Minden napra egy film

Minden napra egy film

France

2022. augusztus 02. - BBerni86

Ajánlásra néztem meg, állítólag színvonalas dráma, aminek a végén sírni is lehet. Bár a kritikákkal kezdtem volna inkább, de azokra inkább csak a film megnézése után szoktam rápillantani. Azok ugyanis közepesek és jobban lefedik azt, amilyennek én is láttam a filmet.france.jpg

Legyek tömör? Halálra untam vagy kiakadtam a főszereplőn.

Azért ennél mesélek többet is. France egy sztárriporter, nézett és szeretett saját műsorral. Van egy író férje és egy 10 éves fia, de egyikkel se foglalkozik, a munka tölti ki a napjait. Míg össze nem omlik, és el nem vonul egy klinikára, hogy aztán minden folytatódjon.

A részleteket lehet még ragozni, de mi értelme lenne? Nincs se fejlődés, se haladás, se semmi. France vét drámai hibákat, a sajtó robbant ki körötte botrányt is, de nem változik semmi. Még az a tragédia, amiről sejtem, hogy a ’sírni lehet rajta’ kijelentést ihlette, az sem érinti meg különösebben.

France egy antihős, én egyszerűen ki nem állhattam. Az egy dolog, hogy álszent, de gyakran szociopatának is mondanám. A nézettségért mindent. Ha csak a riportjait nézzük, egyrészt agyon vannak vágva, nem a valóságot mutatja, másrészt, róla szól az egész. Van egy, ahol egy bombázott városon mennek keresztül. Erre mit mutatnak végig? France fut az épületek között. France monológot mond a kamerába. Az kifejezetten irritált is, ahogy mindent felvesz vagy 5-6 alkalommal, hogy aztán legyen miből összevágni az anyagot. Ahhoz meg már nem is tudok mit szólni, amikor a szanatóriumi kezelése alatt viszonya lesz egy másik beteggel – akiről aztán kiderül, hogy szintén újságíró és a nőről ír. France-nak áll feljebb, amikor ő csalja meg éppen a férjét? (Mondjuk, a végén látva mennyire viselik meg a történtek, szinte semennyire, nem is csoda, hogy itt egyszer eszébe nem jut, a férjének hogyan esik, hogy France megcsalta.) Sokkal jobban megviseli, amikor egyszer bekapcsolják véletlenül a mikrofont és a nézők hallják, mit beszélgetnek egymás közt a riport összevágásáról, mint amit a családi életében elszenved.

Sajnálni és együtt kellene érezni vele, de nekem nagyon nem ment.

Mi több, gyakran egy rossz komédiában éreztem magam idiótákkal körülvéve. A producere, aki érdemben semmit nem tesz, csak nyal. France zseni, France ez tökéletes, France ez rendben lesz. Ő is irritált, talán még jobban is. Vagy, a már említette csaló beteg – szerető – újságíró. Megjelenik a cikk, mire megjelenik szerelmet vallani. Csodálom, hogy nem röhögték ki.

Még az is megfordult a fejemben, hogy Lea Seydoux ellenszenves nekem, ezért nem bírom ennyire France alakját sem, de ez többről szól. Nem csak az vele a bajom, hogy élesnek érzem Seydoux vonásait és mimikáját, szerintem horrorfilmben lenne a helye.

Filmes ötlet akad benne, meg a kulisszák mögé is bemegyünk. Látszik rajta a munka, a tervezés és egészen jó részei is vannak. A baleset a végén a belső és külső nézetekkel váltakozva, hang nélkül – abban még az a plusz is megvolt.

Mégis, annyira utáltam ezt a filmet…

A bejegyzés trackback címe:

https://mindennapmozi.blog.hu/api/trackback/id/tr9117895363

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Infintely 2022.09.23. 20:03:28

de hát ennek pont ez a lényege hogy egy szatirikus melodráma, ami egy teljesen őszinte (melo)dráma egy politikai témájú szatíra és egy erősen franciás melodráma-paródia _egyszerre_. ahogy seydouxnak is úgy kellett játszania hogy egyszerre tűnjön tragikusnak és komikusnak, olyannak akit megvetünk és utálunk ill. olyannak akivel valamennyire együttérzünk, nem könnyű színészi feladat. sokakat pont ez zavart meg, hogy nem tudták hová tenni, hogy ez most "igazi" vagy paródia most tragikus vagy komikus, mert hát mindez egyszerre. hogy a fő állításán túl (fikció, képmutatás) van-e bármilyen tanulsága, hatása, az a nézőre van bízva. az eredeti címe a peguy-esszé nyitómondata, par un demi-clair matin, már ez a demi-claire is sokatmondó, pedig anno csak az időjárásra vonatkozott:))
süti beállítások módosítása