Először is, a Netflix eme sci-fi története egy regény alapján készült. Nagyon hamar meg is kérdeztem magamban, hogy olvasta a könyvet, aki ezt a filmet adaptálta? Mert kb. olyan, mintha ki lenne belőle emelve a szerelmi szál és egy kis belső válság a főszereplőnek, és ennyi.

Nem tudok továbblendülni azon, hogy mennyire másképpen értelmeztem én a regényt, mint aki ezt az adaptációt megírta. Ez popcorn irányba van eltolva, amiben az a fő téma, hogy Jakub nézzen szembe az érzéseivel, és jöjjön rá, hogyan legyen az a férj, akire a feleségének szüksége van. Szerelmi történetté van írva, amiben a férj pszichológusának szerepét egy űrlény kapta. A regény viszont egy történelmi trauma feldolgozása, amiben Jakub szemén át azt nézzük meg, hogy az apák bűneit, egy más rendszert a következő generáció miképpen tud feldolgozni. Az egyik románc, a másik történelmi és politikai szembenézés. A filmben Jakub és Lenka története a lényeg, a regényben Jakub és az apja tettei között érzem a nagy szembenállást és feldolgozást.

Nem is könnyű a filmet úgy nézni, hogy ez ne jusson rendszeresen eszembe. Próbálkoztak olyasmikkel izgalmat csempészni bele, hogy meghibásodás van a hajón és a főszereplőnek gyorsan megoldást kell találnia, de ez is csak alibi. Érzelmi, pszichés szembenézés a film is, csak éppen a komolyság helyett mentünk a könnyedebb szerelmi téma felé. Annak ellenére is nehezebben nézem sci-finek, hogy a filmen egyértelműen meg van jelenítve az űrlény és része a cselekménynek. Ha az ember csukott szemmel nézné, és az űrlény helyett egy pszichológiai rendelőben lennénk, akkor is működne a történet, nem kellene sok változás. Ezért nem is érzem igazán sci-finek.

Pláne, hogy az nagyon kiveszik belőle, amiért az egész küldetés anno elindult. Jakub egy égi jelenségből kell, hogy mintát gyűjtsön. Válság van készülőben, válaszok kellenek. De foglalkozik majd ezzel bárki is? Nem. Mert az lesz a lényeg, hogy Jakub menjen haza, legyen jobb férj és tudjon apa lenni a gyerekének.

A látvány minimális. Vannak az égből, a jelenségről szép vágóképek. Az űrlényt is korrekten összerakták, főleg, ha eszembe jut, hogy pl. a Resident Alien milyen ronda maszkokkal dolgozik. Ez CGI és egy pókra emlékeztet a lény, ha valamihez nagyon hasonlítani akarom. Különben érdemes angolul nézni, mert Paul Dano adta a hangját. Nem egy szépfiú, de jó színész és az orgánuma jó. Az egyik legjobb élményem a filmben Dano hangja volt.

Pedig itt Sandler is igyekezett, mondjam úgy, színészt játszott, és nem csak ökörködött egyet a baráti körrel. Csak éppen olyan színészek kerültek köré, akik egyszerűen jobbak nála. Az emberi jelenetekben Carey Mulligan lett szerethetőbb és érthetőbb nála – nem is érti az ember, hogyan szedett össze egy Jakub egy Lenkát. Amikor meg csak hallgattam, Dano lopta a showt.

Most kattog is az agyam azon, hogy annak, aki nem olvasta a regényt – szerintem jó páran vannak, nem éppen egy sikerkönyv -, milyen élmény volt ez a film. Egy sci-fibe oltott szerelmesfilm? Vagy az űrlény volt érdekes nekik? Azt sejtem, hogy a cseh történelmi traumát ők sem látták benne.