A Netflix rájött arra, hogy neki az kellene, hogy az emberek tovább nézzenek egy-egy sorozatot, hosszabban beszéljenek róla és legyen köztudatban. Csak éppen, mivel egyszerre kapjuk az évadokat, ledaráljuk és megyünk tovább. Így, próbálkoznak mással. Most már egészen sok sorozatot több részre szednek, és darabonként adják ki.

A Lupin esetében erre a COVID és a forgatás állása is okot adott, de különben ez volt az egyik első, aminek az évadát két részletben tették fel. Megy is a sorszámozási gond, hogy miképpen számoljuk a kijött részeket. Az általános szerint az első évad 10 részes, amiben van 5-5 résszel két part. A következő hét rész tehát a 2. évad. De számolják úgy is, hogy 3 megjelenés, 3 évad.

Én az első 5 részt, a part1 szekciót néztem meg, és mindenkire ráhagyom, hogyan szeretné az évadokat számolni.

Már látatlanban az volt bennem a kérdés, hogy miképpen nyúlnak hozzá Leblanc klasszikus történeteihez. Az egy dolog, hogy napjainkba helyezték, de jócskán változott a főszereplő is. A szőke, csinos francia fiú helyett Omar Sy érkezett. Hogy jön ez össze? Gondolom, aki nem ismeri az eredetit, neki akár fel se tűnik. Én direkt elolvastam Az úri betörőt, mielőtt megnéztem az évadot.

Volt rá ötlet. Assane szenegáli bevándorló fia, aki tőrbe csalt apjától utolsó ajándékként kapta a már emlegetett Leblanc-kötetet. Arsene egyfajta példakép lesz a szemében, akinek utánozza a viselkedését, az elveit és akinek eltanulja a trükkjeit. Így lehet ő más figura, miközben Arsene Lupin lelki örököse is.

Hozzáteszem hamar, hogy azért akad némi hasonlóság közöttük. A királyné nyakéke történetből nem csak a nyakláncot vették át – Assane apja is gazdagok szolgája volt, Lupin anyja volt ilyen. Mindkettőt lopással vádolták, mindkettőben a fiú tesz igazságot, ha a szülők sorsa más is a két történetben. Hiszen Assane hajtóerője ebben a sorozatban, hogy megbosszulja az apját, és nyilvánosságra hozza, mi történt vele igazából.

A részek logikája is erre épül: Assane elindul a régi nyomok után, és minden részben kicsit többet megtud, ki mit tett korábban és miért. Megtalálja, ki a felelős az apja sorsáért, és módszeresen tönkre akarja tenni. 5 rész csak, de ebbe is sikerült beletenni, hogy miképpen nyomoz, talál társakat és a sorozat gonosza milyen lépéseket tesz ellene. Kicsit olyan, mint egy gonosz sakkjátszma. Hiszen Assane Lupin elveit követve úriember bűnöző, neki erkölcsei és határai vannak, míg Pellegrini semmilyen elvet nem ismer. Ő gyilkoltat, korrupt és nincs olyan, amit a céljáért ne tenne meg.

Gyorsan zajlanak az események, minden részben van egy nagy trükk. Így izgalmas is tud lenni, mert nem hagy pihenni a sorozat. Ötletes álcák és átverések vannak benne, kellően látványos is lett. A maszkok és álcák is eladnák, de mellette vannak jó párizsi vágóképek, és nagyon sokféle rétegből mutatnak helyszíneket. Ugyanúgy megfordulunk a Louvre-ban, mint a külvárosban, a tetőkön vagy éppen gazdagok és nemesek villáiban.

Van benne humor is – az egyik kedvenc szálam volt a rendőrségi szerencsétlenkedés. Egy nyomozó jön rá, mi alapján és hogyan dolgozik Assane, és őt a többiek szekálják. Pedig ő jött rá egyedül…

A húzónév, elég a plakátra nézni, egyértelműen Omar Sy. Pont az a figura, amit ő jól tud hozni és jól is áll neki. Pozitív, humoros figura, némi huncutsággal benne. Nagy színésznek különben nem tartom, de itt a maszkok és az ügyek trükkjei beleteszik azt a pluszt, amit Sy szerintem nem tudna hozni. Tettek köré olyan komolyabb színészeket, akik kiegészítik ilyen téren.

Eddig szórakoztató, érdekes is, valószínűleg a lement részeket gyorsan lepörgetem majd. Különben Lupin történeteiből sokat használ, nem csak az első kötetet. Azt is kedvem lett olvasni még.