Hát, nem csak a Marvel univerzum esett szét. A DC sem tudja, talán nem is akarja összefogni a filmjeit. Az Aquaman 2. része annyira önálló film, hogy ebben még csak nem is vendégszerepel valaki más az Igazság Ligájából. A történetben sincs semmi, ami összekötné a többi filmmel.
Inkább belügyi gondok vannak. Pár év eltelt, Aquaman unja magát királyként. Van egy tanács, ami nem sok mindent enged meg neki. Elvette Merát, és a kisbabájuk nevelése, ami leginkább leköti a férfit. Egészen addig, 
amíg David Kane újra színre nem lép, és nem veszélyezteti az egész világot. Kénytelen ahhoz fordulni, akihez nagyon nem akart: Orm lehet a megoldás. Így a testvére szöktetése után együtt erednek Kane, és vele egy régi veszedelem nyomában.
Az talán látszik, hogy a korábbi szereplőket sikeresen visszacsábították erre a részre. Megjegyzés, jobb történet is, mint az első volt. Visszatért Momoa, nagyobb és szimpatikusabb szerepet kapott Patrick Wilson, itt van Nicole Kidman, Dolph Lundgren, Yahya Abdul-Mateen II. és Amber Heard is. Akit nem véletlenül hagytam a végére. Ugyan nem dobták ki a színésznőt a magánéleti botrányai miatt, de látványosan megnyírták a szereplését. Atlantis királynéjaként alig jelent meg, Aquaman családi jeleneteiben az apja, az anyja és a bátyja, és persze a baba kapnak szerepet. Bántotta is a szemem, hogy megy a nagy babázás, a kicsi anyja meg sehol? Aztán az első Kane akció betegágyba juttatja a nőt, így még kevesebb szerepet kap. Sikerült kiírni úgy, hogy hivatalosan nincs kiírva.
Igazán színészként senkinek nem kell jelen lennie. A színes, giccses ruhák, az izmok és a kidolgozott testek játszanak szerepet, nem az alakítások. Erre a legjobb példa Orm visszatérése. A börtönben éppen csak kapott vizet, kb. úgy néz ki a szöktetés alatt, mintha csontváz lenne. Aztán egy mártózás a tengerben, és jön a kidolgozott izomzat, belőtt szőke haj és a szikrázó szempár. Ha nem az 50 éves Wilson, hanem valamelyik Hemsworth – tudom, ők a Marvel csapatban vannak – játszaná, mondanám, hogy tipikus kamaszlány falra való jelenet a habokból kiemelkedése szépfiúként.
A történetet okosnak nem mondanám, de szórakoztató és megvan a maga izgalmas része is. Rájönnek, ki ellen küzdenek és van egy nagy összecsapás, amiben a családi kapcsolataikat is végérvényesen rendezniük kell. Nekem szimpatikusabb is a testvérek kibékülése, mint egyéb verziók. Máig sajnálom, hogy a Fekete Párducban meghalt az unokatestvér – pedig, ha maradt volna, Jordan át tudta volna venni a Párduc szerepet. De lehetne mondani Loki elestét is, ha a multiverzum és a sorozat azért azt a színészt és karaktert még játékban is tartja. A lényeg, Orm kap még egy esélyt, és így a következőkben is lehet rá számítani.
A látványra azt mondanám, kettős. Egy részről tiszta giccs és nem tetszik, ahogy kinéz. Pl. az atlantiszi harci ruhák és a város is túl… színes és mű. Viszont, az elveszett város és a zombik jól néztek ki. A kézi harcok is rendben voltak, és ez azért nem az a film, ahol lőnek és fegyverek döntik el a csatákat. A szigony nem éppen az a fegyver, amivel lőnek, ha ezek azért többet is tudnak, mint ami a sima halászoknak van.
Akad benne humor is, és szerencsére nem csak az, hogy Aquaman kretén. Megmaradt egy kicsit ez a vonal is, és a legtöbbször ez az, amin fintorogtam. De ebből visszavettek, más beszólások és helyzetek is vannak, amit többre is értékeltem.
Fura is ezt leírni, de ezen a filmen egész jól szórakoztam. Megvannak a fenntartásaim, és Momoa meg az Aquaman továbbra sem a szívem csücske, de ez meglepően kerek volt.
