Bullock romantikus komédiákban is sokat szerepelt. Itt is egy kis montázs a színészekről, akikkel filmben összejött. Fel tudjátok idézni a filmek címét is?
Megoldás: Tovább!
Bullock romantikus komédiákban is sokat szerepelt. Itt is egy kis montázs a színészekről, akikkel filmben összejött. Fel tudjátok idézni a filmek címét is?
Megoldás: Tovább!
Testőrös, menekülős, nagyvállalati viszályos.
Sam számára a munkája jelent mindent. A kemény nő, egykori katona, most testőri megbízásokat vállal, és próbálja rászánni magát, hogy felvegye a kapcsolatot a kislányával, akit még kamaszként adott örökbe. A legújabb munka egy még szinte kamasz, dúsgazdag örökösnő hazakísérése a védett családi otthonába. Érkezés után távozna is, de a lány ragaszkodik hozzá, hogy még éjjelre maradjon, addig ki van fizetve a munkája. Sam marad, és így meg tudja védeni a lányt, amikor a házat idegenek lerohanják. A ház biztonsági rendszere feltörve, a testőrök megölve, ők pedig az életükért futnak, azt sem tudva, kiben bízhatnak. A Zoe örökölte cég éppen nagy tárgyalásban van, amit a lány mostohaanyja intéz. Lehet, hogy ő szeretné a lányt holtan látni?
Nagyon megoszlik, milyenek a Netflix filmek. Vannak köztük egészen zseniálisak és szórakoztatóak is, de akadnak átlagosak és rosszak is. A Close az átlagosak közé illik be: egyszer meg lehet nézni, nem fáj, de nem is ad semmit.
A cselekmény egy nagy klisé. Hány olyan filmet láttunk már, amiben egy testőr tesz meg mindent, hogy életben tartsa a védencét. Van belőle szerelmes, de humoros és akció kivitel is. Ez egyértelműen az akció felé tendál, csak éppen se akció, se krimi nincs annyi benne, hogy igazán megillesse a címkét. A bérgyilkosok elleni menekülés alig van, unalmas helyenként és a nyomozás is kimerül talán két párbeszédben.
Tiszta felesleges Sam kamasz terhességét és a most a nőre találó lánya szálát is erőltetni. Valahol sejtem, hogy azért kellett, mert ezzel akarják indokolni, hogy Sam miért kockáztatja az életét a lányért. Mert valahol a lányát juttatja eszébe, miközben menekül attól, hogy tényleg szembenézzen a lányával. (Pedig nem rossz döntést hozott, akkor ez volt ésszerű. Kamaszként, támogatás nélkül mit kezdett volna egy gyerekkel?)
De amúgy is jellemző a filmre, hogy feldob egy szálat, és nem tud mit kezdeni vele. Miért kellett lecserélni Zoe testőrét? Egyszer említik, viszonya lett volna a lánnyal? De ez csak tippként jelenik meg, az igazat nem tudjuk meg.
A vége is furcsa. Nem is értettem, hogy ott mi is van. A rendőrség most korrupt vagy sem? Vagy annak segítenek, aki éppen többet fizet? Addig üldözi őket a fél maffia, a végén meg egy emberrel leszámolnak és mindennek vége?
Az akció se látványos. Kevés és érdektelen lövöldözés, nagyon semmilyen közelharc. Nem vártam Into the Badlands szintet, de azért ennél jobban megerőltethették volna magukat.
Színészileg sem volt a filmben kihívás. Sam karaktere kimerül annyiban, hogy elszántan vagy bánatosan néz maga elé – ami közel van az ingerült arcvágáshoz is. Rapace ennél sokkal többre képes, de ebben a szerepben nem volt több. Még Indira Varma volt ismerős, de az ő szerepe még semmilyenebb. Nem is a színésznő játéka kötött le, inkább a ruhákat és ékszereket néztem, amelyeket a filmben viselt. A stílusa bejött, jobban, mint maga a karakter vagy a színésznő kifejezetten hideg játéka.
Nincs üzenet sem benne. Szórakoztató film próbál lenni, csak éppen túl semmilyen még ehhez is. Abszolút érezni, hogy nem moziba szánták, ez csak tévéfilm szinten van.
Close - 5/3 az alapötlet nem lenne rossz, de nem sikerült izgalmas történetet írni köré. Kiszámítható.
Cím: Dhaka
Készítők: a Russo fivérek ugyan nem rendezik, de ők a producerek. Nem is lep meg senkit, hogy a főszerepre egy Bosszúálló érkezik Chris Hemsworth személyében. De a Stranger Things seriffje is sokaknak biztos ismerős lesz a másik főszerepben, és talán megjegyezzük a nevét is: David Harbour.
Műfaj: akció
Cselekmény: egy üzletember fiét elrabolja a bangladesi maffia. A férfi felbérel egy szakértőt a gyerek visszaszerzésére. (Tippre Hemsworth lesz a visszaszerző ember, Harbour az apa.)
Várható megjelenés: Netflix produkció, elvileg még 2019-ben elérhető lesz, de egyelőre fix dátumot nem láttam.
Miért várós?
Női jogokért kiállós, házasságos, megtörtént eseten alapulós.
Ruth most kezdi az egyetemet, méghozzá a Harvard jogi karán. A férje, Martin itt másodéves, és már van akkora a kislányuk, hogy meg tudják oldani mindkettejük tanulmányait. A nő azonban hamar azzal szembesül, hogy a neme miatt hátrányosan megkülönböztetik. Még akkor sem mutatnak segítőkészséget, amikor Martin a rákkal küzd, vagy amikor egy állás miatt költözniük kell. A nő azonban nem adja fel, jogi diplomát szerez. A bíróságra nem engedik, így professzor lesz belőle, miközben van egy stabil házassága, és a kislánya után egy fiút is szült. Véletlenül találja meg az ügy, amivel precedenst lehet teremteni a nemek hátrányos megkülönböztetése ellen. Martin támogatja, így Ruth a szenvedélyét jelentő témában végre a bíróságon is megmutathatja, mit tud.
Vissza kellene keresnem, miért volt várós nálam a film. Két pontban biztos vagyok önellenőrzés nélkül is: szeretem a jogi filmeket, így a tárgyalótermi részek biztosan érdekeltek korábban is, a másik Armie Hammer. Ahogy már emlegettem párszor, képes vagyok a színészek miatt filmeket nézni, de itt nem ez volt az egyetlen motivációm.
Bár arról mesélhetnék, mennyire jó lett ez a film. De inkább azt értettem meg, miért nem kapott nagyobb felhajtást, és miért kellett angolul néznem angol felirattal. Mert ez nem egy olyan film, amit jól el lehet adni. Akit érdekel a téma vagy a színészek, egyszer megnézi, de nem fognak mélyebb emléknyomok maradni utána.
Ez egy divatfilm, amit a #metoo hívott életre. Egy olyan nő történetét dolgozza fel, aki azért küzdött, hogy a nemek egyenlőségét ismerje el a törvény is. Ruth Bader Ginsburg igaz története a sztori, ami egy az egyben arról szól, hogy a nők képesek ugyanarra, mint a férfiak. Hogy nem helyes különbséget tenni a nemek között. Ruth nem csak a bírósági ügyével, de az életével is ezt példázza.
Az mondjuk tetszett, hogy nem karrier vs. család helyzetet építettek fel. Szimpatikus volt nekem, ahogy Ruth és Martin valóban egyenlő felek a házasságukban, és végig segítik egymást. Tetszett, hogy Ruth nem adja fel a karrierjét a családjáért, de a munkája mellett anya és feleség is tud lenni. Egyensúly valósul meg, ami sokkal követendőbb példa, mint a vérgőzös egymásnak esés a nemek közti harcban.
A klisés előadás és cselekményszálak már annál kevésbé tudtak megnyerni maguknak. Ahogy Ruth küzd az állásokért, amiket nem kap meg. Ahogy Martin a biztos támasz. Ahogy a lánya a végén szinte könnybe lábadt szemekkel érzékelteti, hogy büszke az anyjára. (Mivel női film, meg sem kell lepődni, hogy a kisfiuk csak biodíszlet pár jelentben, míg a lány kapja a nagy jelenteket elsősorban az anyjával.)
Nem lett izgalmas a jogi ügy sem, alig látjuk a tárgyalást, szinte a nyitó- és záróbeszédekkel ki is merült a téma. Amit sajnálok, mert ez a rész jobban érdekelt volna.
Felicity Jones korrekten viszi a filmet, Hammer végszavaz neki. De azért valamit jelez, hogy a legemlékezetesebb az volt, amikor napszemüvegben vonultak be a bíróságra, és azon merengtem, hogy jól áll Hammernek az öltöny napszemüveg kombináció.
Többet vártam, bár egyszer meg lehetett nézni. Kár, hogy kimerül a kötelezők felmondásában.
On the Basis of Sex - 5/3 a színészeit szeretem, aktuális a téma is, de a film eléggé vérszegény lett. Izgalom? Nincs.
Talán nem az Oblivion volt Tom Cruise legemlékezetesebb filmje, de nem is volt rossz. A zenéjét pl. eléggé szerettem.
Családos, saját államot alapítós, gazdagságtól megváltozós.
A Tucci család boldogan éli a szegények életét, sokkal boldogabb így. Ám amikor a nagymama haldoklik, egy fájdalma van: ha gazdagon halna meg, szebb temetése lehetne. Az unoka megsajnálja, megsúgja, hogy megvan a pénz, és mivel jól lett befektetve, már több is, mint az eredeti összeg volt. A nagyi azonnal életre kel, és a család pillanatok alatt újra a milliomosok életét kezdi élni, semmit nem tanulva a milánói kalandból. A falujuk hivatalosan kiválik Olaszországból, hercegség lesznek és adóparadicsom. Danilo lesz a herceg, akinek felbukkan egy törvényen kívüli lánya, és sorra hozza a buta törvényeket. Loredana egy turistával kísérletezne szexuális téren, míg a mostohalánnyal harcol. Marcello pedig az apósát tartja szemmel, aki az unokája születésére érkezett, egyenesen a börtönből. Közben az olasz miniszterelnök is harcba lendül a Tucci rendszer ellen.
Emlegettem a hétvégén, a The good fight miatt, hogy a filmekben hogyan köszön vissza Trump és az ellene irányuló kritika. Akkor még nem is sejtettem, hogy megint belebotlom valami ilyesmibe, de itt a komoly hangvétel helyett egy paródiát kaptam.
Mondjuk úgy, abszolút nem esett jól, amikor Danilo Tucci kitalálja, hogy államvezetőhöz méltóan kell kinéznie, majd felbukkan Trump klónjaként. A készítők a South Park nézői lehetnek, mert ott is láttunk ilyet már…
De egy csomó kis részletet fel lehet ismerni, amivel parodizálják az embert, az életét és a munkásságát. Nem mintha védeni akarnám, nem is szorul rá, de ki szerint vicces ez? Annyira átfordul az egész paródiába, hogy már élvezni sem lehet. El van túlozva, fájdalmasan harsány és nincs mögötte mélység. Még a South Park is milliószor jobb volt, a korábban emlegetett AHS és The Good Fight szintjét pedig létrára állva sem éri el.
Azért sem voltam oda, amit Loredana szálán felismerni véltem. Ahogy besétál új ismerőse rejtettebb, emeleti lakrészébe és meglátja a szexuális játékokra kialakított szobáját, ahogy aláírja a titoktartási szerződést – hello, Szürke 50. Különben, ami ezen a szálon lesz, konkrétan benne volt már a Grey-Steel filmek paródiájában. A bálra felvett, Disney gonoszok ruhatárát vegyítő öltözékéről már szó se essen. Ötvözte Hófehérke mostohájának és Demóna öltözködési stílusát. Párizsba, Euro Disneybe inkább el tudtam volna képzelni, mint egy olyan eseményre, amit ők akartak összehozni. Miért nem vett fel valakit, aki segített volna neki, ha magától ilyen ízlésficama van? Ok, ezt szánták komédiának, de ezzel is inkább csak bosszantani tudtak, mint nevettetni.
Konkrétan utáltam, hogy a családot három tagra redukálták. Arról szólt a film, hogy Loredana, Danilo és Marcello hogyan őrülnek meg. Ahogy már említettem, ez már nem is komédia, hanem paródia.
Tudtam sajnálni a színészeket is, akiknek ezt el kellett játszani. Bár, könnyen el tudom képzelni, hogy ők ezt a ripacskodást jobban élvezték, mint ahogy én végigszenvedtem az eredményt. (Nem meglepő: ismert színész nem játszik a filmben.)
Valamennyi maradt a korábbi szimpátiámból, a szándékot is tudom értékelni, de ez nagyon nem az én filmem volt.
Szegény gazdagok 2. - 5/2 abszolút bosszantó, harsány és túljátszott, ami inkább bosszant, mint nevettet. Felesleges.
(Harvey nyerő szériája elég rég tart már.)
(Diána új sulit kezd, de nem izgul. Járt már fura helyekre, ha az apja nem is ismerné ezt be.)
(Frank az állásinterjún meghallgathatja, hogy nem csak neki rossz.)
Azt hiszi szeretek a mocsokban kúszni-mászni, meg kocsikat szétkapni? Basszus, néha, amikor ránézek egy kipufogócsőre, szívesen rácuppannék, és vennék egy nagy levegőt, hogy találkozzam az őseimmel. Hány éves maga, 65? 66? Na, mindegy. A maga korában nem válogathat. Ez az új Amerika. Higgye el, nekem is hiányzik a régi. (Amit nem akarsz tudni a szüleidről)
(Axe felméri, hogy állnak a cég ügyei és az emberei hangulata a per előtt.)
(Új hős tűnik fel, és mindenki arról beszél, ki és mi ez. Peter tanárai is.)
(Eichmann magának is, a vallatónak is magyarázza, hogyan látja a saját szerepét a háborús bűnökben.)
Én csak egy fogaskerék voltam egy gépezetben. Ami a pokol felé zakatolt. (Operation Finale)
Osztálykirándulásos, új utakat keresős, hősös, világmentős.
Peter Parker és vele Pókember visszatért 5 év után a világba. Mentora nélkül kell már boldogulnia, és szembenéznie azzal, hogy a világ keresi azokat, akikben a Bosszúállók után hihet. Pókemberben az új Vasembert keresik, ami túlzottan nagy teher a fiatal középiskolásnak. Akinek a szerelmen jár az esze: MJ már több barátnál, és az európai osztálykirándulást szeretné kihasználni, hogy megnyerje magának a lányt. Nick Fury hívását is képes ezért figyelmen kívül hagyni. Ám a fenyegetés pont Velencében csap le, ahol az osztály is jár. Peter kénytelen bevetni magát, és társulni egy párhuzamos dimenzióból érkezett hőssel, Beckkel, akit a sajtó Mysteriónak keresztel el. Együtt küzdenek az elementálokkal, Tony örökségével és Peter végül képes lesz átlátni az illúziókon és hazugságokon is.
A Marvel egy nagy fejezetet lezárt, voltak nagy drámai pillanatai és elköszöntek több fontos karaktertől is. A filmek azonban folytatódnak, és a Pókember 2. fejezete nyitja a sort. Egy kellemes, nyári családi kalandfilm, ami nem véletlenül jön most soron.
Ez az a Marvel projekt, ami a legkönnyedebb a szériában. Tinik a főszereplői, az egésznek van egy nagyon könnyed, már szinte retró kellemes hangulata. Visszahúz minket a gyászból – ugye, mindenki tudja, kiktől búcsúztunk? A film trailere is figyelmeztet, hogy olyan elemek vannak ebben a filmben, amelyek spoileresek a Bosszúállók filmre nézve. Szerintem, aki meg akarta, már megnézhette, hogy ért véget Thanos és hogyan csinálták vissza a csettintést.
A Pókember azért is jó átvezetésre, mert Peter Tony mentoráltja volt. Neki is komoly feladat, hogy megbirkózzon a gyászával, és keresse a helyét a megváltozott világban. Így nem csak a hangulatot oldja fel ez a film, de elköszönés is tud lenni. Az elején még kicsit sajnáljuk, akiket elvesztettünk, de aztán nézünk előre az új hősök felé.
Érkezik Mysterio, aki meg is fogalmazza azt a vákuumot, amit most a Marvel elkezd betömni. A világ hinni akar, így kellenek az új hősök. Beck roppant jól ráérez a filmbeli emberek érzéseire, ami egyezik azzal, amit a nézők is érezhetnek. Elment Vasember, Amerika Kapitány, a legfontosabbak közül, kik jönnek helyette? (Azon még töprengek, Mysterio mennyire tipikus Marvel rosszfiú. Sajnos, látom, miért illik rá a skatulya. Ő is technikai hátterű, Tony mentoráltja volt...)
Az, hogy a hit - folytatás kérdését egy tini filmbe behúzzák, szerintem jó ötlet volt. Nagyon nyári, friss, fiatalos, és nem csak azért, mert a hős legnagyobb problémája, hogy valljon szerelmet a lánynak, aki tetszik neki. A lökött tanárok és osztálytársak, maga a nyaralás tematikája, ahogy eljátszanak Peter életében is az űrrel, amit meg kell tanulnia betölteni.
Szerettem, hogy Peter Parker is fontos, nem csak Pókember. Mert Peter nem csak a jelmez, a képességei miatt az, aki. Látjuk, hogy egy nagyon okos srácról van szó, aki bemehet úgy a SHIELD egyik központjába, hogy simán ő a legokosabb a teremben. Aki úgy tud tervezni Tony egykori műhelyében, hogy a közös barátnak könnybe lábad a szeme, mert eszébe juttatja az elveszett barátját és főnökét.
Holland érzi a karaktert, jól is áll neki. Ez tényleg egy kamasz, jópofa Pókember. Samuel L. Jackson szokása szerint menő. Zendaya, akivel próbálok barátkozni. MJ elmegy, de a színésznő helyenként idegesít. Plusz, valakinek átjött, Peter mikor szeretett bele MJ-be?
Azt mondanom se kell, hogy a látványa remek. Gyllenhaal meg az egyik kedvenc színészem.
Pókember – Idegenben - 5/4 családi, humoros, a végére felgyorsuló akciójelenetekkel, de folytatja a korábbi vonalat.
5: Lóvátett lovagok – egy idilli kis hercegségben, a VH küszöbén az előkelő hölgyek elhatározzák, hogy megviccelik az udvarlóikat. A szerelmet azonban nem lehet kijátszani, az európai uralkodó családok sarjai elkezdenek egymásra találni. Ám a happy end várat
magára, hiszen az ifjaknak be kell vonulni, hogy felvegyék a harcot a nácikkal.
4: Csókolj meg, Katám – készül a Makrancos hölgy legújabb feldolgozása. Musical lesz, és a dolog pikantériáját az adja, hogy a rendező és egyben férfi főszereplő volt nejét kérte fel a női főszerepre. Ahogy színészként a darabban előadja a pár a két fél összecsiszolódását, az életben a színész és a színésznő is visszatalál egymáshoz.
3: Rómeó+Júlia – ez az egyetlen modern Shakespeare szöveget használó film, amit az öcsém is képes végigülni. Egyedi azzal, hogy teljesen a mába van helyezve, de a nyelvezete az eredeti. Sztárszínészek, jó zenék és a történet is pazarul van rendezve. DiCaprio romantikus énje aztán felszállhatott a Titanicra…
2: Kemény motorosok – a modern Hamlet. De e sorozat hőse nem Dánia sorsa felett mereng, hanem egy amerikai motoros bandát vezet/örökölne. Bár az alapmotívum felismerhető, bőven tettek bele saját elemeket is. Mertek kemény témákhoz nyúlni, mint az iskolai mészárlások, a drog. Folyt a vér, szenvedtek és Hamlet itt sem kerüli el a sorsát, bár a neve más.
1: House of Cards – a modern Macbeth. Az eredetije ugyan angol, de az amerikaiak csináltak belőle sorozattörténeti eseményt. Bevallom, a végére még nem szántam rá magam. Frank nélkül nekem nem az igazi a sorozat. Tudom, Kevin Spacey nem véletlenül volt olyan zseniális szemétláda, mert bár az életben is az, nem fogom elvitatni tőle, hogy ő volt ennek a sorozatnak az egyik csúcsa. A remek történet, meglepő csavarok és a profi kivitelezés mellett. Itt nem a skót trón a tét, de végignézhetjük, ahogy Frank felküzdi magát az elnökségig, majd elbukik az úton megtett piszkos húzások miatt.
Középiskolás, nyomozós, barátnős.
Diána megszokta, hogy az anyja munkája miatt folyton úton van a család. De remekül beilleszkedik mindenhol, jó jegyeket kap, kalandnak fogja fel az életet. Annak azonban kifejezetten örül, amikor egy városba költöznek legjobb barátnőjével, akivel eddig csak online tarthatta a kapcsolatot. Idén azonban kellemetlen meglepetések sora vár rá: kiderül, hogy az apja minden lépését követte, és megkönnyítette az életét. A menzai étel cseréjétől kezdve a ruhái összeállításán át az iskolai súgásig minden ő volt. Diána ezt most leállítja, és szenved is, hogy mindent maga csináljon. Az jobban fáj, hogy élőben Vilma elutasító vele. Amikor az iskola legjobb tanulói hirtelen elbutulnak, a két lánynak össze kell fogni, hogy megvédjék iskolatársaikat a titokzatos rémtől.
A gyerekkori kedvencem nem Scooby-Doo volt. A Kacsamesék, Csipet csapat és a Tom és Jerry, amin sikerült felnőnöm. Már egyetemre jártam, amikor megszerettem Scooby-Doo kalandjait. Ha beteg vagyok, mai napig szívesen gyógyulok a kotnyeles kölykök nyomozásai mellett.
Így nem jó szemmel nézem, hogy mit kezdenek kihozni a szereplőkből és a szériából. Egész estés animációk? Jöhet! Egész estés filmek? Itt már rosszabb a helyzet. Anno az első filmet legalább tini idolokkal forgatták, de aztán elkezdődött a züllés. Nem akarom végigvenni a borzalmas filmeket, amiket láttam a szériában, elég ez a sokkhatás is.
Eleve az, hogy Vilma és Diána vannak kiemelve, abszolút a többiek nélkül. Mintha írtak volna egy külön sztorit, csak a lányoknak, és nem is lenne a csapat. Egy jobb történettel még le is nyelném, most ez a trend. Lányosítják a csapatokat, nézzétek csak meg, mit műveltek a Szellemirtókkal is. De az sem véletlen, hogy az X-Men és a Men is Black is poént kapott arra, hogy a Men lehetne Women is a nevükben.
De ennek a filmnek rémes egy története van. Próbálja a mesék könnyedségét prezentálni, de Scooby poénjai nélkül a lányoktól erőltetettnek hatnak a helyzeti poénok. Azt sem találtam viccesnek, hogy a kezdeti felállás mintha cserélt lenne. Vilma, mint az iskola leggyengébb tanulója? Diána, aki csupa ötössel jön ide? Ráadásul cikizik a divatérzéke miatt?
Legalább a krimi a szokott trendet követi. Ugyanúgy van álca, leleplezés, kergetőzés – ha messze csajosabb kivitelben is. Fiúk meg se próbálják ezt a mesefilmet, mert fájni fog nekik.
Komolyan zavart az is, amit a politikai korrektség nevében műveltek a lányokkal. Diána a mesében a csini, fehér csaj megtestesítője, aki csoda, hogy nem szőke lett. Itt ki kellett cserélniük egy félvér lányra, ráadásul vörös hajjal? Semmi köze ahhoz a Diánához, akit a meséből vagy a korábbi filmekből ismerünk. Nem ad a karakternek semmit a vegyes származása, ugyanaz, akkor meg minek? Csak azért, hogy az egyik főszereplő fekete legyen, de ne túl fekete? Ez engem inkább bosszant, ráadásul nem is szép az a színésznő, akinek a szerepet adták. Vilmát előbb játszattam volna vele, mint Diánát.
Adjuk csak össze: béna történet, mesterséges és bosszantó humoros hangulat, túljátszott, szinte karikatúra-alakítások. A grafika se lett szép, bár tévés filmként ezt el lehet nézni. Van még kérdés, miért nem tetszett nekem a film?
Diána és Vilma - 5/1 még egy gyerekkori szép emléket tönkretettek. Más sztori, kiforgatott karakterek. Béna!