Bevándorlós, misztikus, eltűnt személyes, halálos.
Ambar sokat áldozott fel azért, hogy az anyja mellett legyen, amikor az megbetegedett. Felvették főiskolára, de nem ment el és éveket maradt az anyja mellett ápolóként. Az asszony halála után igyekszik újra felépíteni az életét, és el is költözik. Egy távoli rokon, Beto ajánlja be egy jobb munkára, már csak papírok kellenének. Mert Ambar azt hazudta, hogy az Államokban, és nem Mexikóban született. Egy pocsék szállóban vesz ki egy szobát, 
varrónőként dolgozik és gyorsan megvenné a hamis papírokat. Ám a közvetítő, egyben munkatársa átveri: elveszi a lány pénzét, semmit nem ad, csak eltűnik. Ambar elköltözne, kérné vissza a letétét, de a házat vezető testvérek nem engedik el. Az idősebb, szótlan és mogorva Becker ragaszkodik hozzá. Egyre több a gyanús eset, az itt élő lányok rettegnek, szellemek kísértik őket. Egyre biztosabbak benne, hogy van valami a pincében, amihez a fivéreknek köze van, ami lassan az életüket követeli.
Sokat elmond a filmről, hogy két este is ezen aludtam el, és csak harmadszorra sikerült a zárójelenetig eljutnom. Ok, fáradt is voltam, de akkor is. Milyen horror az, amin el lehet aludni?
Ez nem látványhorror. A háznak van egy nyomasztó hangulata, amit a szegénysége és a sötétsége is generál. Egyszerűen rossz látni, hogy néz ki, milyen elhanyagolt és mindez áraszt magából valamiféle rossz hangulatot.
Természetfeletti lények is helyet kapnak benne: a lányokat nem véletlenül kísértik a szeretteik szellemei. A ház is tele van szellemekkel, és nem is igen lehet érteni, hogy mit akarnak a még élőktől. Elijeszteni, marasztalni? Egyáltalán törekednek kapcsolat kialakítására? A sötét hangulat hozza, hogy baljósnak érezzük őket, Van egy-egy ijesztőbb is közöttük, és a végére meg is lehet érteni, hogy miért néznek így ki, mitől ilyen traumatizáltak.
Az már más kérdés, hogy a film főgonosza és legijesztőbb alakja kicsoda. Játszik az aztékok kockájában élő lény, de a fivérek is. Valahogy az emberi rosszat éreztem a rosszabbnak: a lénynek ez a természete, ő maga nem vadászik, csak elfogadja az áldozatokat. Eszik, hogy éljen és viszonozza a kapott falatokat. Az embereket viszont önző okok vezetik, és ők vadásszák le, ítélik halálra a lányokat.
Kicsit zárójelben jegyzem meg, hogy ijesztőbb is lett az idősebb fivér, mint a kocka lakója. Ahogy a magából kivetkőzött, gyilkos és kegyetlen férfi kinéz, valahogy bestiálisabb, mint a lény.
Lényezem – ezzel eljutok az egyik ponthoz, ami nagyon zavart a film egésze alatt. Az kiderül, honnan került ide a kocka. Azt is megtudjuk, hogy vélhetően Becker miképpen fedezte fel, mi rejlik benne. De mégis: mi ez a valami? A mód is, ahogy öl. Nem ijesztőnek találtam, sokkal inkább röhejesnek. De ez a lény kinézetére is igaz. Túl messze van a kinézete a normálistól, vagy akár a szörnyszerűtől is. A CGI is ronda, de ezen túlmenően túl… szürreális ez a valami.
A másik bajom maga Ambar. Nem tudtam a lány túléléséért drukkolni, nem véletlenül aludtam el annyiszor. Már eleve az, hogy nem tudtam eldönteni, illegális bevándorló-e. Sejtem, hogy az, mi másért kellene neki annyira hamis papír? Mert különben kétlem, hogy annyira lényeges lenne, hol született. Csak akkor, ha mexikóinak született, és amerikainak akarja eladni magát hivatalos belépés nélkül.
A hangulatát tudtam díjazni, de különben nem az én filmem.
Senki nem szabadul élve – 5/3 helyenként hangulatos, de a kivitelezés pocsék. A lény… borzalmas. A hősnő is fárasztó.
