Vonjunk hamar mérleget? Az elmúlt napokban 4 heti nézős sorozatom részeit néztem meg. Volt 1 csalódás, 2 semleges és 1, ami tetszett. Akkor összesítve ez egy semmilyen hét eddig.
A The Last of Us (s01e09) volt csalódás. Már írtam, hogy meglestem, a játéknak mi lett a vége. Nem nyúltak hozzá, ugyanazt kapta a sorozat is. Vagyis, erre számítottam, mégsem esett jól.
Egyrészt, jó része agyatlanul volt megcsinálva. Amikor Joel bevadul és profi kommandósként írtja a Tűzbogarakat, az annyira játékszagú, hogy legszívesebben áttekertem volna az egészet. Üres, unalmas, sima semmilyen akció.
Hiányzott az érzelmi töltet is. Ahhoz képest, Joel milyen döntésre jutott, érzelmileg sivárnak éreztem a részt. Lehet, a mészárlás miatt? A nagy vallomás, hogy már a családtagjának tekinti Ellie-t, az is olyan lapos volt.
Ahhoz különösebben nincs hozzátennivaló, hogy az emberiség java helyett a személyes érzéseit helyezte előtérbe. Az csak nagyon keveseknek megy, hogy az egyéni érdek helyett a közösségit helyezzék előtérbe. Nekem ez volt az önző, emberi viselkedés, amit el is tudok hinni.
Az Alaska Daily (s01e08) pedig visszaevezett a gyilkosságok köréhez. Vagyis, egy újabb halott lány kapcsán kezdtek DNS-tesztért játszmába. Több helyszínen is mozgásban voltak, és mutatták a folyamatot, ahogy anyagot gyűjtenek, és használják, amit megtudtak. Már feszegettem múltkor, hogy Eileen mennyire az igazság bajnoka. Most is azt éreztem, hogy neki nem a cikk a lényeg, hanem az igazság és a bűnösök számonkérése. Ha máshogy intézik a dolgokat, minden robbanhatott volna a lapban is, de nem az volt a lényeg.
Mellette kétféle kiadó-téma érkezett. A múlt heti részben túszhelyzetbe keveredett pályakezdő nem jött vissza, aggódtak érte, és egy baráti, egymást segítős csapathangulatot kaptunk. A másik a lap fennmaradása és a hatalmi játszmák, de most vállalati szinten.
Így együtt kitöltötte a részt, elég változatos is volt, csak az a nagy pillanat, amiért emlékeznék erre az epizódra, az nem volt. Függővég viszont pipa.
A Miss Scarlet és Duke (s03e04) újabb Duke nélküli részt kapott, és meg is kell állapítanom, hogy csak Eliza nem elég a szórakoztatásomhoz. Múltkor ott volt mellette a magánnyomozó cégvezető, most viszont jobban magára volt utalva.
Az ügy szépen lezajlott így is, krimiként még tetszett is. Ahogy követte a nyomokat, összerakta a történetet, és pont annyit és úgy zsarolt/fenyegetett, hogy a lehető legjobb irányba alakuljanak az események. Vagyis, nyomozóként jobban bírom a nőt, mint hölgyként.
Az emlékezetes részeket mind mellékszereplőkhöz tenném. Legyen az Duke tanítványa, a rendőrségi fejes fia vagy a boncmester. Könnyed krimi, humoros részekkel és jól használt mellékszereplőkkel.
Az átívelés újfent a magánéleti szál. Az éttermes nő visszatér és Eliza arcán egyre jobban látni, hogy már komolyan bánja, hogy nem mert kockáztatni, amikor Duke több akart lenni, mint a barátja.
Kosztümös kriminek tehát bírom, de Eliza Scarlet magánügyei és személye nem tetszenek, ezért a semleges pont.
Végül, a The Good Doctor (s06e16) is univerzumépítésbe kezd. Kb. olyasminek tudom képzelni, mint amit a Chicago sorozatok összehoztak. Ott is volt egy év, amikor az ügyészség munkáját is nyomon követhettük. Ha itt nem is ügyészek, de védőügyvédek jönnek.
Vagyis, ez volt a The Good Lawyer (még nem láttam hivatalos címként, de elhangzik kétszer is, és passzolna az alapsorozathoz) bevezető része. Ennek megfelelően Shaun és a kórház alig jelent meg a részben. Shaun-t beperelték, és véletlenül pont olyan ügyvédbe botlott, akinek szintén van egy pszichés nehézsége.
Joni ugyanis kényszerbeteg. Megvannak a kis rituáléi, amelyek miatt úgy gondolják, hogy nem lehet belőle tárgyalótermi ügyvéd, csak adatgyűjtő és kutató. Ismerős, nem? Shaun is megvívta ezt a harcot. Ki is áll a fiatal nő mellett, és ragaszkodik hozzá, hogy Joni védje a tárgyalásán. Ami persze esélyt ad a lány főnökének, hogy meglássa benne a lehetőséget és indulhat is a saját sorozat.
Nem is az ügy volt érdekes, hanem Joni karaktere és ahogy megmutatták, neki miképpen kattog az agya. Kicsit vázolták, hogy miket kell leküzdenie majd. Láttuk a főnökét és a testvérét.
Én ki vagyok éhezve egy tárgyalótermi sorozatra, szóval én örülnék, ha berendelnék. Ennyi alapján a casting is ok. Felicity Huffman és Kennedy McMann is szimpatikusan hozták a karaktereik, Huffman hosszú nyakláncát meg komolyan irigyeltem is.