Szerelmes, élethibát kijavító, barátnős.

Tom és Janet annyira boldog házaspár, hogy azzal minden barátjuk agyára mennek. 14 éve vannak együtt, de még mindig heves a szexuális életük, imádják egymást, és ha veszekednek is, pillanatok alatt megbocsátanak egymásnak. Mintha még mindig a kapcsolatuk kezdeti, elvakult szakaszában járnának, és nem közel 15 éve lennének együtt. Most jutottak el arra a pontra a többiek, hogy nem bírják már ezt nézni. A közös nyaralást lemondják, és a képükbe is vágják, hogy nem normális, hogy ennyire imádják egymást. Tom és Janet nem érti, miért mondják ezt nekik. Majd egy vadidegen tör rájuk, akinél van két injekció. Szerinte mindketten genetikailag hibásak, és ki kell javítani őket. Janet lecsapja egy dísztárggyal, belehal és a következő családi program a hulla eltűntetése lesz. El akarnak tűnni, és mivel mégiscsak mehetnek a barátaikkal nyaralni, el is mennek. Az elmesélt történet azonban újabb poklot szabadít el a nyaralók körében.

Kicsit még kérdőjeles számomra ez a részben romantikusnak álcázott fekete komédia. Van, amiben éreztem ötletet, de közben zavaros is, furcsa is, nem egy komfortos valami.

A történet egyszerű alapokat kapott: az egymást imádó párra minden barát féltékeny vagy éppen utálja őket. Ez aztán különféle magatartásformákat hoz ki belőlük: akad, aki mindenáron házasságtörésre akarja rávenni a férjet, míg mások csak minden kapcsolatot megszakítanának velük. Egy kicsit talán hosszan is kapjuk a jeleneteket, hogy mennyire egymásra van kattanva ez a páros még mindig. Mert mi van kihangsúlyozva? Hogy minden alkalmat megragadnak, hogy összefeküdjenek. Ha legalább vicces lenne, de két érzelmet tud: a páros hevületét meg a barátok utálatát.

Egy kis sci-fi csavar jön, amikor az ismeretlen felvezeti, hogy hibásak és az injekció meggyógyítja a rajongó szerelmüket. De ez éppen csak egy pillanat, mert máris a barátok körében vannak és folytatódnak a drámák és az emberek közti konfliktusok, játszmák. Olyan érzés volt nézni, mint a színházi darabokból készült filmeket. Alig pár helyszínen, leginkább egy-egy szobában beszélnek egymással a szereplők.

Majd visszatér az ismeretlen alak és újfent érthetetlenné válik a történet. Ki ő és mit akar a szereplőktől? Nem értettem, mi az ő célja. Most komolyan, az volt minden vágya, hogy a baráti kör tagjai felfedjék a mocskos titkaikat? De miért?

Nincs előzménye annak, hogy milyen titkokat vallanak be a végén. Egy kivétel akad, a házasságtörés. Azt pontosan láttuk, hogyan jutottak el a megtörténtéig, és utalnak a teljes korábbi történetre is. De az egyéb kikerülő dolgok… a legtöbb akkor kerül elő először.

Az sem tetszett, amit mindebből kihoztak. Valamiképpen minden szereplő szembenéz a helyzetével és a karma utoléri őket. Nagyjából igaz, hogy mindenki megkapja, amit érdemel.

Fura a film hangulata is. Túl sok szín keveredik benne és egyik sem az igazi. Ahogy a baráti kör tagjai beszélgetnek és rejtegetnek dolgokat, mint egy kamaradráma. Ahogy a házaspár egymásra van kattanva és a bűnben is kitartanak egymás mellett, az a fekete komédia felé hajlik, de igazán nem lett vicces. Az injekciók és a titokzatos ügynök sci-fi felé terelnek, de mivel az ő motivációjából vagy történetéből semmit nem tudunk, ennek a résznek nem is lett semmilyen értelme.

Sorozatokból egyik másik színész ismerős lehet, de 1-1 tulajdonságot írtak a szerepükbe.

Most nagyon úgy érzem, ez egy furcsa film volt, ami nem is igen értem, miről szólt.

Happily – 5/3 egyszer elmegy, de a barátnők legtöbbje irritált és nem tudtam a boldog végért drukkolni.

https://www.youtube.com/watch?v=nagyNvw5Dmk

Menekülős, korrupt rendőrös, rémálommá váló nyaralásos.

Beckett Görögországban nyaral a barátnőjével. Amikor nagy tüntetés várható Athénban, lemennek vidékre és Zeusz jóshelyét nézik meg. Majd autóval mennek visszafelé – Beckett vezet végig, de elalszik a kormánynál. Leszaladnak az útról, balesetet szenvednek, amit csak a férfi él túl. Az utolsó emléke, hogy a házban, melybe belerohantak, megtalálja a kedvese tetemét, míg egy asszony és egy kamaszfiú a falnak dől ijedten. A rendőrségen is elmond mindent, majd döbbenetére megtámadják. Egy nő lő rá és a férfi is vele van, akinek elmondta a vallomását. Menekülnie kell, de hátrányban van: a balesetben megsérült, nincs fegyvere, nyelv- és helyismerete sem. Azt sem érti, miért akarnak végezni vele. Miközben fut az életéért, különféle emberektől és a látottakból lassan ráébred arra is, milyen játszmába tenyerelt bele véletlenül.

Nem egy sztár gyereke választja azt az utat, amit a híres szülője. Némelyiknek jobban bejön, másnak kevésbé. John David Washington látványosan került be a köztudatba, Denzel Washington fia egy Christopher Nolan film főszereplőjeként igyekezett elérni, hogy ne az apja miatt emlékezzünk rá.

A Beckett már koránt sem olyan impozáns, mint a Tenet volt. Ok, nem fair ahhoz a filmhez mérni ezt, de egyetlen szempontot sem találok, amiben a Beckett jobb tudna lenni. Ha nem olyan lenne a stáblista, amilyen, simán olyan film lenne, amit benyomnak a nagyon késő esti műsorsávba, hogy esetleg az megnézze, akit gyötör az álmatlanság.

A történet katasztrófa. Ártatlanul menekülni és kideríteni, mi folyik itt igazán? Népszerű téma és jó filmek is születtek már belőle. Itt viszont azt tudnám folyamatosan sorolni, miért nem áll össze ebben a filmben. Eleve nincs jó magyarázat arra, hogy Beckett miért válik célponttá. Nem tud semmit, nem keltett semmilyen feltűnést sem. Ha nem piszkálják, simán öngyilkos lesz és minden el van rendezve. A végén a magyarázat, amit kap… nesze semmi, fogd meg jól. Csak az jött le belőle, hogy mennyire semmi alapja a történetnek.

Aztán, a menekülése. Beckett szerencséje, hogy angol az anyanyelve. Mert görögül egy szót sem tud, és ha mondjuk svédként kell így átmenekülnie az országon, svédül meglepne, ha segítséget tudna kérni az utca emberétől, ahogy itt angolul többször is összejön neki. Tele van hihetetlen esetekkel, és egyszerűen nem tudom elhinni, hogy profi maffiózók és ügynökök képtelenek voltak elcsípni egy a nyelvet sem ismerő fekete férfit. Nem látványos, nem izgalmas – nem nézhetetlen, csak éppen unalmas.

Mit néztem el a filmen? A helyszíneket. Nem nyomoztam utána, hol forgattak, de el tudom hinni, hogy valóban Görögországban. Ismerős volt a híd, amin keresztülhajtottak. A szentély, bár szerintem az inkább Apollón jóshelye volt, nem Zeuszé, mint ahogy a filmben elhangzik. Athéni utcakép is volt olyan, amire rá lehetett ismerni. Mondjuk, ez csak annak szórakozás, aki járt már az országban és hozzám hasonlóan szeret olyan helyszíneket találni filmen, amelyeket látott már élőben is.

A másik, a film minőségéhez és történetéhez képest egész jó a stáblista. Washington feltörekvőben van – bár itt nem meggyőző; Alicia Vikander meg saját jogon is elvinne egy filmet a hátán – itt mondjuk nem sok szerepe volt, de akkor is, ott a neve a stáblistán. Holbrook a Narcos miatt lehet ismerős sokaknak, és Vicky Krieps sem ismeretlen színésznő.

Rosszabb is lehetett volna, de jó film sem lett. Egyszer meg lehetett nézni.

Beckett – 5/2,5 unalmas a történet, nem áll össze az összeesküvés sem, nem látványos. Fura az egész.

Beckett | Official Trailer | Netflix - YouTube

(Amikor a producer számba veszi, mi mindenről maradt le egy rendező miatt.)

• Szép emlékek, mi, Teddy? Jó érzés őket a faladon látni.
• Jó lenne ha lennének posztereim azokról a darabokról is, amikről lebeszéltél engem. A nyomorultak?
• Igen, tudom.
• "Olyan nyomasztó ez Teddy, és mindez egy kenyérért?"
• Hát, tényleg az volt.
• Mamma Mia. "Nem szerettem az ABBA-t, amíg együtt voltak."
• Igen.
• Hamilton.
• Kiválasztották az egyetlen ismeretlen Alapítóatyát. Hiba volt... (Only Murders in the Building)

• Úgy nézel ki, mint egy zombi. Menj haza aludni!
• Milyen zombi megy haza aludni? (A párizsi sellő)

(Nandor az Agymenők után, kialvatlanul vámpírnak szokatlan gondolatokkal küzd.)

Az ember alaposan elgondolkodik rajta, hogy mi értelme az egésznek. Mit jelent vámpírnak lenni? Nincs is igazi családunk. Néhányunknak még barátnője sincs. Még Sheldonnak is volt barátnője. De én teljesen egyedül vagyok. Csak lebegek ebben a rideg, sötét univerzumban, mint egy szőrös homokszem. (What we do in the Shadows)

(A rajongó és az író őszinte beszélgetése.)

• Azt írta: „Nathaniel látta őt. Egészen addig fogalma se volt róla, hogy még sohasem látták őt azelőtt. Mintha hazaérkezett volna.”
• Kicsit elcsépelt.
• Nem is! Ez a legjobb érzés a világon. Mikor látnak.
• Elfogad egy tanácsot? Nem muszáj.
• De, jöhet!
• Nem a regényekre, a zenére, vagy a filmekre hagyatkoznék, hogy megtudjam, mi a szerelem. Ezek hazudnak. És mi mind hazudunk.
• Aha. Mármint ja.
• Szívpecérek vagyunk.
• Ezt most találta ki?
• Azt hiszem.
• Maga zseniális. (Nine Perfect Strangers)

(Stoki ledöbben, milyen ajándékot ad Bazsó az apjának.)

• Faternak meg szülinapja van, vágod?
• És ez az ajándék?
• Vág az eszed.
• Koporsót veszel neki ajándékba, ahelyett, hogy vennél egy üveg piát? (A mi kis falunk)

Istent sosem értettem, sem a mennyet vagy a poklot, de a piacokat igen. Büntetés vagy jutalom az érdemeid, nem más szeszélye szerint. Én ennek a stabilitásnak szentelem az életemet. (Billions)

(Amikor a sorozatgyilkos férjed haldokolva is befolyásolni akar…)

• Ki fog vigyázni rád?
• Majd én. (Behatolás)

Barátkozó, kalandos, találmányt és tudóst mentő.

Spirou tolvaj, aki mindig megtalálja a lehetőséget, hogy pár embert kizsebeljen. A legutóbbi esete során egy inas piros egyenruháját lopja el, és áll be dolgozni. Csak miközben a csomagokat viszi, felszolgál és segít a vendégeknek, begyűjti az ékszereiket és a készpénzüket is. Balszerencséjére az egyik kirabolt, az újságíró Fantasio botrányt rendez, és a fiatalember nyomába erednek. Egy szobába menekül be, ahol egy tudós őrzi legújabb találmányát. Spirou felméri, hogy ebben van a nagy pénz – ám mielőtt ellophatná a gombát, megelőzik. Champignac gróf egykori tanítványa, most vetélytársa a bérenceivel elrabolja a professzort. Spirou a gombát akarja, Fantasio a nagy sztorit, amin szerinte a titokban neki tetsző Seccotine is dolgozik. Így kényszerű szövetséget kötnek, és már csak rajtuk múlik, hogy Zorglub mindenkit az agyatlan rabszolgájává tud-e tenni.

Az valahol dicséret, hogy ennek a filmnek a gyökereit akkor is be tudtam azonosítani, ha eddig nem is hallottam a Spirou és Fantasio kötetekről. Most persze már kiműveltem magam, és tisztában vagyok vele, hogy egy sikeres francia/belga képregény, amiről nem csak nekem ugrott be a Tintin kalandjai.

Az egésznek a látványvilága annyira mesebéli és olyan rajzoltnak, túl színesnek tűnik, hogy egy percre nem éreztem hitelesnek. Nehéz szavakkal elmondani, de a vizuális eszközeiben, a kosztümökben és nagyon a színhasználatában látni, hogy ez bizony képregényfilm.

Tele van olyan kis vizuális sütikkel, amik húzták alá ezt az érzetemet. A legjellegzetesebb talán a szereplők öltöztetésében nyomon követhető. Spirou a képregényben megjelent piros egyenruhát viseli, ami bármely ponton jó a világon, csak a sapkát kell lecserélni. Tudom, poén, de olcsó… Azzal nyakon öntve, hogy folyton át akar öltözni, és csak Fantasio tartja jó ötletnek, hogy Spirou ezzel bárhova beolvashat… persze, a rikító piros ruhában. Amiért ennyire hangsúlyozom, hogy piros, mert Fantasio színe meg a kék lett. Úgy vonulnak ezen a filmen végig, hogy ellentétes színekben tündökölnek.

Nem lehet komolyan venni a szereplőket sem. Mindenki olyan, mint aki egy kedélyes képregényből szabadult volna. A főgonosz egyenesen eszembe juttatta a Nyomás utána! főgonoszát, aki olyan volt, mint egy James Bond gonosz paródiája. Itt is volt egy ilyen érzésem. Még rendesen utálni sem lehetett, vagy félni tőle, mert inkább volt komikus figura, mint gonosz. Mi volt a célja? Hogy mindenki imádja és engedelmeskedjen neki. Láthatóan kisebbségi komplexusa volt, amit azzal kompenzált, hogy rajongókat gyűjtött és még többet akart belőlük.

Ki volt a kedvenc szereplőm? Ez könnyű. Spirou menet közben szerez egy új barátot – aki nem Fantasio. A Spip nevet adja neki és egy mókus. Egyetlen olyan jelenet volt a filmben, amin nagyot nevettem és az Spip nevéhez köthető. Amikor Spirou megtalálja és kiengedi a ketrecből, mondd neki egy parancsot. Nem akarom elmesélni, mi az, de amikor Spip megcsinálja, az valami… felettébb mókás volt.

Látszik, hogy dolgoztak a filmen és el tudom hinni, hogy tényleg visszaadja a képregények világát, karaktereit és az átlagos cselekményt is. Csak nem tudok szabadulni attól, hogy ez igazából kisebbeknek készült. 15-16 évesen többre értékeltem volna, mint a mai fejemmel.

A szereposztás nem rossz, de nem is kiemelkedő. Egyszer elment.

Ahogy a film is. Egyszer nem fáj megnézni, de nincs kedvem újrázni sem.

Spirou és Fantasio kalandjai – 5/2,5 annyira képregényesnek tűnik, hogy az eredeti ismerete nélkül is szinte rajzolva láttam.

https://www.youtube.com/watch?v=xGoZmP2rdn4

A Netflixen nagyot megy a Squid Game, amelyben felnőtteknek kell gyerekjátékok halálos verzióját játszani a hatalmas pénznyereményért. Ennek kapcsán nézzük meg, milyen halálos játékokkal találkoztunk már!

Az éhezők viadala elindított egy zsánert és máig annak a legsikeresebb darabja. YA disztópia. A történet szerint egy posztapokaliptikus világban Körzetekből jött létre egy ország, Panem. A körzetek fellázadtak a vezető ellen, és a lázadás leverését követően, büntetésből, minden évben minden körzetnek adnia kell egy fiút és egy lányt, akik egy halálos viadalon mérik össze a képességeiket. Csak egy maradhat… A játékmesterek meg tesznek róla, hogy ne csak egymás vadászatával legyenek elfoglalva: gyilkos hibridek, viharok, mérges ködök…Míg el nem jön az idő, hogy megint kitörjön a lázadás és ennek arca az egyik versenyző lesz, aki nem akarja e szerepet, de nincs választása.

A Netflix sem először ad olyan sorozatot, amelyben gyilkos játékokat vívtak. Az Alice in Borderland világában az emberek egy kiürült városban találják magukat, ahol egy óra méri, mennyi idejük van még élni. Hogy perceket kapjanak, játékokban kell részt venni. Ez lehet ügyességi, lehet harcos, lehet logikai – ami biztos, hogy az elbukók halnak, a nyertesek időt és egy kártyalapot kapnak. Pár barát itt találja magát, és miközben az életükért küzdenek, felmérik, mi szerveződik a játékosok között és szövetségek köttetnek.

Sikerregényből sikerfilm lett a Ready Player One, amely egy kincskereső játék körül bonyolódik. A bolygó tönkrement, az emberiség egy virtuális valóságba, az OASIS-ba menekült. A feltaláló zseni minden vagyonát arra hagyja, aki először ér végig a játékon és megszerzi a húsvéti tojást. Autóverseny, számítógépes játék, sok más… Csak éppen egy vállalat ölni is képes, hogy az övék legyen a győzelem.

A virtuális valóság lesz nagyon is élő a Stay Alive – Ezt éld túl történetében. Egy játékfüggő baráti társaság a megjelenés előtt hozzájut egy új videójátékhoz. Báthory Erzsébet után nyomoznak benne. Csak éppen szellem van a gépben, és ha valaki meghal a játékban, Erzsébet élőben is leszámol vele. A srácoknak végig kell játszaniuk, vagy a játék végez velük. Kilépni nem lehet…

Ellentétes az iránya a Jumanji című klasszikusnak. Ebben egy társassal játszó társaság tagjai találják magukat egy társasjáték világában. Élőben kell végigcsinálni a küldetést, és így hazajutni, vagy megbarátkozni a gondolattal, hogy a játékban maradnak örökre. Abba bele sem gondolva, mi lesz, ha minden életük elfogyott… Nem egy folytatása is lett a történetnek – megcsinálták az űrben, és született frissített verzió Rock főszereplésével.

Hogy is mondta Katniss? Vannak ennél rosszabb játékok?

Bevándorlós, misztikus, eltűnt személyes, halálos.

Ambar sokat áldozott fel azért, hogy az anyja mellett legyen, amikor az megbetegedett. Felvették főiskolára, de nem ment el és éveket maradt az anyja mellett ápolóként. Az asszony halála után igyekszik újra felépíteni az életét, és el is költözik. Egy távoli rokon, Beto ajánlja be egy jobb munkára, már csak papírok kellenének. Mert Ambar azt hazudta, hogy az Államokban, és nem Mexikóban született. Egy pocsék szállóban vesz ki egy szobát, varrónőként dolgozik és gyorsan megvenné a hamis papírokat. Ám a közvetítő, egyben munkatársa átveri: elveszi a lány pénzét, semmit nem ad, csak eltűnik. Ambar elköltözne, kérné vissza a letétét, de a házat vezető testvérek nem engedik el. Az idősebb, szótlan és mogorva Becker ragaszkodik hozzá. Egyre több a gyanús eset, az itt élő lányok rettegnek, szellemek kísértik őket. Egyre biztosabbak benne, hogy van valami a pincében, amihez a fivéreknek köze van, ami lassan az életüket követeli.

Sokat elmond a filmről, hogy két este is ezen aludtam el, és csak harmadszorra sikerült a zárójelenetig eljutnom. Ok, fáradt is voltam, de akkor is. Milyen horror az, amin el lehet aludni?

Ez nem látványhorror. A háznak van egy nyomasztó hangulata, amit a szegénysége és a sötétsége is generál. Egyszerűen rossz látni, hogy néz ki, milyen elhanyagolt és mindez áraszt magából valamiféle rossz hangulatot.

Természetfeletti lények is helyet kapnak benne: a lányokat nem véletlenül kísértik a szeretteik szellemei. A ház is tele van szellemekkel, és nem is igen lehet érteni, hogy mit akarnak a még élőktől. Elijeszteni, marasztalni? Egyáltalán törekednek kapcsolat kialakítására? A sötét hangulat hozza, hogy baljósnak érezzük őket, Van egy-egy ijesztőbb is közöttük, és a végére meg is lehet érteni, hogy miért néznek így ki, mitől ilyen traumatizáltak.

Az már más kérdés, hogy a film főgonosza és legijesztőbb alakja kicsoda. Játszik az aztékok kockájában élő lény, de a fivérek is. Valahogy az emberi rosszat éreztem a rosszabbnak: a lénynek ez a természete, ő maga nem vadászik, csak elfogadja az áldozatokat. Eszik, hogy éljen és viszonozza a kapott falatokat. Az embereket viszont önző okok vezetik, és ők vadásszák le, ítélik halálra a lányokat.

Kicsit zárójelben jegyzem meg, hogy ijesztőbb is lett az idősebb fivér, mint a kocka lakója. Ahogy a magából kivetkőzött, gyilkos és kegyetlen férfi kinéz, valahogy bestiálisabb, mint a lény.

Lényezem – ezzel eljutok az egyik ponthoz, ami nagyon zavart a film egésze alatt. Az kiderül, honnan került ide a kocka. Azt is megtudjuk, hogy vélhetően Becker miképpen fedezte fel, mi rejlik benne. De mégis: mi ez a valami? A mód is, ahogy öl. Nem ijesztőnek találtam, sokkal inkább röhejesnek. De ez a lény kinézetére is igaz. Túl messze van a kinézete a normálistól, vagy akár a szörnyszerűtől is. A CGI is ronda, de ezen túlmenően túl… szürreális ez a valami.

A másik bajom maga Ambar. Nem tudtam a lány túléléséért drukkolni, nem véletlenül aludtam el annyiszor. Már eleve az, hogy nem tudtam eldönteni, illegális bevándorló-e. Sejtem, hogy az, mi másért kellene neki annyira hamis papír? Mert különben kétlem, hogy annyira lényeges lenne, hol született. Csak akkor, ha mexikóinak született, és amerikainak akarja eladni magát hivatalos belépés nélkül.

A hangulatát tudtam díjazni, de különben nem az én filmem.

Senki nem szabadul élve – 5/3 helyenként hangulatos, de a kivitelezés pocsék. A lény… borzalmas. A hősnő is fárasztó.

https://www.youtube.com/watch?v=sY2TLiK27g4

• The Addams Family 2. - brit/amerikai/kanadai mese
• Szenvedélyes szomszédok - spanyol komédia
• Eltörölni Frankot - magyar történelmi dráma
• Cukorsólyom - amerikai dramedy

Még az Addams család újabb kalandjai érdekelnek leginkább, de majd csak tévében, nem moziban. Még mindig úgy tűnik, James Bondra kell rászánnom magam.

Terápiás, élet gondjaival szembenéző, drogos.

Masha exkluzív intézetet vezet. Terápia, de szokatlan eszközökkel. Nem reklámozza magát, ajánlással lehet bekerülni és sok körötte a titok. Most 9-en érkeznek meg, hogy az elkövetkező 10 napban Masha kezei között újjá születhessenek. Hamarosan azonban rá kell jönniük, hogy két dolog köti össze őket: mindenki súlyos traumát cipel magával. Van itt híres írónő, akitől egy netes szélhámos kicsalta minden pénzét, elhitetve vele, hogy család lesznek a gyerekével, akinek a nő lehet az új anyja. Van itt egykori sportoló, aki a sérülése óta a fájdalomcsillapítók függője. De hirtelen meggazdagodott fiatal pár is, akik a pénz miatt magukat és egymást is kezdik elveszteni. A másik, Masha terápiája nem egyszerűen foglalkozás és beszélgetéseket. Mire észbe kapnak, már nagy adagban kapják az illegális szereket is, és el kell dönteniük, végigcsinálják-e így is a kezelést, amivel az asszonynak valami más célja is van, mint segíteni nekik.

A Hatalmas kis hazugságok volt akkora siker, hogy megjelenjen a klónja is. Igaz, a Hulu nem aprózta el. A feldolgozandó könyv, a szerződtetett rendező és színészek – papíron minden adott volt, hogy akkorát szóljon, mint az a bizonyos mini sorozat.

Bizonyos szempontból remek sorozatot raktak össze, mások miatt azonban mégsem tudott olyan lenni, mint az HBO sikere.

A számomra leginkább megosztó, ahogy az eredeti történethez hozzányúltak. Kicsi más a hangsúly, és ettől az egész sorozat másnak tűnik. A regényben el van ítélve, amit Masha tesz az emberekkel. Kiírjam? Bedrogozza őket. Ahogy a drog hatására felszabadulnak és megnyílnak, sokkal gyorsabban lehet velük haladni, mintha beszélgetésekkel és a hagyományos technikával nyitná meg a személyiségüket. Csak éppen ők maguk sem tudják, mit csinálnak. Szinte a betegeken kísérletezik ki, mekkora adagot lehet nekik beadni és nem is egyformán reagálnak a szerre. Elég csak arra a jelenetre gondolni, amikor Frances beleájul a reggelibe, miközben fejben egy trippen vesz részt.

A sorozat ellenben arra tette a hangsúlyt, hogy a 10 nap végére az emberek mindegyike jobban lett. Sokkal előbb kiderül a drog, és ők maguk választják, hogy beveszik és átesnek a teljes terápián. Itt nincs ellenérzés a végére, mondhatni, helyesli a hangvétel alapján mindenki, hogy drogozták őket és kísérleteztek. Ez már nem tetszett.

Ehhez jön hozzá, hogy Masha fenyegetettsége, és amiért az egészet csinálja, nem tetszett. Eleve nem tudok azzal mit kezdeni, hogy az a cél, hogy bedrogozott állapotban a halottjaikkal tudjanak beszélni. Ennél az is jobb lenne, ha szeánszokra járnának. A másik, amit Carmel szálából kihoznak. Értem, ezzel vittek bele egy kis thriller hangulatot, de nagyon nem akart működni. Túl beteg és tört volt az a nő, hogy azt mind megcsinálja, amit a sorozat szerint tett. Nem szerettem ezt a kibővítést benne.

Viszont az egyes emberek drámáit gyönyörűen kibontják, és az megkapó, ahogy pl. a Marconi család minden egyes tagjánál megmutatják, hogyan vádolják magukat Zach öngyilkossága miatt.

Vizuálisan a drog, a látomások megmutatása, ami többé teszi a sorozatot.

Nagyon erős a casting is, szinte minden kiemelt szereplőt sztár játszott vagy erős karakterszínészek. McCarthy, Shannon, Kidman, Evans… mozit is eladnának.

Próbálkozásnak szép – sajnálom, hogy másként facsarták a regényt, nekem az nem tetszett.

Nine Perfect Strangers – 5/3,5 remek színészek, több rétegű dráma, de a vége: most akkor jó, rossz, vagy micsoda?

Nine Perfect Strangers | Official Trailer - YouTube

Amikor másodszor is betörnek a házba, Henry szembeszáll velük. Kiszabadítja a megkötözött Meerát, majd az egyik cserépből fegyvert húz elő, és agyonlövi a betörőket. Azt is, aki megadta volna magát.

Környékbeli suttyók voltak, ahogy a rendőrség elmondja. Ráadásul rokonok, akikkel gond volt. A családban egy rendes ember volt, a bandavezér lánya. Az első lett volna, aki főiskolát végzett a családban, de nyoma veszett. A rendőrség azt gyanította, a család tüntette el.

Meerának nehéz megemésztenie a férje pisztolyát, amiről nem tudott. Majd az lesz gyanús neki, hogy elment aznap este, amikor az egyetlen túlélő a betörők közül meghalt a kórházban. Meera szimatolni kezd utána, de nem talál semmit. Éppen felhagyna az egésszel, amikor egy baráti összejövetelen Henry furán viselkedik és Meera megint gyanakodni kezd rá.

Megcsináltatja az eltört kamerát, és a felvételen látja, ahogy a betörő vallomást tesz. A lánya eltűnt, és gyanús volt neki Henry. Nála dolgozott az építkezésen, és nagyon nem tetszett neki, ahogy a férfi a lányát méregette, amikor meglátogatta. Az első betöréskor kutyát hozott, és Henry irodájában jelzett a kutya. Másodszorra a fiúkkal azért jött vissza, hogy megkeresse a lányát.

Meera is kutatni kezd, ő meg is találja a titkos szobát. Henry erre jön haza, és dulakodni kezdenek. Meera kerekedik felül, és a férje meghal. Meera a kiszabadított lánnyal elhagyja a házat.