Nagyon hamar beugrott róla egy másik film: Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt. A Szerelmi taktikák sok mindent hoz onnan, bár szerencsére nem egyezik a kettő története. Az ismerős panelek ellenére élvezhető maradt ez a film is.

Itt van egy divattervező blogger és egy reklámszakember, akik nem hisznek a szerelemben. A nő, Asli egy barátnője rossz élménye után köt fogadást, hogy magába bolondít egy férfit a taktikákkal, amiket a blogon is megoszt. A férfi, Kerem nagyon könnyen hódít, az egyéjszakás kalandok királya. Ő arra köt fogadást, hogy nem csak ez megy neki, rá tud venni egy nőt, hogy beleszeressen és nem csak egy éjjelre. Egy rendezvényen Kerem számára kiválasztják alanynak Aslit, és megindul a játszma.

Az valahol poén, hogy a film minden romantikus klisét eléjük pakol, hogy egymásba szeressenek. A véletlen találkozások sorozata, amit mindkettő a másik mesterkedésének hisz, pedig tényleg ennyire adott nekik minden. Az, ahogy adnák magukat a dolgok, nagyon könnyen átcsúszhatna az egész egy romantikus csöpögésbe, de a taktikákkal mindig manipulálnak, módosítanak a helyzeteken. Sikeresen el is veszik az érzelgős romantikus hangulatot.

Jó a dinamikája, szerettem a humorát. Egyszerre tud tipikus romantikus komédia lenni, de fekete tükre is azoknak. Talán jobban is élveztem, amikor befolyásolni akarják a másikat és játszmáznak, mint amikor már kezdenek rájönni, hogy ez már nem játék és az érzelmek egyre igazabbak. Itt pontosan megvan az a pont, mindkét fél esetében, amikor feladja a taktikákat, és elkezdenek igazán megnyílni. Ezzel együtt is gyorsnak érzem, ahogy váltanak és szerelembe esnek, de romantikus film. Határidőkkel. Nem lehetett elnyújtani.

Bár, nem az a leginkább meredek benne. Amikor minden kiderül és sebeket okoznak egymásnak. Vártam a nagy gesztust, valamit, ami indokolja, hogy meg tudnak bocsátani. De úgy tűnik, itt elég a szerelem, hogy ne számítson semmi más. Mit számít pár rossz nap és érzés, amit a másik okozott, ha együtt is lehetnének és boldogan? Lecsapottnak érzem a végét az előzményekhez képest.

Török film, ez a helyszíneken vehető észre, amúgy simán hozza a romkom világszintet. Az meg, hogy pl. szép vágóképeket látunk ismert turistalátványosságokról, egyáltalán nem zavart. Még szépnek is találtam, én szeretem az ilyen szempontból képeslap filmeket. Akkor pláne, ha élőben is láttam már, de így sem rossz, hogy csak képen és most filmen láttam őket.

Ki kell még emelni, hogy az eye candy faktor mellett a ruhák, amire még odafigyeltek. Asli nem véletlenül divattervező, odafigyeltek, milyen ruhákat adnak a színésznőre. Sokféle ruhát visel, szinte minden jelenetben másik van rajta. Akad egy-egy kifejezetten csinos és látványos, akad furább összeállítás is. Kerem esetében meg a kiegészítőkkel játszott – pl. milyen napszemüveg van rajta az adott jelenetben. (Ennek tekintetében különösen lehangoló az unalmas, ronda reklámkép.)

Egy estére kellemes kikapcsolódás volt – pláne, hogy a török volta miatt előítéletem is volt, hála a soha véget nem érő, és messziről került török szappanoperáknak.