Kezdjem egy poénnal? Ma egy másik Grace Klinika szereplőt nézünk meg, milyen anya lenne filmen. Heigl után Sandra Oh következik, és ebben a filmben is van sötét tónus.

Csak itt az nem annyira thriller, inkább horror vonalon található. A történet szerint a koreai származású Amanda mindent hátrahagyott az anyjával együtt – a nyelvét, a szokásaikat, a hitüket. Amerikai életet élt, és a lányát is amerikainak nevelte, akinek még az anyanyelvét sem tanította meg. Csakhogy, az anyja halálakor a nagybátyja elhozza az örökségét. Ami igazából egy fenyegetés az anyja holmijával: el kell temetni, ki kell békíteni, vagy a szelleme kísérteni fog.

A filmmel az a legnagyobb baj, hogy kicsit sem ijesztő. Az öreglány szelleme egy ponton támadásba lendül, de nagyon gyorsan lezajlik minden. A film nagyjában Amanda titkolózik és fél, aztán a szellem lecsap és Chrissy elég lesz, hogy visszahozza az anyját. Aki meg máris belátja, hogy mindent nem tagadhat meg a múltjából.

Mégis, hol kellene itt megijedni? A szellem se nézett ki ijesztően, és a megszállás is kimerül annyiban, hogy egyszer elsötétedik Amanda pupillája. Nem látványfilm, kifejezetten nem az. Inkább kis költségvetésű, esti műsorsávos filmnek tűnik, amit félálomban néz az ember. Talán misztikus és horror jelzőket aggattak rá, de ennek ellenére könnyen el lehetne aludni is rajta. Rémálmokat se okozna.

Drámának jobban működik, két szinten is. A gyökereit megtagadó nő története, aki egyetlen dologra építette fel az életét. A lányára. Amikor szembesül azzal, hogy Chrissy elmegy és a saját útját járná, akkor szembe kell néznie a maga döntéseivel, így a múltjával is. A másik, hogy mit kell az anyjának megbocsátania. Mert Amanda nem véletlenül menekült el és tagadott meg mindent. Erőszakos anyja volt, és a film fokozatosan felfedi, milyen traumákat és hogyan okozott anya a lányának.

Talán abban érzem leginkább a keleti hatást, hogy mi lesz a végeredmény. Egy amerikai szereplős történetben, ázsiai alap nélkül szerintem simán szellemet űznének, és a gonosz anya szelleme menne a pokolba. De ez keleti film, ahol a gyerek az életével tartozik a szüleinek. Akkor is, ha bántalmazzák és megnyomorítják azt az életet.  Az a leginkább meglepő a filmben, hogy Amanda is képes lesz megbocsátani, elengedni dolgokat és egyes elemeket visszavenni a múltjából.

Ha nagyon elemzek, lehet abban párhuzamot találni, hogy anyaként és lányként Amanda nagyon hasonló konfliktus él meg. Tud tanulni egyikből a másik megoldására?

Azt már írtam, hogy nem látványfilm. A szellem is egyszerű, a történet főleg a család eldugott és magányos házában játszódik. A színészeknek kell eladni, elsősorban Sandra Oh-nak. Ő van a középpontban, ő hasonlik meg, ő van traumatizálva is. Még a színésznő a film legerősebb eleme.

Mert maga a történet viszont vérzik. Nem ijesztő, nem igazán dráma, és a végével is nehéz azonosulni. Furcsa. Szomorú. Nincs jó története.