Szellemes, gyerekeket fenyegető, szembeszállós.

Anna gyászoló özvegy, aki nem merülhet el a veszteségében. Helyt kell állnia, mint két gyermek édesanyjának, akiknek hiányzik a szolgálatteljesítés közben elhunyt rendőr apjuk. A munkahelyén is számítanak rá, veszélyeztetett gyerekekkel foglalkozó szociális munkásként dolgozik. Ő megy ki Patriciához, akinek két fia pár napja nem volt iskolában. Anna egy szekrénybe zárva talál rá a két gyerekre, akik otthonba kerülnek, míg az anyjuk börtönbe. Ám még az este telefon jön: a két kisfiúra megfujtva találtak rá a folyóban. Patricia Annát okolja, aki nem engedte, hogy megvédje a fiait. Anna nem ért semmit, de aztán saját két gyereke is fura tüneteket produkál. Lassan hinni kezdi, a gyászoló asszony szelleme most az ő gyerekiért jött el. Egy egykori pap az egyetlen reménye, hogy mindannyian megélik a holnapot.

Kellett már a Démonok között univerzumnak, hogy valami új is történjen benne. Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem már egyre unalmasabb a démonok, akik ellen küzdenek benne. Az alapfilmekkel elvagyok, de Annabelle és az Apáca sem nyerte el a tetszésem.

A gyászoló asszony csak félhivatalosan része a sorozatnak, de elég sok az utalás, hogy annak részeként kezeljük. Hoztak át onnan szereplőt, és megidézik a már emlegetett babát is. Ugyanúgy egy gonosz entitás ellen küzdenek. DE nyugi, nincs hozzá előismeretre szükség, az is érteni fog mindent, akinek nem mond semmit a Warren házaspár neve.

A történet magja a kliséknek megfelelő. Van egy gyanútlan család, akik tudtukon kívül egy természetfeletti lény útját keresztezik, aztán indulhat a harc a túlélésért. Lesz renegát pap segítő szándékkal, lesznek a semmiből kinyúló és megijesztő kezek, ijesztő arcok, lesz szentelés és imákkal démonűzés is. Az is megfelel a szokásos filmeknek, hogy egy egyedülálló anya igyekszik a gyerekeit életben tartani.

Aki még nem látott ilyesmit, el lesz vele, mert a kötelezőket szépen felmondja a film. Korrekt iparos munka, de annál nem több. Újat nem tesz a zsánerhez, csak használja azok szabályrendszerét és látványvilágát. Akinek nem az első menete hasonló filmekkel, eléggé tudni fogja előre, miből és hova tartunk.

Ez nekem legjobban a jump scream jeleneteknél látszik. Mert ebben a filmben is azzal akarnak frászt hozni ránk, hogy a semmiből feltűnik a szellem. Hirtelen megragad, üvölt, meg hasonlók. Aki képben van a zsánerrel, már a kamera állásából vagy a háttérben futó zene váltásából előre fogja mondani, hogy most tessék figyelni, mindjárt lecsap a szellem! Jól vannak időzítve, a zsánerben ijesztőek is, csak nagyon ismerős.

A karakterek jól illenek a zsánerbe, szintén. A szereposztás most nem olyan erősségű, de nem is kellett bele több név. Linda Cardellini mellékszereplőként több mindenben volt már láthatóan, mondhatni, már rutinból hozza ezt az anyatípust. (Neki kell most a hátán vinni a filmet, nagyjából sikerül is neki.)

Legyek kicsit gonosz? Már kitaláltam, milyen magyar sztorit lehetne beemelni ebbe az univerzumba. Ágnes asszony szelleme is kísérthetne, aki Arany óta mossa véres lepedőjét. Ő lehetne a szellem, aki hűtlen férjeket/feleségeket tesz hidegre, aztán csak mosna.

Nem tudom azt mondani, hogy ez az a horror, amire vártam, de ezt még nézhetőnek találtam.

A gyászoló asszony átka - 5/3,5 nézhető. Jól időzített jump scream, hangulatos atmoszféra, de újat nem tud mutatni.

https://www.youtube.com/watch?v=r6NWfj-gB5g

5: Thor trilógia – a Marvel viking istene sok mindenen van már túl. Alapvetően folyamatosan családi vészhelyzeteket kell megoldania saját filmjeiben. Van egy öccse, aki mindig rosszban töri a fejét, és rendszeresen puccsot kísérel meg. Aztán kiderül, hogy egy nővére is van, aki kivételesen erős, és családi hagyományok örököseként hataloméhes is. Volt már királydráma. Látványos, de zavaros sci-fi kaland. Humoros akcióorgia. A kedvencem a 3, felvonás, de ez teljesen szubjektív. Mindenki kiválaszthatja, melyik az ízlésének leginkább megfelelő. Közös erősségük a látványvilág, az erős szereposztás. Igaz, az eredeti viking mitológiát nem ismerheted fel benne, csak pár utalás akad, ami helytálló.

4: A kívülálló – Kainan harcos, aki már túl sokat vesztett. Most hajótörést szenved, és az általa szállított szörnyeteg elszabadul – kénytelen levadászni. Ám azzal szembesül, hogy űrhajója időutazásra is vitte. Visszakerült a vikingek korába. Be kell illeszkednie a helyiek közé, és velük kell egy idegen világ szörnyét levadásznia. Új otthonra, új családra lel, és miközben szembenéz a múltjával, a múltban megleli a jövőjét. A CGI még nem volt erős. A történetbe is bele lehetne kötni, de nekem tetszik az ötlete. Sok utalás jól működik a viking mítoszokra, James Caviezel itt már a Person of Interest előtt is badass. Mellette meg olyan színészek bukkannak fel, mint Ron Perlman, John Hurt.

3: The last kingdom – Bernard Cornwell regényei elevenednek meg e sorozatban, mely legutóbbi évadával már a Netflix égisze alá került. Korábban is korrekt volt, de az utolsó évad kifejezetten erősre sikerült. Wessex az utolsó keresztény királyság, és Alfréd király mer arról álmodni, hogy egész Anglia egyesülni fog keresztény színekben. Ehhez csak a vikingekkel kell végezni, ami lehetetlennek tűnik. Uthred keresztény birtokosnak született, de nagybátyja ármánya miatt vikingek nevelik fel. Később Alfréd embere lesz, és mindig küzd kettős identitásával. Politikai és csatatéri ármányok, izgalmas karakterek, és már a külcsín is méltó a tartalomhoz. Ha csak az utolsó évadot nézném, ez lenne a 2. helyezett a 3. helyett.

2: Vikings – de mivel teljes sorozatban gondolkodtam, ez a széria eggyel feljebb került. A kezdése nagyon ütött, mára teljesen elszappanosodott, romlik minden téren. Ragnar Lothbrok földműves és harcos volt, aki egyszer valami merészbe vágott. Új partokra vezette a hajóját, és Angliába került fosztogatni. Új irányt adott a vikingeknek, királyi rangra emelkedett, és már életében legenda lett. Az ő életében személyes drámák, politikai ármányok és viking hagyományok voltak a meghatározóak. Ekkor még a sorozat is igyekezett valami történelmit villantani, nemcsak szórakoztatni. Véres volt, látványos volt, szórakoztató volt, de több is. Már Ragnar fiainak történetét mesélik és ez a plusz kiveszett belőle.

1: Így neveld a sárkányod – nagyon elfogult vagyok, így ez a helyezés a rajongásomnak is betudható. Mert Hablaty viking törzs szülötte ugyan, de ebben a mesében az igazi vikingekről nem sokat lehet megtudni. Már eleve az, hogy sárkányok is vannak a történetben… de annyira szívmelengető, olyan szép mese, hogy ennyi viking szál is elég, hogy ide írjam. A történetet kell még valakinek ismertetni? A vikingek Hibbant-szigeten napi szinten küzdenek a sárkányokkal, míg a törzsfő szerencsétlennek tartott fia, Hablaty véletlenül le nem lövi a legritkábbat, egy Éjfúriát. Megölni nem képes, inkább titkon gyógyítja és összebarátkoznak. Ezzel az egész törzs történetét megváltoztatja. A mese szól a felnőtté válásról, a barátságról. Gyönyörű a grafika, a karakterei nagyon szerethetőek. Tényleg csak egy baja van: vége lett. De öröm az ürömben, méltó vége lett.

Tanáros, kisvárosba költözős, szerelmes.

Agathe imád tanítani, ha a családja szereti is azzal cukkolni, hogy ennél sokkal fontosabb és komolyabb munkát is végezhetne. De a nő az angoltanítást és a gyerekeket is kedveli. Így nem is kicsit sokkolja, amikor a párizsi állását nem hosszabbítják meg, hanem egy vidéki iskolába nevezik ki angolt tanítani. Az apja megígéri, hogy a kapcsolatait használva áthelyezteti, csak egy évet kell kibírnia vidéken. Így Agathe belevág a kalandba, ha kezdetben folyton csak a rosszat is látja mindenben. A gyerekek keveset tudnak angolul, ráadásul a szemtelenek. A kiadó lakás csak egy szoba, a háziasszony ráadásul bolondos. És miért akarja mindenki az erdőbe küldeni? De elég egy szimpatikus matematika tanár, némi erőfeszítés, és a nő otthon kezdi érezni magát.

Francia filmek, annyira próbálkozom, miért nem találok végre egy olyat, amit kedvem lenne újranézni? Ez az a szint, mint a legutóbb látott Omar Sy film. Egyszer meg lehet nézni, de sem maradandó élmény, se felhőtlen szórakozást nem nyújt. Hol van az a varázslat, amiért szerettem a francia filmeket? Lassan kénytelen leszek feladni, és Amelie, majd a Kóristák vigaszához nyúlnom.

De előbb nézzük, milyen a jelen filmünk!

A történet klisés. A fővárosi tanár lekerül vidékre – ez megfelel annak, amikor az amerikai filmben a menő körzet tanára elmegy egy szegényebb körzetbe tanítani. Már az Apácashow 2. része is erre épült, de így hirtelen eszembe jut még a Vezet a ritmus, az Osztály, vigyázz, de még a Kóristák is. Az kit lep meg, hogy a foglalkozásnak hála a gyerekek megkedvelik a nőt, és tanulni kezdenek? Hogy lesz egy jóképű, kedves férfi, aki a főhősnő szívét megdobogtatja? Hogy pont akkor kapná meg az állom állást, amikor már helyben is jól érezné magát? Ahogy mondtam, nem eredeti ötlet, hanem klisék halmozása a film.

Hangulatában sincsen semmi plusz. Sem a karakterek, sem a kisváros nem rendelkezik valami egyéni színnel, bármivel, amiért megjegyezném őket magamnak. Nincsenek hagyományok, kiugró látnivalók, a szereplők a lehető legközelebb állnak a hétköznapihoz. Nem is értettem, hogy a matematika tanár, Raphael, miért tetszik meg a nőknek elsőre. Mintha olyan jó pasi lenne, de szerintem nem az. Amivel különben nincsen baj, mert mindenki ennyire hétköznapi a filmben. Csak a kiemelése furcsa, mert nincs alapja.

Nem lett igazán vicces a film. Most komolyan az a legnagyobb ötlet, hogy a gyerekek olyan bénák angolból, hogy amikor olyan házit kapnak, hogy rajzoljanak egy luxus villát, lesz, aki egy arany villát (evőeszköz) rajzol és ad le?

A konfliktus is semmilyen. Annyira hiányzott egy kis dráma, valami igaz érzelem ebből az egészből! Így csak egy limonádé, aminek semmi egyedisége nincsen. Csak nézed, aztán el is felejtetted, milyen volt a film.

Ahogy most belegondolok, nekem az volt a film legemlékezetesebb része, amikor Brüsszelbe mentek kirándulni, és megnézték az Atomiumot. Az sem a jelenet miatt, csak jó volt filmen is látni a helyszínt, visszahozta saját nyaralási élményeim.

Nem fájt nézni, de semmi pluszt sem adott. Ez csak egy elment…

Isten hozott Trouilly-ben! - 5/3 ismeretlen színészek, közepes poénok és sokszor látott klisék – egyszer elmegy, de ennyi.

https://www.youtube.com/watch?v=yc8wu1FGUIM

Kalandos, varázslatos, világmentős, ármányos.

A két herceg folytatná az utat, hogy hazavigyék a sárkányok leendő királyát az anyjához, ezzel békét teremtve az emberek és a természetfeletti lények között. A kis Zym tündéri sárkány, de sebezhető, amíg nem tud repülni. Ezran tanítani szeretné, amíg a tündér menedékben vannak. Callum is tanulni szeretne: Zym születéséért feláldozta az Őskövet, így most nincs mágiája. Vissza szeretné kapni, érzi, hogy neki a varázslat az útja. Míg itt készülnek, Claudia és Soren rájuk találnak. A testvéreknek nincs szívük végrehajtani az apjuk parancsait, de kénytelenek engedelmeskedni – Rayla résen van, ő kezdetektől nem bízott bennük. Folytatják az útjuk, miközben a királyságban Viren egyre sötétebb útra lép egy titokzatos, tündér idegen tanácsaival a fülében.

A történet ott folytatódik, ahol az előző évad véget ért. Ha valaki most nézi az egészet, nem is fogja érzékelni, hogy közben volt egy évadváltás. Ami egyrészt jó, megvan a folytonosság és épül tovább a történet. Másrészt, így még fájóbb az évad vége. Érezni, hogy haladunk valamerre, de még mindig nagyon lezáratlan, és bontakozik ki az igazi történet.

Mert most úgy érzem, hogy még nem láttuk a lényeget. Szerintem a Trónok harcában sem az lesz a fő kérdés, hogy ki ül a Vastrónra. Az igazi harc a holtak és az emberek között fog kibontakozni. Ebben a történetben pedig a kis sárkány hazavitele is csak egy elterelés, miközben az igazi kérdés az, ki a tükör által mutatott tündér és miben mesterkedik. Szerintem ő lesz az, aki ellen majd mindenkinek fel kell lépni, egyesítve emberi és tündéri erőket, félretéve minden más konfliktust.

De előre szaladtam. Az évadban voltak kalandok, humorosabb részek, miközben a háttérben érzem, hogy valami még lesz. A karakterek mélyülnek, most leginkább Soren és Claudia története fogott meg. A lányt az első évadban ki nem állhattam, a bátyja meg egyike volt a humoros mellékszereplőknek. De most kaptak drámát, döntéskényszerbe kerültek, és érezni, hogy belül ők jók. Csak éppen van egy apjuk, aki irányítja a lépteik, és fokozatosan rombolja az erkölcseiket, félreviszi őket.

A testvérek közti kapcsolatok bemutatása kifejezetten jól megy a sorozatnak. Callum és Ezran, Claudia és Soren között is erős a kapocs, és mindkét esetben ez lehet az, ami vagy megmenti, vagy összezúzza őket.

Az univerzum is szélesedik: a múltból kapunk részeket, így több szál válik érthetővé. Pl. miért lett a király örökbe fogadott fia Callum. Tetszett, hogy a múlt megmutatásának kettős célja van. Magyarázza egyes szereplők jelenbeli tetteit, miközben a nagy egész sakkjátszmának is felfedi egy-egy lépést. De nem győzöm hangsúlyozni, szerintem még nem látjuk igazán, kik játszanak igazán itt egymás ellen.

Fejlődnek a karakterek, ki rossz, ki jó irányban. Ez is piros pontot ér.

A grafikája olyan, mint az első évadé. A maga módján szép, de nem úgy, mint az egész estés nagy produkciók. Egyedi, megvan a stílusa, ami néhol darabos, de összességében tetszik.

A harmadik évadot már berendelték, várom is nagyon, hogy kiderüljön, mennyire igaz az elméletem. Lesz itt még árnyékban rejtőző, igazi gonosz…

The dragon prince - 5/4,5 a történet kalandos és aranyos, a grafika hangulatos. pozitív értékek mellett áll ki.

https://www.youtube.com/watch?v=uc2gmVTb6-k

Mozi:

- Bosszúállók - Végjáték - szerintem ehhez semmit nem kell hozzáfűznöm. Zárul a Marvel univerzum jelen korszaka.

- Sarkvidék - egy férfi lezuhan egy nagyon zord, jeges vidéken, és próbál túlélni. De mi van, ha hirtelen egy sérültet is életben kellene tartania?

- Anyák napja - francia dramedy.

- A hőlégballon - történelmi kaland egy családról, akik szökni akartak a szocializmusból.

DVD:

húsvétra való tekintettel szünet. Moziba is csak kevesen próbálkoznak - bár lehet, hogy Thanostól minden más forgalmazó tart...

Átnevelő táboros, fiatalos, énképpel küzdős.

Cameron Post kamaszlány, akit a nagynénje nevel. Futó, jó tanuló, szolid gyerek, aki a nénikéje vallásos megszállottságát is tolerálja. Van azonban egy titka, melyet magának már beismer, de mindenki más elől még rejti. A legjobb barátnője, Coley, több számára, mint barát. Együtt kezdik el felfedezni a testiséget, miközben alibi barátjuk is akad. Ám egyszer Cameron barátja rájuk nyit, és mire a lány feleszmél, már egy keresztény átnevelő iskolában találja magát. Rick tiszteletes is homoszexualitással küzdött korábban, a testvére segítségével kigyógyult, és most együtt igyekeznek ugyanezt kamaszoknál is elérni. A lány hamar szerez barátokat, és kezdettől a szökésen gondolkozik. Ő tisztában van vele, hogy ez nem döntés kérdése, és itt csak azt érik el, hogy a kamaszok megutálják maguk.

Egy-egy téma felbukkan, és akár több hasonló film, regény is megjelenik azonos időben. A nemi átnevelő táborokról nem is olyan régen olvastam már, ha a filmet nem is néztem meg. Abban egy fiú volt a főszereplő, míg ebben a filmben egy lányt tesznek középpontba.

De igazából teljesen mindegy a neme! Cameron is ugyanazon megy keresztül.

A film hamar az események sűrűjébe dob bennünket. Még igazából meg sem ismertük a szereplőket, már azt látjuk, hogy milyen intim a viszony Cameron és Coley között. De ez sem kap több játékidőt, mert a lényeg az lesz, hogy a lány bekerül az Ígéret iskolába.

Akik itt lépnek a történetbe, azok lesznek azok, akikre több időt és teret szán a film. Megismerjük az itt levő kamaszokat, mindenkinek a személyes hozzáállását a kérdéshez, és a nevelőiket is. Van köztük olyan, aki nagyon hinni akar, és kényszeríteni igyekszik magát, hogy elnyomja a természetes ösztöneit. Vannak, akik Cameronhoz hasonlóan nem is próbálkoznak, csak megjátsszák maguk. Mert ez nem olyasmi, ami döntés kérdése.

A film sokáig lassan csordogál, és a hétköznapokat mutatja. Milyen gyakorlatokat kell megcsinálniuk, milyen szabályszegő terveik vannak a lázadóknak – az egyik lány pl. kendert termeszt, és rendszeresen beszívnak az intézeten belül.

Egyszerűen nem kötött le, már az sem, amikor a végére behozták a drámai tetőpontokat is. Ahogy meg is mutatják, hogy ez a módszer csak azt éri el, hogy az önutálatba szenvedő kamasz maga ellen forduljon. Hogy a nevelő is kénytelen szembenézni azzal, hogy igazából fogalma sincs, mit csináljon. Próbálkozik, de reménytelen a harcuk.

A film külsőségeiben is dráma. Sötét színek, minimális helyszínek, komorság jellemzi. Lassú, minden téren. Aki fogékonyabb az ilyen karakterdrámára, neki bizonyára nagyobb élmény, én eléggé szenvedtem rajta.

Pedig Chloe Grace Moretz filmjeit szeretni szoktam, de ez most nem tetszett. Nem a színésznő miatt, az egész tematika és a film cselekményvezetése volt a ludas. Cameron szimpatikus, erős önképpel rendelkező lány, de ő már a film elején is az, aki a végén megszökik. Talán kicsit magabiztosabb, mint az elején, de nem annyira, hogy érezzem a karakterfejlődést.

Amikor a regényt adaptálják, olyankor jobban tetszett. De ez más szemszögű film lett.

Az üzenete fontos, a mondanivalóért jár a pipa, de a film nem tetszett.

Cameron Post rossz nevelése - 5/2,5 a könyv egy-egy jelenete szépen visszaköszönt, de nem tudott lekötni. Untam.

https://www.youtube.com/watch?v=toXBb638n2Y

Istennek dolgozós, szerelmespárt összehozós, munkahelyes.

Meghaltál, jó ember voltál? Akkor üdvözlünk a Mennyekben! Máris munkába állhatsz! Részleg akad bőven: van, aki a felhők alakját szabályozza. Akad, aki a rovarokat igyekszik irányítani. Van állattervezés, evolúciós osztály is. Vagy a csodák érdekelnek? Oda is mehetsz. Craig vezeti, olvassa az imákat, és amit tud, megold. Eliza most érkezett új munkatársként, szeretné kicsit felpörgetni a dolgokat. A baj nélküle is megesik: Isten unja magát, valami újba akar fogni. De előbb felrobbantaná a Földet. A mentsvár egy fogadás lenne: ha Craig és Eliza képesek lesznek egy lehetetlen imát teljesíteni, az emberiség kap még egy esélyt. Egy párt kellene a két angyalnak összehozni, és lassan egyre több angyal munkálkodik, hogy Laura és Sam első csókja elcsattanjon végre.

A munkahelyi sitcom népszerű tévés műfaj, jelenleg is fut belőle többféle. A kedvencem, talán a Brooklyn Nine-Nine – abban egy rendőrőrs mindennapjaiba leshetünk bele, csak humorosabban, mint a valóság. Érkezett egy újabb is, aminek a munkahelye az extrém. A mennyek, mint egy nagyvállalat.

Ötlet akad benne bőven, elsőre a különféle osztályok ragadták meg a fantáziám. De ahogy ment előre a történet, más lett érdekes a számomra.

Isten. Elsőre nagyon kiakadtam tőle. E sorozat istene, aki a mennyeknek is a korlátlan ura, ha úgy tetszik, ő az igazgató. Milyen? Egy vesztes, nagybetűs LÚZER. Semmihez nem ért, még olvasni sem tud. (Szívatják is vele, amikor engedélyeket kell aláírnia. Fogalma sincs, mit tesznek oda elé.) Unja magát, rosszabb, mint egy nagy gyerek. Az összes alkalmazottja okosabb, talpraesettebb nála, és szenved is mindenki, aki kénytelen közvetlenül neki dolgozni. Érdemes megnézni, milyen lelkesen kezdenek az asszisztensei, aztán nagyon gyorsan az arcukra fagy a mosoly.

Aztán rájöttem, ebben mi az ötlet. Az egyik részben a szüleinek meséli, hogyan és miért teremtette az embert. Akiknek saját akaratot adott, hogy fejlődhessenek, jók lehessenek. De csak olyanok lettek, mint ő! És ez mennyire találó: Isten a saját képére teremtette az embert a Biblia szerint is, e sorozat szerint is. Az emberiség pedig tényleg ilyen, amilyen Isten itt.

De mindezen gondolat ellenére ez egy komédia, amiben az a poén tárgya, hogy az angyalok hogyan kavarnak az emberek életében. Vagy, a saját személyiségükből hoztak ki komikus elemeket. Ezek némelyike kifejezetten irritált: egyszer látjuk, emberként milyenek voltak. Craig ott is egy vesztes volt: ősemberként a mocsárban kellett őrködnie, hogy figyelmeztesse a törzset, ha jön a mocsári szörny. Szánalmas.

Ami eladja, és a poszterről is ezt látjuk, a két sztárszereplő. Isten Steve Buscemi lett, jól is állt neki ez a hippiszerű figura. Craig pedig Daniel Radcliffe volt, aki szintén nagyon hitelesen hozza a kis szerencsétlen, vesztes angyalt. Eszembe se jutott róla, mivel lett ismert.

A történet egyszerű, ahogy a poénok is. Nem nevettem rajta, vagyis lehetett volna jobb is. Nincsenek nagy beszólások, humoros helyzetek. Elnéztem, de azért is, mert az egész évad csak pár részes (7), és egy-egy rész is alig több negyed óránál.

Második évados berendelést még nem láttam, nem bánnám, ha ez lett volna a teljes sorozat.

Miracle Workers - 5/3 munkahelyi sitcom a mennyekben? Az ötlet jó, erős a casting, de a humor hibádzik.

https://www.youtube.com/watch?v=bpWAyQQSm_k

A kis Natalie álomélete a Micsoda nő – amíg az anyja nem szembesíti a valósággal. Az ilyen románc csak az olyan nőknek adatik meg, mint Julia Roberts. Aki gyönyörű, milliódolláros mosollyal. Ők viszont átlagosak, vagy még azok se. Nekik annak kell örülni, ha a zöld kártyáért egy bevándorló hajlandó kezdeni velük.

A felnőtt Natalie ennek szellemében éli kiábrándult életét. Mindenki őt találja meg a kívánságaival, miközben még a kutyája is semmibe veszi őt. Most a főnökeinek akarja megmutatni a tervezési ötletét, helyette hozhat nekik kávét. Barátja, Whitney és Josh igyekszenek erőt önteni belé.

Másnap a metróban egy férfi a táskáját akarja. Natalie nem adja, vissza is szerzi, diadalmasan távozna, amikor szó szerint nagyot koppan. Nekiment egy oszlopnak, és elájul.

Kórházban ébred, egy saját szobában és felettébb jóképű doktor vizsgálja, aki még udvarol is neki. Natalie menekülne innen, de semmi nem stimmel. A város virágillatban úszik, a környék gyönyörű lett, és egyenesen szexi főnöke, Blake viszi haza. Aki még a számát is megadja, igaz, rózsaszirmokra írva. Otthon egy sokkal nagyobb, remekül berendezett lakás, álomruhák és cipők fogadják egy jól nevelt kutyával. A munkában Whitney dögös nő lett, de már ellenségként néz rá. Josh tűnik csak a réginek, akivel ki is mennek sétálni. Josh megment egy fuldokló nőt, aki az ablakából látható poszteren szereplő szupermodell. Nyomul a srácra, elmennek inni valamit, míg Natalie egyedül marad.

Kénytelen rádöbbenni, egy romkom fogságába esett.

Haza akar jutni, de nem tudja hogyan. A rabló nem akarja megint kirabolni, így arra gondol, megoldja maga és kiugrik a metró elé. Visszarántják, és Csini felügyelő viszi be az őrsre. Egy hívás jár neki, de csak Blake rózsaszirmai vannak nála. Feldobja őket, a földre zuhanva ott a telefonszám a szirmok során, Blake érkezik is. A lány arra gondol, ha összehozza a szerelmi szálat, kijut innen, így elfogadja Blake vacsora meghívását.

Jól sikerül, romantikus csókkal és lenne folytatás is. Csak éppen az nincs, mert ez egy korhatáros romantikus komédia. Amint Natalie többet akarna, ugrik a film. Frusztrált is emiatt, de nem ez lesz a legnagyobb baja. Összefutnak Josh-sal és Isabellával. Natalie eleinte csak poénkodik azon, hogy egy Isabelle – Blake és Natalie – Josh felállás jobb lenne, de aztán rádöbben, tényleg ezt akarja. Josh az, akit szeret. Mielőtt bevallaná, Josh és Isabella bejelentik az eljegyzésüket.

Másnap arra ébred, hogy Blake az ő ötletét a sajátjaként akarja eladni az apjának. Szakít vele, és rohan megakadályozni az esküvőt. Közben újabb felismerés éri: magát kellett megszeretnie, és végre sikerült! Ellopja a friss párra váró sportkocsit, és pillanatok alatt balesetet is szenved vele. Beveri a fejét.

A kórházban ébred, de már a saját életében. Kómában volt 18 órát, most felébredt. A munkahelyén előadja az ötletét, meghallgatják, számításba veszik végre. Képes lesz visszautasítani a többiek rásózott kéréseit. Az is kiderül, Josh nem a modell képét bámulta az ablakban. Natalie alakja tükröződött ott vissza, őt nézte. Natalie meg is ragadja az alkalmat, hogy most megszerezze a srácot, akit ő is szeret.

A végén mindenki az utcán dalol és táncol.