni, hogy vették rá, hogy játssza el ezt az alakot. Még mindig töröm a fejem, hogy jól csinálja-e. Ami biztos, hogy a beszédmódja gyilkos.

Ha már szakácsok. A séf meg a többiek. Itt viszont egyre inkább úgy érzem, hogy ez jó kis sorozat lehetne, ha önállóbb tudna lenni. Megint az orosz rész teljes koppintását kaptuk: most volt a szarvasgombás rész az ellenőr leitatásával.

Viccesebb volt, mint Pepe a héten, csak éppen ugyanezt már láttam az Igen, séfben. Tudom, mindig leírom, de ez a legnagyobb bajom ezzel a sorozattal: annyira szeretnék már valami saját ötletet látni benne, ami nem a milánói, ami egyben baki is lett...

Jó nézni, szép az étterem és a kosztümük, és kezdem azt is értékelni benne, hogy ezt nem pakolták tele ismert arcokkal. A heti kedvencem különben a sötét hajú pincérlány lett, de Dobos Evelin is egyre szimpatikusabb benne.

Végül, ami nyeri nálam a hetet, nem meglepő módon, mert egy egész más szintet képvisel, mint a fentiek: A besúgó. Ebben megvan mindaz, amit a fentiekben hiányolni tudok. Két részt néztem belőle, és nézném tovább is.

Megvolt a titkos gyűlés, és főszereplőnk megkezdi a kettős játékot. Valóban segít a csapatnak és kijátssza a titkos rendőrséget. Persze, nekik is leesik, hogy feltűnt egy koponya a szervezkedők mellett és saját maga után kellene nyomoznia, listát lopnia, miközben Száva múltját is megismerjük és bonyolódnak a szerelmi szálak.

Szórakoztató, de van tartalma. Volt benne izgalom, megvolt a hangulata a rajta ütésnek, vagy a KISZ beszervezésének. Mellette meg nagyon megragadott az életfilozófia, ahogy Száva él. A halálos ítéletével, és hogy csak az hal meg igazán, akit elfelejtenek. Roppant jól aláhúzza, miért él így és nekem nagyon építette az alakját. Nem először használták a Lost által ismertté tett flashback jelenettel és a múlttal karakterépítést, de most is jól működött. A másik pedig az, aminek mára is van áthallása. A kapcsolatok fontosságáról. Hogy az ember miképpen képes az elveiből engedni és felvenni egy szerepet, hogy kiszolgálja a hatalmon levőket és így megkapja, amit el szeretne érni. (A KISZ szónok lány története.) Szintén, valami, amit bírok ebben a sorozatban. Az áthallás a mára.

Elfért benne egy kis humor - és nem is megy olyan mélyre, mint a falusiak feljebb. Ez inteligensebb.

A látványvilága az, amivel tudnék kötözködni, bár azzal is tettem egy felfedezést. A szocializmus külcsíne eleve nem tetszik, így ellenérzést kelt bennem, ahogy megfogták. Az meg csak rátesz egy lapáttal, hogy pl. a visszatérő épületek látványát már észrevettem párszor.

Ezzel együtt is ez az a sorozat a 4 közül, amit vissza is néznék, a többi elég volt egy alkalommal is.