Tanáros, kisvárosba költözős, szerelmes.
Agathe imád tanítani, ha a családja szereti is azzal cukkolni, hogy ennél sokkal fontosabb és komolyabb munkát is végezhetne. De a nő az angoltanítást és a gyerekeket is kedveli. Így nem is kicsit sokkolja, amikor a párizsi állását nem hosszabbítják meg, hanem egy vidéki iskolába nevezik ki angolt tanítani. Az apja megígéri, hogy a 
kapcsolatait használva áthelyezteti, csak egy évet kell kibírnia vidéken. Így Agathe belevág a kalandba, ha kezdetben folyton csak a rosszat is látja mindenben. A gyerekek keveset tudnak angolul, ráadásul a szemtelenek. A kiadó lakás csak egy szoba, a háziasszony ráadásul bolondos. És miért akarja mindenki az erdőbe küldeni? De elég egy szimpatikus matematika tanár, némi erőfeszítés, és a nő otthon kezdi érezni magát.
Francia filmek, annyira próbálkozom, miért nem találok végre egy olyat, amit kedvem lenne újranézni? Ez az a szint, mint a legutóbb látott Omar Sy film. Egyszer meg lehet nézni, de sem maradandó élmény, se felhőtlen szórakozást nem nyújt. Hol van az a varázslat, amiért szerettem a francia filmeket? Lassan kénytelen leszek feladni, és Amelie, majd a Kóristák vigaszához nyúlnom.
De előbb nézzük, milyen a jelen filmünk!
A történet klisés. A fővárosi tanár lekerül vidékre – ez megfelel annak, amikor az amerikai filmben a menő körzet tanára elmegy egy szegényebb körzetbe tanítani. Már az Apácashow 2. része is erre épült, de így hirtelen eszembe jut még a Vezet a ritmus, az Osztály, vigyázz, de még a Kóristák is. Az kit lep meg, hogy a foglalkozásnak hála a gyerekek megkedvelik a nőt, és tanulni kezdenek? Hogy lesz egy jóképű, kedves férfi, aki a főhősnő szívét megdobogtatja? Hogy pont akkor kapná meg az állom állást, amikor már helyben is jól érezné magát? Ahogy mondtam, nem eredeti ötlet, hanem klisék halmozása a film.
Hangulatában sincsen semmi plusz. Sem a karakterek, sem a kisváros nem rendelkezik valami egyéni színnel, bármivel, amiért megjegyezném őket magamnak. Nincsenek hagyományok, kiugró látnivalók, a szereplők a lehető legközelebb állnak a hétköznapihoz. Nem is értettem, hogy a matematika tanár, Raphael, miért tetszik meg a nőknek elsőre. Mintha olyan jó pasi lenne, de szerintem nem az. Amivel különben nincsen baj, mert mindenki ennyire hétköznapi a filmben. Csak a kiemelése furcsa, mert nincs alapja.
Nem lett igazán vicces a film. Most komolyan az a legnagyobb ötlet, hogy a gyerekek olyan bénák angolból, hogy amikor olyan házit kapnak, hogy rajzoljanak egy luxus villát, lesz, aki egy arany villát (evőeszköz) rajzol és ad le?
A konfliktus is semmilyen. Annyira hiányzott egy kis dráma, valami igaz érzelem ebből az egészből! Így csak egy limonádé, aminek semmi egyedisége nincsen. Csak nézed, aztán el is felejtetted, milyen volt a film.
Ahogy most belegondolok, nekem az volt a film legemlékezetesebb része, amikor Brüsszelbe mentek kirándulni, és megnézték az Atomiumot. Az sem a jelenet miatt, csak jó volt filmen is látni a helyszínt, visszahozta saját nyaralási élményeim.
Nem fájt nézni, de semmi pluszt sem adott. Ez csak egy elment…
Isten hozott Trouilly-ben! - 5/3 ismeretlen színészek, közepes poénok és sokszor látott klisék – egyszer elmegy, de ennyi.
kigyógyult, és most együtt igyekeznek ugyanezt kamaszoknál is elérni. A lány hamar szerez barátokat, és kezdettől a szökésen gondolkozik. Ő tisztában van vele, hogy ez nem döntés kérdése, és itt csak azt érik el, hogy a kamaszok megutálják maguk.
valami újba akar fogni. De előbb felrobbantaná a Földet. A mentsvár egy fogadás lenne: ha Craig és Eliza képesek lesznek egy lehetetlen imát teljesíteni, az emberiség kap még egy esélyt. Egy párt kellene a két angyalnak összehozni, és lassan egyre több angyal munkálkodik, hogy Laura és Sam első csókja elcsattanjon végre.
menekülne innen, de semmi nem stimmel. A város virágillatban úszik, a környék gyönyörű lett, és egyenesen szexi főnöke, Blake viszi haza. Aki még a számát is megadja, igaz, rózsaszirmokra írva. Otthon egy sokkal nagyobb, remekül berendezett lakás, álomruhák és cipők fogadják egy jól nevelt kutyával. A munkában Whitney dögös nő lett, de már ellenségként néz rá. Josh tűnik csak a réginek, akivel ki is mennek sétálni. Josh megment egy fuldokló nőt, aki az ablakából látható poszteren szereplő szupermodell. Nyomul a srácra, elmennek inni valamit, míg 
Natalie egyedül marad.
Összefutnak Josh-sal és Isabellával. Natalie eleinte csak poénkodik azon, hogy egy Isabelle – Blake és Natalie – Josh felállás jobb lenne, de aztán rádöbben, tényleg ezt akarja. Josh az, akit szeret. Mielőtt bevallaná, Josh és Isabella bejelentik az eljegyzésüket.
kapja a feladatot. Egy ázsiai ügynök hajlandó mindent felfedni, ha cserébe áttelepülhet az Államokba. Egy 22 mérföldes halálzónán kell átjutniuk, miközben mindenki Noor fejére pályázik. Silva és Noor összedolgoznak, mindketten tudják értékelni a másikban a profit. A halálos hajsza közepette nem is gondolnak arra, hogy a kémek milyen játszmát játszanak igazán.