Börtönből menekülős, kitartós, barátos.

Henri, becenevén Papillon az egyik legjobb széftörő Párizsban. Jó a szakmában, randizik egy csinos lánnyal, de a főnöke bemártja. Egy gyilkosságot, amit ő követett el, Papillon nyakába varr, akit a gyarmatokra száműznek. A büntetése letelte után sem térhet haza. Ha szökni próbál, magánzárka vár rá 2, majd 5 évre. Ha ölne, lenyakazzák. De Papillon esze kezdetektől a szökésen jár. Pénz kell neki, így a bankár, fehérgalléros csaló Degának ajánl védelmet a szökése anyagi támogatásáért cserébe. A szigeten a körülmények brutálisak, mindennaposak a súlyos atrocitások, a fegyencek és az őrök részéről is. Papillon kötődni kezd Degához, így kitart mellette minden csapás közepette is, csak a szökés álmáról le nem mondva.

Nem egyszer írtam már le, hogy még mindig le tudok döbbenni azon, mire nem képes az ember a saját fajtájával. Az közismert tény, hogy a britek Ausztráliába hajózták be a bűnözőket, de ki tudta, mi volt a francia gyakorlat kevesebb, mint 100 éve?

Ebből a filmből most megláttam, és még mindig emésztem. Ok, sziget és börtön, nem meglepő fordulat. Már Monte Christo grófja is egy börtönsziget foglya volt. De e filmen, és a valóságban korábban szabályosan rabszolgaként bántak a rabokkal, és iszonyat kemény, ahogy pl. lefejezték őket. A XX. században, hihetetlen. Arról nem is beszélve, hogy nem voltak fokozatok. Ugyanoda ment a fehérgalléros bűnöző, mint a gyilkos. A Prison Break egyik évadában mutattak egy harmadik világbeli börtönt. Már azon is szörnyülködtem, de ez még annál is brutálisabb.

Ha csak a film cselekményét nézem, akkor jó a véleményem. Érdekes, helyenként kifejezetten izgalmas is. A folyamatos szökési tervek, az ötletek, mindennek a megvalósítása. 2 óra felett van a játékidő, de onnantól kezdve, hogy megvan a főszereplő ítélete, egy percre se untam. Ugyan tudtam, mi lesz a vége, mégis többször összeszorult a gyomrom egy-egy szökést figyelve.

A gond inkább azzal van, hogy szolidak maradtak a készítők. Minden téren. Mert amit megmutatnak, az nem sok. Fejben hozzárakom a borzalmakat, de látni nem látom. Az őrök visszaélnek a rabok helyzetével. A halálos kényszermunkák. De említhetném a magánzárkát is, amit kifejezetten őrjítővé tudtak tenni a raboknak. Nincs meg az érzelmi súlya annak, amit itt könnyeden megmutatnak.

Utalnak szexuális zaklatásra – súly nélkül megyünk tovább. Dega életében először öl – kicsit kábán les maga elé, aztán gond nélkül megy tovább. Az a hatalmas élni akarás, a kitartás, ami a főszereplőt folyamatosan viszi előre – fejben oda képzelem, de a film nem mutatja, nem érzékelteti, csak ledarálja az eseményeket.

A kivitelezés is inkább rossz, mint dicsérhető. Párizs ábrázolására amúgy is érzékeny vagyok, de itt kifejezetten szegényes és nagyon látni, hogy a helyszínnek köze nincs az igazi francia fővároshoz. A sziget pokla egy fokkal jobban eltalált, de az se az igazi.

Igazából a casting vitte el nekem a sztori mellett. Charlie Hunnam a Kemény motorosok óta radaron van, Rami Malek meg nagyon jön felfelé a sztár lépcsőn. Ő itt is nagyon korrekt.

A régi változatot, Hoffman és McQueen főszereplésével még nem láttam, de sejtem, az jobb.

Papillon – 5/3 a történet üt, a szereposztás korrekt, de az egésznek a keménysége, drámája nincs benn.

https://www.youtube.com/watch?v=RGeNA3gy9Ic

(Claudia oda lett bezárva kijózanodás céljából, ahol korábban Joe ölt.)

Claudia: Visszajött!

Joe: Kiről beszél? Jól van?

Karen: Azt hiszi, kísértetek járnak itt.

Joe: Kizárt – magában gondolja tovább. – Benji a saját melójához is lusta volt, nem hogy még visszajöjjön kísérteni. (You)

(Dave szembesül azzal, mennyi fémet kellett beépíteni a testébe, miután összeverték és elütötték. Neki még tetszik is.)

• Rohadt jó! Olyan vagyok, mint Farkas!
• Van még fémdetektor a suliban?
• Van hát! Ettől ki fog akadni. (Kick-Ass)

(Az új csapattagok először mennek az egyetemre, buszon. Enyhén ledöbbennek a látványon.)

• Szerintetek ez még Amerika?
• Szerintem már a Földet is elhagytuk, testvér.
• Te, Willy!
• Mi az?
• Van egy érméd?
• Minek?
• Felhívom az anyámat. Szólok, hogy űrhajós lettem! Úgy tűnik, mi vagyunk az első feketék a Holdon.
• Na, és mi ez a sok dög itt az út szélén?
• Lehet, hogy a tavalyi csapat megpróbált visszaszökni New Yorkba.
• Szerintem ez az út a pokolba visz. (Fekete dicsőség)

Hogy akar bármit megtanulni az életről, ha nem hajlandó élni? (Marston professzor és a csodanők)

Közölném, hogy a takarítás nem a nézők sportja. (Mary Poppins visszatér)

(Penny és Leonard nem tudnak igazán örülni ismerősük szerencséjének, de ezzel is erősödik saját kapcsolatuk.)

• Annyira kedves. Örülnöm kellene nekik.
• Engem is az őrületbe kerget.
• Komolyan?
• Próbálom tettetni, hogy nem, nehogy azt hidd, hogy kicsinyes vagyok.
• Úgy látszik, mindketten kicsinyesek vagyunk.
• Szeretlek! (Agymenők)

(Mester és tanítványa újra találkozik, mondhatni, nem baráti volt az elválás és a viszontlátás sem sikerül jobban.)

Mondd csak, Randy, még mindig úgy öltözik, mintha Elton John levetett vackait örökölte volna? (Szerva itt, pofon ott)

Gyerekes, varázslatos, kalandos, családi összetartós.

Michael és Jane Banks felnőttek, és küszködnek. Michael a múlt évben elvesztette a feleségét, most a nővére segítségével próbálja nevelni három gyermekét, miközben az apja bankjában vállalt állást. Ám az adósságai így is túl nagyok, ha nem kerítik elő az apja banki részvényeit, elvesztik a házukat. A gyerekek a maguk módján igyekeznek segíteni, és érkezik Mary Poppins is, aki mindkét generáció megmentését tűzte ki célul. Miközben a gyerekeknek megmutatja a gyerekkor varázslatait, a felnőtteket is sikerül arra emlékeztetnie, hogy a varázslat létezhet, ha képesek elképzelni. Gonosz bankár, feje tetejére állt ház, az idő visszaforgatása: nincs akadály, ha Mary Poppins az oldaladon áll!

Nem kis merészség kellett ahhoz, hogy ezt meg merjék csinálni. Nem reboot készült a klasszikus Disney filmhez, hanem folytatás. Mennyi is, jó 50 évvel később? Generációk nőttek fel azon a filmen, és rengetegen látták színházban is. Arra azért van egy tippem, hogy az eredeti regényeket messze kevesebben olvasták. (Még talán kevesebben, mint ahányan a Mr. Banks megmentését megnézték, amely a Mary Poppins film elkészültéről szól.)

Azért volt pár ötletük, hogyan lehet sikerre vinni a Mary Poppins visszatért. Egyrészt, az alapanyag adott volt, Travers írt nem egy Mary Poppins regényt. Aztán, ott a klasszikus film is, amire vissza lehet utalgatni. Ha csak a cselekményt nézem, ki is hoztak mindebből egy mesés, gyerekes, kalandos családi filmet. Amiben megint kalandba keverednek mesefigurákkal, táncolnak a lámpagyújtókkal, és benne a Disney családi üzenet.

De, ami jobban tetszett, hogy vannak benne olyan tanulságok, amelyek talán közhelyesnek is tűnnek, de itt olyan gyerekeknek is fogyasztható, kedves és szórakoztató módon tálalják, hogy azt jó volt látni. Mint a közbe nem árt a nézőpontváltás, vagy a pozitív életszemlélet. Nem rágják a szánkba, mesébe ágyazzák, ez nekem tetszett.

Plusz, a Mr. Banks megmentése óta tudom, hogy Mary nem a gyerekeket jön megmenteni. Most sem. Talán ezt a szálat kicsit erőltetettnek éreztem, de benne van, és szépen beágyazza ezt a filmet is a Mary Poppins univerzumba.

Csatasorba állították Rob Marshall rendezőt, aki már Oscart vitt haza musicalért (Chicago). (De továbbra is állítom, hogy Luhrmann egy évvel korábban jobban megérdemelte volna a Moulin Rouge-ért.) Korrekten össze is hozott egy Disney családi filmet, jó táncos betétekkel.

A zene. Elvileg ennek is mennie kellene, és működnie, de bevallom, nekem csalódás volt. Az eredeti dalai a fülembe csengenek, most kicsit se volt dallamtapadás. Moziba szinkronnal láttam, nagyon el is keseredtem, mennyire nem tetszik a zenéje. Kinek az ötlete volt a dalokat is szinkronizálni? Borzalmasnak találtam. Most éppen angolul hallgatom a Youtube segítségével, és elmondhatom, messze jobb angolul. Így se mászik a fülembe, de így legalább kellemesnek találom.

A színészeken se spóroltak. Emily Blunt bűbájos, láthatóan élvezi, és kellemes az énekhangja is. Leigazolták mellé Lin-Manuel Mirandát, aki az utóbbi évek legnagyobb musical sikerét játszotta, a Hamiltont. De van Meryl Streep, Colin Firth, Dick van Dyke is többek között.

Az a régi varázs nekem hiányzik, ez nem lesz klasszikus, de a Diótörőt pl. messze veri.

Mary Poppins visszatér - 5/3,9 Emily Blunt tüneményes, van tartalma is, de hiányérzetem is van. A jó zene, a varázs?

https://www.youtube.com/watch?v=gd8Ef90ybqI

Két sorozat is új évaddal jelentkezett a hét elején. Mindkettő várós, bár teljesen másmilyenek.

- Victoria: az angol királynőről szóló sorozat a 3. évadát kezdi, és tovább nézhetjük, milyen családi és politikai eseményekkel kell megküzdenie Albertnek és Victoriának. Visszatértek a színészek is, Daisy Goodwin a kormánynál. Majd mesélek, milyen lett!

- True detective - szintén a 3. évaddal ért vissza, és egy újabb történetbe áshatjuk bele magunkat. Az első klasszikus, hatalmas siker, a 2. évad már nem talált be annyira. Milyen lesz a 3? Ki fog derülni. Nagy nevet ebbe is sikerült beszervezni, Mahershala Ali személyében, aki a Holdfényért begyűjtötte a legjobb férfi mellékszereplő Oscart, de letette a névjegyét a Luke Cage első évadában is.

5: A cápák éjszakája - a slasher találkozása a cápákkal. Annak, aki gondolkozni nem akar, csak azon szórakozni, ahogy sokféle cápa eszementen egyetemistákat eszik. De hogy konkrétabb legyek: adott pár rossz ember, akik azt hiszik, buli mindenféle cápát illegálisan egy tóban nevelgetni. Meg adott egy csapat szexi fiatal, akik tudatlanul pont ennél a tónál akarnak szórakozni. Buli helyett kajacsata lesz, csak éppen nem ők esznek, hanem belőlük lesz a menü. Amiért érdekes lehet, hogy tényleg több cápafajjal eljátszanak, nem csak a nagy fehér szed áldozatokat. Plusz, 3D-ben is elérhető.

4: Meg: Az őscápa - a legutóbbi cápás menet, amiben Jason Statham méri össze az összemérnivalót a cápáéval. Akinek nem kell a mérete miatt aggódnia - történetesen egy mélytengeri árokban túlélt őslényről van szó, egy hatalmas cápáról, aki fogpiszkálónak használhatja a hajókat, és az emberek annyira kicsik, hogy inkább bálnákra támad. (Azért nem veti meg az emberhúst sem, csak ő egyszerre úszó tömegeket tud benyelni.) Akciófilmnek korrekt, de az agyad nem kell hozzá. Az alapja regény, azt popcornosították, és filmen tálalták.

3: Háborgó mélység - Spielberg után nem sikerült emlékezetes cápás filmet alkotni, nagyon sokáig. Ez a film volt az, ami sikerre vitt egy más receptet. A valóságos történet, a társadalmi üzenet helyett az akcióra és a szórakoztatásra mentek rá, kicsit az akciófilmek felé mozdítva a zsánert. A sztori szerint egy kutatóbázison az agyi betegségek ellenszerén dolgoznak, és a kísérleti alanyaik a cápák. De hogy használni tudják őket, meg kellett növelni az agyuk térfogatát. A végeredmény: elég egy baleset, hogy az okos és felettébb gyilkos állatok elszabaduljanak, és módszeresen felfalják a tudósokat. Akadt benne nem egy látványos elem, a mai napig a hátrafelé úszó cápa vezeti a toplistám. Saját korában tele volt ismert színészekkel, mára azért az ő renoméjuk megkopott, de a film még mindig jó popcorn mozi.

2: A zátony - az utóbbi évek legjobban sikerült cápás filmje. Benne egy Nancy nevű lány, aki az anyja halála után talajt vesztett. Megkérdőjelezi az orvosi pályát, az egész életét. Szörfözni akar egyet, és a víz egy bálna tetemet sodor felé. Ahol sok hús, megjelenik a cápa is. Itt is. Eleinte a bálna teteme izgatja, de aztán a vízben levők lesznek a célpontjai. Nancy megsérül, a deszkája tönkremegy, kint ragad a nyílt vízen egy bolyán, míg a cápa falatozik és vár rá. A dagály jön, a menedék lassan megszűnik. A lánynak küzdenie kell, ha élni akar. Elég realista film lett, korrekt látvánnyal. Tényleg, csak a nagy leszámolás csúszott át a mesésebb vonalba. Feszültség van  benne, okos történetvezetés, amiben a külső és belső veszélyeket is leküzdi a hősnő. Még pasis filmnek is elmegy, hiszen Blake Lively fürdőruhában játssza végig.

1: Cápa - Spielberg egyik nagy dobása, melynek a sikerét egy cápás film sem tudta felülmúlni, nem véletlenül. Ugyan valósághű, CGI cápák ijesztenek már, de azt az elemi félelemet, amit ez a cápa keltett, nem múlta felül semmi. Azt hallottátok, hogy a film bemutatója után kimutathatóan esett a fürdős nyaralóhelyek látogatottsága, az emberek annyira beijedtek a nagy fehértől? A történet szerint egy kisvárosban, ahol a lakosság a turizmusból tartja fenn magát, készülnek a strandszezon kezdetére. De egy holttestet találnak, a gyilkos egy fehér cápa lehetett. A rendőrfőnök, Brody riadót fújna, és nem nyitná meg a strandot, amíg nincs meg a hal. De a polgármester nemet mond neki. A halottak szaporodnak, a cápát le kell vadászni. Egy tudós, egy hivatásos cápavadász és Brody a nyílt vízre merészkednek, hogy megküzdjenek a cápával. Klasszikus a cselekmény, a zenéje, az Indianapolis katasztrófájáról mondott monológ, a kamera beállítások. Több, puszta ijesztésnél, hiszen társadalmi üzenet is van benne. Máig releváns, meghatározó film.

Programozós, összeesküvés elméletes, játékfejlesztős.

Stefan Butler fiatal programozó az 1980-as évek elején. Van egy játékötlete: a Bandersnatch egy kalandos könyv volt, amiben a szereplők döntéseit az olvasó alakítja, és össze-vissza lapoz, éppen milyen fordulatot akar. Ezt szeretné átültetni egy számítógépes játékba is. A demót elviszi egy kiadónak, megveszik az ötletet, és Stefan belekezd a kidolgozásba. Közben igyekszik feldolgozni az anyja halálának traumáját, az apjával és a céggel való kapcsolatát. Egyszer arra jön rá, hogy a világa nem is igazi, csak forgatás. Máskor, hogy párhuzamos dimenziók vannak egymás mellett. Lesz belőle gyilkos, de halott is, több formában is. A játék pedig hol sikeres, hol borzalmas.

Érezted már úgy, hogy te sokkal jobban alakítanád a szereplők sorsát, mint ami a film készítőinek eszébe jutott, vagy amit most divatos beletenni? Ha igen a válasz, akkor a Netflix ad egy lehetőséget, hogy kiéld magad. Stílusosan a Black Mirror világával vezetik be az interaktív filmeket és sorozatokat a kínálatukba.

Mi az interaktív film? Volt gyerekkorodba olyan könyved, amiben a cselekmény egy-egy izgalmas pontján választanod kellett, mi történjen a szereplővel, és meg volt adva, melyik döntés esetén melyik oldalra lapozz? Nekem egy Hófehérke történetem volt ilyen, anno. Most meg itt a Bandersnatch. Ahol a film történetét alakíthatod ebben a formában.

Amibe konkrétan belekattantam. Mert nekem nem elég egy szimpla vég, ha már ilyen lehetőségem van, akkor meg akarom találni a lehető legjobb döntést. És zongorázod a lehetőségeket, és még mindig nem jó, már kiesik a szemed és zakatol a fejed, a vérnyomásod az egekben és nem jó. Újra! Szóval, értitek. Ahogy Stefan bekattan a filmen, produkáltam én is a tüneteket élőben. Aztán benyomtam a mindenen végigvezető verziót, amikor nem választok, csak megmutatják, mi merre.

És még jobban kiakadtam! Most komolyan? Egy hozzám hasonló megszállottnak ilyen végeket gyártani egyenlő egy halálos ítélettel! Keresed a jót, és nincs is? Komolyan?

De, ha kikapcsolom a tökélyre törekvő agyam, és csak a filmes élményt nézem, valahol zseniális, amit itt összehoztak. Több szinten tele van az egész utalásokkal, és tulajdonképpen arról szól a film, amit éppen csinálsz, ha a nyomkodós verzióba nézed a filmet. Csak ott nem filmet, hanem játékot gyártanak. Van olyan változat, ami kifejezetten posztmodern. Deadpool az egyik olyan karakter, aki tudtában van saját karakter voltának, és képes kibeszélni a nézőknek. A Black Mirror is kap ilyen olvasatot.

Ha a végigvezetős verziót nézed, még úgy is lehet értelmezni az egészet, mint a párhuzamos valóságok virtuális megfelelőjét. Hozzáteszem, nem könnyű befogadni. Figyelni kell, melyik verzió miben tér el egymástó, hogyan épülnek egymásra a rétegek. Álomjelenetekkel, víziókkal is megdobják az egészet, végig agymunka a film.

És, már utaltam rá, hogy megőrülni tőle. Ahogy a Black Mirror világban szokás, a happy end nem kopogtat be. Ezt tudom is, mégis, rajtam kitört a teljes elmebaj, mire végeztem vele.

Különben Will Poulter, Fionn Whitehead játéka elől a formátum nagyon elveszi a figyelmet.

Nagyon töröm a fejem, ez zseniális vagy iszonyatos élmény volt. Még alszom rá egyet.

Black Mirror: Bandersnatch - 5/5 zseniális vagy agyfárasztó? Én még nem állok készen az interaktív filmekre, megőrjít.

https://www.youtube.com/watch?v=XM0xWpBYlNM

Mozi:

- Az átkelés madarai - francia, már szinte művészi, ezt most nagyon ajánlgatják.

- Kurszk - egy atomtengeralattjáró katasztrófájának igaz története alapján, már az alapjául szolgáló regény is a boltokban, természetesen filmes borítóval.

- Tű, cérna, szerelem - indiai, amennyire lejön, romantikus film.

- Üveg

DVD:

- Predator: A ragadozó

Kísérletes, kapcsolatos, képregényt megalkotós.

William Marston gyerekkori szerelmét és jó barátját, a szintén zseniális tudós Elizabethet vette feleségül. Míg Marston a Harvardon tanít, a felesége a kísérleteiben a segédje, és küzd, hogy a Harvard neki is adja ki a diplomáját. Az egyik évben segédnek jelentkezik hozzájuk Olive, aki a szépségén túl ártatlan is, és prominens rokonsággal rendelkezik. Felveszik, William határozottan vonzódik a fiatal nőhöz. Hárman együtt kísérletezik a hazugságvizsgáló gépet, miközben visszavonhatatlanul egymás hatása alá kerülnek. Mindhárman egymásba szeretnek, és meg merik lépni, próbálnak együtt élni, ha titokban is. Amikor Olive terhes lesz, az egyetemről kirúgják őket, együtt költöznek el. 4 gyermeket nevelnek, mindkét nő 2-2 gyermeket szül Williamnek. A megélhetésért pszichológiai kutatását William képregénybe önti, megszületik Wonder Woman alakja, aki kicsapja a biztosítékot a konzervatívoknál.

Vannak még mindig tabutémák, és van nem is kevés olyan jelenség, ami sokaknál kicsapja a biztosítékot. Nem mai a folyamat, végigkísérte a történelmünk. Normák szerint élünk, és aki ezeket meg meri szegni, arra a társadalom lecsap.

Ki gondolta volna, hogy Wonder Woman is szembekerült egy ilyen támadással a megszületése után? Pedig így volt, és erről mesél ez a film.

Olyan intelligensen, ahogy filmtől régen láttam olyan témákhoz nyúlni, mint a kötözős szex, az édes hármas, a dominancia, a bigámia és a társadalmi normák. Ugyan az fogja a filmet eladni, hogy így született meg Wonder Woman karaktere, de ez annál sokkal többet vállal és sikeresen meg is mutat.

A film egy karakterdráma, három ember története, akik szeretni merték egymást egy olyan társadalomban, amely nem volt képes megérteni, sem elfogadni egy ilyen kapcsolatot. Ugyan Marston nem nősült meg kétszer, Olive csak az élettársa volt, de különben olyanok voltak ők hárman, mint egy háromszemélyes házas trió. A legnyitottabb karakter köztük a pszichológia professzor Marston, aki igazából mozgásban tartja a kapcsolatokat, és eléri a két nőnél, hogy merjék vállalni magukat és a vágyaikat.

A film tökéletesen bemutatja a folyamatot, ahogy ők maguk is elfogadják, hogy ők hárman szeretik egymást és együtt akarnak lenni. Átérezteti a film a helyzetüket, valahol romantikus is, de igazából mégsem. Nem a szenvedély és a szerelem lesznek itt a kulcsszavak, hanem az igazság, önismeret, összetartozás. Nem érzelmileg, értelmileg közelít a szereplőkhöz és a köztük levő viszonyokhoz.

Minderre jön rá Wonder Woman karakterének születése, ami kifejezetten ötletes. Megmutatják, melyik tulajdonsága, a viselkedése melyik nőtől és Marston elméletéből a kapcsolatokról hogyan keletkezett. A keretet a meghallgatás adja, ahol be akarják tiltani a karaktert, de ez a film legkevésbé érdekes része.

A karakterek, a köztük levő dinamika az, ami mozgásban tartja ezt az egészet. Eltalálták a színészeket is hozzá, külön-külön, de együtt is tetszettek. Luke Evans megnyerő, Rebecca Hall erőteljes, és olyan mellékszereplők vannak, mint Oliver Platt vagy Connie Britton.

Korhű, hiteles az egész, engem nagyon lekötött mindenféle látványeffekt nélkül is.

Marston professzor és a két Wonder Woman - 5/4 jó színészek, érdekes történet, amiben egy kor és egy ikon születése is megjelenik.

https://www.youtube.com/watch?v=r991pr4Fohk