A Hallmark kínálatában még jó helye is lenne. Mivel nem az a csatorna készítette, így jön a szokásos fanyalgás, hogy ennél többet kellene kínáljon egy romantikus komédia.

A történet tizenkettő egy tucat: adott egy szerkesztő, akinek elég sok problémát okoz, hogy bátortalan. Jól ír, a legutóbb szerkesztett könyvet nagyrészt ő is írta meg, simán kaphatott volna társszerzői címet is. De mert szólni? Nem. Ráadásul a könyv szerzője egészen bele is habarodott, de merte ezt valamiképpen jelezni a férfinak? Nem. Amikor az egyik barátnőjének bemutatta, egymásba szerettek és hamarosan már esküdni készültek, mondott bármit is? Nem. Boldogtalan is, és tele van, mi lett volna, ha kérdésekkel. A lagzi Írországban lesz, és ott egy helyi szent – Brigitta – teljesíti a nő kívánságát, ha ezt Maddie eleinte nem is hinné el. Hirtelen megváltozik minden, mintha Maddie lenne a menyasszony és nem Emma.

A poén meg az, hogy az embernek nem mindig arra van szüksége, mint amit szeretne. Maddie kénytelen lesz megtapasztalni, hogy Paul nem éppen az a társ, akivel boldog tudna lenni. Ok, jól néz ki, de annyi mindenben mások, hogy még egy közös programot se igen tudnak összehozni. Mi több, az esküvőre szerzett fotós, James, sokkal több mindent megmozgat a nőben. De nem akarja beismerni. Mégis csak az álmát éli, boldognak kell lennie csak azért is!

A romantika még úgy ahogy kipipálható, ha azzal komoly bajaim is vannak, hogy James és Maddie kb. 2 nap alatt és egy közös kiránduláson egymásba szeretnek. Azzal a nagy, te vagy az igazi érzéssel, ami nem hiteles ennyi idő alatt. Pláne, hogy a kémiát se érezni közöttük. Barátok? Ok. De mint szerelem? Azt nem hitették el velem a színészek. Az Emmát és Pault játszó színészek között sokkal jobban megvolt ez a plusz, ők hitelesebb páros lettek. És nem egyik napról a másikra lettek páros, nekik legalább voltak hónapjaik, és nem óráik.

Viszont, a humor nagyon kevés benne. Nem is jut eszembe olyasmi benne, amin jót tudtam volna nevetni vagy legalább vigyorogni. Limonádé ez a film, és ha a váltás miatt lehetne is benne komédia, az nem jött össze.

A külcsín különben rendben van. Ha már Írországba tették a helyszínt, többször is kirándulnak és kint vannak a természetben. A ruhákkal is játszadoztak és igyekeztek a barátnőknek külön stílust adni. Emma az elegáns, Maddie sokkal inkább bohémnak tűnik a ruhatára alapján.

A szereplők, a történet klisések, így nagyon nem is akarok írni róluk. Bennem van az, hogy minek. Aki látott már 2-3 ilyen filmet, hamar be tudja azonosítani őket. Talán csak egy pont van, ami kicsit bonyolultabb. Paul. Aki egyik oldalról egy szemét, mert kb. Maddie írta a könyvét, és el is várná, hogy a következő kötetbe még jobban legyen benne, már a történet kitalálásában is vegyen részt, de semmi kreditet nem adna érte. Másrészt, egy jó parti, és Emma számára ő az ideális férfi is. Egyszerre jó és rossz karakter is, ami miatt nem is tudom eldönteni, hogy utáljam vagy sem.

A színészek – olyan nincs benne, aki a nevével eladná. A mellékszereplőket még ismeretlen, eye candy faktorral bíró színészek/színésznők kapták, akikkel a rassz kártyát is kijátszották. Emma – Elizabeth Tan – ázsiai gyökerekkel rendelkezik, míg a baráti kör harmadik tagja afroamerikai színésznő. A film párját Lindsay Lohan és Ed Speleers játssza, és mindketten erősen az elfeledés fele tartanak. Lohan kamaszként és fiatalként volt név, Speleers is fiatalon tudott többet felmutatni, de egyikük sem tudta megtartani magát a felsőbb listában. Lohan különben sem tűnik jó választásnak – amit Maddie-ről megtudunk, az alapján egy húszas évei második felében járó nőnek kellene lennie. Lohan viszont egy tízessel több és ez is ront a karakter hitelén. Egyszerűen korban és viselkedésben nem passzol, amit látunk.

Egyszer meg lehet nézni, a háttérfilmnek elmegy kategória. Gáz, ha Szent Brigitta benne a legmókásabb és szerethető alak?