Mozi:

- Arc - lengyel dráma egy táncos menőről, akinek egy balesetben összeroncsolódik az arca.

- Az örökösnő - brit-svéd vegyes, benne egy különös, megörökölt házzal. Talán érdekes thriller lesz...

- Csodálatos fiú - egy drogos fiú és a neki segíteni akaró apja drámai sztorija. Most eléggé rákaptam Chalamet filmjeire, nálam így ez simán várós.

- Két királynő - nálam várós történelmi erős szereposztással, van Oscar jelölése is (igaz, nem pont abban a kategóriában, amire előzetesen tippeltem volna). Mit várunk link: itt.

- Még egy nap élet - animált dokumentumfilm? Ez nekem nagyon fura.

- Vihar előtt - Serenity címmel már írtam róla, érdekesnek tűnő thriller.

DVD:

- Apróláb

Családos, város mentős, családi horroros.

Sarah cseppet ki van akadva: be akar kerülni az egyetem kreatív írás szakára, de ahhoz jó esszét kellene írnia, ami nem akar sikerülni. Így nem díjazza túlzottan, hogy az anyja pont most vállal túlórákat, és neki kell az öccsére vigyáznia. Az sem segít, hogy rájön arra, a barátja csalja. De mindez eltörpül amellett, amikor az öccse egy lomtalanításról hazahoz egy hasbeszélő bábut pont Halloween előtt. A figura életre kel, és a maga módján segíteni próbál nekik, ami közelebb áll a horrorhoz, mint az igazi segítséghez. A srácok meg akarnak szabadulni a figurától. Slappy ezt zokon veszi, és a Halloween rémségeinek életre keltésével bosszúhadjáratba kezd. A fiataloknak rá kell jönniük, ez az egész hogyan kötődik Stine egy könyvéhez, és mire jó pontosan Stine kézirata – vagy Slappy mindent tönkretesz.

Pár éve meglepetés sikert aratott a Libabőr című Jack Black film, melyben életre keltek R. L. Stine Libabőr regényei. Jópofa családi vígjáték volt – mivel siker lett, és Stine termékeny szerző, nem maradhatott el a folytatás. Kérdés, ennek mennyire örülünk.

Bevallom, pontosan látom, mivel és hogyan béna a film, de én jókat tudtam vigyorogni rajta. Azt hiszem, kellően fáradtan ez pont olyan kikapcsolódás, ami nekem fekszik. Könnyed, nem kell hozzá agyalnom, és több zsánert bekever. Minimálisan horror és csak gyerekszinten, de kalandos is, és használja a Stine regények szerkezetét és figuráit, amely könyveket kiskamaszként én is olvastam. Bosszant is, hogy nincs meg a teljes sorozat regényből…

A film cselekménye igazából kiszámítható, pláne, ha Stine regényismeretetek is akad. Megismerjük a szereplőket, a mindennapi gondjaikat, majd megelevenedik egy horror zsáner. Mire leküzdik, megoldják az egyéb problémáikat is. Természetesen a végére érkezik még egy slussz poén, ahogy Jason sem fog soha meghalni, a Stine kötetek/filmek végére is marad valami visszatérő rémség.

De minden kiszámíthatósága ellenére pörgeti az eseményeket és a poénokat, így le tudott kötni. Mivel behozzák Tesla alakját is, volt még valami, ami engem érdekelt. Hiába, nagyon várom azt a részben Tesla filmet, ami csak nem akar megérkezni… Hol vagy, The Currant War? Na, mindegy, maradjunk a Libabőrnél most.

A poénokat elsősorban gyerekekre szabták, de egyen-egyen olyan jó kis fekete humor érződik, hogy nekem is sikerült vigyorognom rajta. Azt különösen élveztem, amikor voltak más filmes utalások. Stephen King és Az megvolt? Nálam talán az vitte a pálmát, de akadt benne még más is.

Látványra is korrekt a film. Ahhoz képest, hogy 2. rész, aminek annyival bénább a története, hogy az eredeti stáb nem is jött vissza, a CGI nem lett elspórolva. Egy-egy szörny kifejezetten jól néz ki. Slappy is életszerű, tetszett a banyák külleme is.

A karakterek viszont nagyon soványak. Tökéletesen rájuk húzhatóak a zsánerek. A kövér, de okos srác. Az önbizalomhiányban szenvedő lány, aki a történtek hatására ki tudja hozni magából, ami mindig is benne volt. A túlterhelt, de jó anya.

Azt már említettem, hogy az első rész szereplői nem jöttek vissza. Egy Jack Black cameo belefért, de ennyi. Ennek ellenére azért egyszer simán elnéztem.

Libabőr 2. - 5/3 újabb bőr lenyúzás… Van egy-egy jó poénja, de minden téren gyengébb az első résznél.

https://www.youtube.com/watch?v=IJlHhe9qgy8

Kórházas, szerelmes, életmentős, vészhelyzetes.

A Chicago Med orvosainak és nővéreinek továbbra is vészhelyzetekben kell bizonyítani és életeket mentenie. Ha egy megszállott lövöldöző a parkban mészárlásba kezd, el kell látni a betegeket. Rá kell venni a hajléktalan tiniket, hogy hagyják magukat megvizsgálni. Szét kell választani az összenőtt szívű sziámi ikreket. Hogy dönt a várandós nő, akinek a szívműtétjéhez abortuszra kellene mennie, de a baba az utolsó, ami a balesetben elhunyt férjéből megmaradt a számára? Közben a magánéletben is jönnek a kihívások. Connor próbálja egyenesben tartani a beteg barátnőjét, de a nő más utat akar választani. Az összetört szívet csak nem az új sebész fogja összetapasztani? Natalie és Will a lánykérés felé haladnak, de Will egyetlen ballépése mindent romba dönthet. Sarah felbukkanó, szociopata apja is sok vizet fel fog kavarni.

Komolyan fájlalom, hogy a Chicago univerzumból ez a sorozat a legkevésbé sikeres. Nem, bocs, a Justice a leggyengébb, ami nem is élte túl az első évadát. De annak érthetőbbek voltak az okai. Egyszerűen nem sikerült egyszerre kriminek és tárgyalóterminek is lennie. A Med azonban nagyon is működő orvosi sorozat, de a tűzoltók és a rendőrök is népszerűbbek a dokiknál. Azért a negyedik évad már megy, de az ötösért még lehet drukkolni.

Továbbra is tartják a siker recepthez magukat: alapvetően orvosi sorozat, amelyben a kórház különböző osztályaira leshetünk be, elsősorban a trauma és a sebészet részlegre. Továbbra is vannak érdekes, izgalmas orvosi esetek benne. Itt ugyan nem a krimi dominál, mint a House esetében, itt a gyors ellátás a lényeg. Egy-egy jól sikerült sebészeti beavatkozás, egy-egy nehéz döntés meghozása a hangsúlyos.

Talán ebben éreztem visszalépést a harmadik évadban. Korábban minden részben volt egy olyan orvosi helyzet, ami sokkal inkább etikai, mint orvosi kihívásokat hozott. Amikor emberként nem azt tette volna az orvos, amit a törvény vagy az orvosi eskü elvárt volna. Hagyod meghalni a nagy fájdalomban szenvedőt? Elvégzed az abortuszt akkor is, ha a terhes nő nem akarja, de csak ezzel mentheted meg az életét? Egy-egy akad most is, de most kb. 4 részenként éreztem egy-egy ilyen kérdést.

Helyette jön a szappan. Amit nem tudok igazán hibaként látni. Aggyal tudom, hogy egy orvosi sorozatban miért lenne jobb, ha inkább az orvosi esetek lennének emlékezetesek. De már annyira megszerettem ezeket a szereplőket, együtt tudok érezni velük, hogy engem leköt a dokik és ápolónők magánélete is.

A harmadik évadban kifejezetten helyesnek találtam Ava és Connor alakuló kapcsolatát. Indul sebészek közti rivalizálással, lesz belőle egy rövid viszony, hogy aztán szép lassan barátság és valami mélyebb legyen belőle. Nagyon drukkolok is a párosnak, jelenleg ők a kedvenc párom a sorozatban. (Már csak azért is, mert Connornak már kijárna egy kis boldogság, az előző barátnője szó szerinti agybaja után.)

Továbbra is itt van minden fontos színész, és jó érzékkel hozzák be az új karakterekkel. Az se mellékes, hogy a PD és a Fire szereplői is beugranak egy-egy részben.

Mivel már megy a negyedik évad is, nézhetem tovább. Fogom is, én bírom ezt a műsort!

Chicago Med - 5/4 kis szappan, sok orvosi eset, jól összekötve a többi sorozattal és újítva a szereplőket.

https://www.youtube.com/watch?v=fmLFSKsNbBA

Ha már Glenn Close jelölve lett érte, hamar fussunk át a film cselekményén!

Joe Castleman nagyon izgul – érzi, most van az utolsó lehetősége az életben, hogy igazi irodalmi klasszikussá váljon. A feszültséget a feleségével bolondozva vezeti le, aki negyed annyira sem izgatott, mint a férje. Majd csörög a telefon: idén sikerült. Az irodalmi Nobel idei nyertese Joe lett.

A család nagyban ünnepel. Joe és Joan fia, David látványosan az apja elismerésére vágyik. Belőle is író lett. A legutóbbi novelláját odaadta a híres szülőnek, de Joe nem foglalkozott vele. Amiből David úgy érzi, szemetet alkotott. Az anyja biztatná, ő olvasta, és szerinte David tehetséges, de ez a fiút nem vigasztalja. Az apjától akarta ezt hallani. Joan le is szidja a férfit, hogy a fiuknak biztatás kellene, nem ez a lemondás és közöny.

Mivel a lányuk szülés előtt van, David utazik a szülőkkel Stockholmba. A gépen egy újságíró, Nathaniel Bone férkőzik a közelükbe. Gratulál, és hamar kiderül, életrajzi könyvet szeretne írni a férfiról.

Stockholmban Joe élvezi, hogy mindenki körülugrálja. Kikezd a csinos, fiatal fotós lánnyal is. A fiát továbbra is elnyomja. A feleségének nem győz köszönetet mondani, amiért megteremtette neki az íráshoz a hátteret. De nem maguk között, hanem nyilvánosan. Joan kéri is, ezzel álljon le.

Közben Nathaniel egy bárba invitálja az asszonyt. Elmondja neki, szerinte a család zsenije nem Joe, hanem Joan. Olvasta a korai munkáikat, és a Castleman stílus a nőé volt, nem a férjéé. Joan nem nyilatkozik. Kiáll a férje mellett. Azt mondja, tudja, milyen a férje, hogy rendszeresen megcsalja még mindig. Nem tudja őket egymás ellen fordítani.

De magában visszagondol arra az időre, amikor Joe diákja volt az egyetemen. A lány jó stílusnak írt, de a cselekményei üresek voltak. Joe tetszett neki, mint férfi. De amikor azt hitte, közeledne hozzá, csak a kisgyerekére hívta át vigyázni. De hamarosan már elcsattant az első csók. Viszonyuk lett, és Joe elhagyta érte a nejét és a kisbabáját, az állását is fel kellett adnia. Joan egy kiadóban dolgozott, látta, mire van kereslet. Ő biztatta Joe-t, aki ekkor már az ő férje volt, hogy írjon regényt. Csak éppen nem volt jó a végeredmény. A történet rendbe volt, a stílusa rémes. Azt ötlötték ki, hogy Joan átírja. Megszületett a Dió, az első Castleman siker. És ez lett a recept: Joe hozta a történetet, szerkesztett és Joan írta az összes regényt.

A feszültség veszekedésbe is torkollik, Joan rájön, hogy Joe legyeskedik a fotós lány körül. De a lányuk telefonál, hogy megszületett az unokájuk. Ez összebékíti őket. Joan csak annyit kér, a köszönőbeszédben őt ne említse a férje.

Mégis, Joe az egészet erre húzza fel. A háttérben levő nejére, aki mindig támogatta, aki miatt írhatott. Joan szalad el innen, iszonyatosan rosszul érzi magát. Az sem segít, hogy pont a ceremónia előtt David is számon kérte a szüleit, akinek az újságíró szintén elmesélte az elméletét. És David emlékszik, hogy gyerekként az anyja időnként zárt ajtók mögött volt, nem mehetett be hozzá. Most összeállt neki, olyankor írt.

Joe utána siet, de irtózatosan összevesznek. Joan most jut el addig, hogy elég volt. Pakol össze, menne el innen, el akar válni. Gyűlöli, hogy öv az érdem, ő a zseni a családban, Joe mégis arra kényszeríti, hogy a kis háttérfeleség szerepét játssza. De nem tovább. Joe közben szívrohamot kap.

Hazafelé repül David és Joan, Joe meghalt. Nathaniel részvétet nyilvánít – Joan közli vele, ne merje leírni a hazugságait. Mindent meg fog cáfolni. A férje életműve sértetlen lesz. De miután a férfi távozott, a fiához fordul. Azt mondja neki, otthon majd leülnek a nővérével együtt, és el fog mesélni nekik mindent.

Drog üzletes, szerelmi viszonyos, életrajzi.

Virginia Vallejo sikeres tévés, aki saját műsort is vezet Kolumbiában. Meghívást kap Pablo Escobar egyik ünnepségére, és lehetősége van interjút is készíteni a férfival. Escobar karizmatikus, és nagyon gazdag, aki a szép nőknek sem akar ellenállni. Ugyan drogból szerezte a vagyonát, és egy nagy kartell vezére, a pénzéből a kolumbiai népnek is bőven juttat, így a nő úgy dönt, nem érdekli, honnan van a pénz. Szeretők lesznek, szövetségesek, ami bántja is Escobar feleségét, gyerekei anyját. Ám ahogy a kormány és az Egyesült Államok Escobar fejét akarja, a férfi egyre brutálisabb tettekre vetemedik, és Virginia képtelen mellette maradni. Escobar közellenség lesz, vele Virginia is ellehetetlenül, és egy ponton már nem lát más kiutat, mint az amerikaiakat.

Direkt nem néztem meg előbb a filmet, végig akartam érni a Narcos első két évadán, ami szintén Pablo Escobar munkásságát dolgozza fel – link: 1. évad, 2. évad. Nem is bántam meg, hogy a sorozattal kezdtem. Így most egy csomó mindent értek, amire a filmnek nem volt ideje kitérni, csak mutattak az eseményekből egy kis részletet.

De ne szaladjunk ennyire előre! Az Escobar Vallejo visszaemlékezésein alapul. Mondhatni, sikerkönyv volt a maga idejében. Javier Bardem rég akart egy Escobar filmet forgatni. E kettő találkozásából született meg ez a mozi. Sikeres ugyan nem lett, meg is lepődtem, mennyire alacsonyak a bevételei. De attól még egyszer érdemes megnézni.

A kivonatát adja annak, amit a Narcos nagy alapossággal és két évadban bemutatott. Vallejo narrációjával leköveti Escobar életének jelentős állomásait, nagy botrányait. Talán zsúfolt is lett ettől a film – rengeteg mindent meg kell mutatni, és sok idő nincs rá. Itt pl. kap 5 percet az a terrorista géprobbantás, ami a sorozatban kapott egy teljes részt és lettek utóhatásai is.

Viszont ez nagyon pörgeti a filmet, nincs benne semmi pihenő, haladni kell az eseményekkel. A magánéleti és a drog események is folyamatosan zajlanak: lesz itt külföldi nyaralás rengeteg költekezéssel, véres leszámolások, robbantások, politikai alkuk és még sorolhatnám. Azért az érdekelne, hogy a Narcos előismeret nélkül mennyire szórakoztatott volna ez a rohanás, de így jól elvoltam.

Nekem tetszett Vallejo szemszöge is, ahogy ironikusan narrálta az eseményeket.

De külsőségeiben is igényes a film. A kosztümök, a helyszínek, a látvány is jó. Brutalitás tekintetében a Narcos fölé mennek. Akit pl. ott agyonvertek, itt élve felaprítják fűrésszel.

A színészek munkáját is csak dicsérni lehet. Javier Bardem nagyon átlényegül, mind eszköztárában, mind fizikailag. Le is döbbentem, mennyire Escobar figura tudott lenni küllemében is. Nekem elhalványította Cruz karakterét is.

Ha valamit hiányolni akarok, akkor azok az érzelmi lökések. A cselekményre, a pörgő eseményekre összpontosítanak, így nem kaptam meg az érzelmi rugókat. Mitől volt olyan ellenállhatatlan Escobar? Hogy alakultak Vallejo érzelmei? A miértek hiányoztak nekem. Honnan jött Escobar dühe? Mibe őrült szinte bele?

Ok, talán az erkölcsi tanulság is hiányzott. Nem volt súlya, miért olyan bűnös Escobar.

Ha választani kellene, Narcos. De nem kell, így a film is nyugodtan nézhető. Korrekt.

Escobar - 5/3,5 színészileg erős, Escobar történetét is korrekten összefogták – néha zsúfolt.

https://www.youtube.com/watch?v=iU66ifhA9P4

Kapcsolatos, pszichopatás, megszállottas, szerelmes, gyilkosos.

Joe könyvesbolti eladó, aki érdeklődve szemléli a betévedő embereket. A szeme megakad egy lányon, akiben megérzi, hogy lehetne az élete szerelme. Beck írást tanul az egyetemen, csinos szőke. Joe a nyomába ered, és leskelődni kezd utána. Összehoz egy véletlen találkozást is, és úgy alakítja az eseményeket, hogy kettejüknek az ideális legyen. Beck nem bír elszakadni a barátjától, aki csak kihasználja és szexuális tárgyat lát benne? Benji máris bezárva találja magát, és Joe tesz róla, hogy többet elő se kerüljön. A legjobb barátnőnek gyanús a srác? Megfigyelés, megfélemlítés, erőszak is a lehetséges megoldások között szerepel. De mi történik, ha Beck már nem lehet Joe ideálja? Joe a végsőkig hinni akar kettejükben, de ha már nem álltathatja magát?

Ezt se hittem, hogy egyszer leírom. Találtam valamit, amiben szerintem is jó Penn Badgley? Annyira utáltam a Gossip Girl teljes sorozata alatt, hogy ez engem is meglep. De úgy tűnik, csak egy kis gonoszság kellett, hogy működjön nálam is. De ne szaladjunk ennyire előre!

A You regény adaptáció, sorozatra alkalmazva. Caroline Kepnes regénye (Te) nálunk is kapható. És még egy meglepő dolog: én tipikusan az a karakter vagyok, akinek a regény jobban tetszik, mint amit tévére vagy moziba forgatnak belőle. A Kepnes könyv nagyja is tetszett, ha azért a végére volt némi rossz érzetem is. De a sorozat? Az nagyon működött. Úgyhogy, azon ritka alkalmak egyike következik, amikor leírom, hogy jobb a mozgókép, mint az eredeti regény. Mert itt tényleg jobb.

Alapból két dolgot tudok kiemelni, ami nagyon nézeti.

1: a narráció. A részek nagyjában Joe belső hangját halljuk, aki narrálja nekünk az eseményeket. Jófajta cinikus és fekete humora van, amit a sorozat is megörököl tőle. Stílusos, szórakoztató, behelyez a cselekménybe, méghozzá egy szokatlan módon. Annyira működik ez a belső narráció, hogy amikor egy fél részre Beck kapja meg a narrátori szerepkört, akkor is nagyon üt és leköt a sorozat.

2: a pszichopata szemszöge. Joe alapvetően szimpatikus karakterként áll előttünk. Kedves, helyes, művelt, céltudatos. Sebzett. Ugyanakkor látjuk, hogy igazából ő egy nagyon beteg személyiség. Sorozatgyilkos alapanyag. Ha kiszámolom, hány embert tesz el láb alól, hívhatom is sorozatgyilkosnak, nem csak alapanyagnak. Az pedig valami nagyon izgalmas keverék, ahogy egyszerre szimpatizálhatunk vele, miközben undorodhatunk is a tetteitől. Mivel én bírom sorozatban a pszichopatákat, Joe-t is bírtam.

Leírom, hogy Beck volt, akit legtöbbször nem bírtam. Nagyon ember, nagyon esendő, és az ő hibái jobban kiakasztottak, mint pl. Joe gyilkosságai.

De színészileg mindketten, Badgley és Elizabeth Lail is nagyon odatették magukat. Lail jól hozza a menő lányt, a bulis és a sebzett oldalával. Badgley pedig hol összetört és nagy bociszemekkel les ránk, máskor meg simán átmegy pszichóba. Mellékszerepekben is jó dolgokat találunk: Shay Mitchell veri a teljes Pretty little liars alakítását, John Stamost meg fel se ismertem ezzel a szakállal elsőre…

Lesz 2. évad is, jövök is vissza, érdekel, innen merre lesz tovább regényes háttér nélkül.

You - 5/4,5 nagy meglepetés? Okosan, humorosan, izgalmasan összerakott sztori, Badgley is jó.

https://www.youtube.com/watch?v=jY41znJaLGg

A héten kijöttek az Oscar-jelölések. Mit ne mondjak, vannak érdekességek benne. A legjobb film nyertesére roppant kíváncsi leszek. (De most komolyan, a Marvel filmek közül pont a Fekete Párduc?) De játszunk most Oscar-díjasat!

Egy adat, két választási lehetőség. A helyes válaszok betűjelét összeolvasva pedig megtudhatod, hogy mi az Oscar-díj hivatalos neve. Academy Award of?

1: A legjobb színész idei jelöltjei közül kinek van már Oscarja?

L: Bradley Cooper      M: Christian Bale

2: A legjobb film jelöltjei közül melyik Netflix film?

E: Roma       I: Zöld könyv

3: A legjobb dal kategóriában megint ott a Disney. Melyik családi darabjukkal? (Súgok, az első részéért Julie Andrews is nyert szobrocskát.)

R: Mary Poppins visszatér     S: Hihetetlen család 2.

4: A legjobb férfi mellékszereplőknél két olyan színész is akad, akik már diadalmaskodtak ebben a kategóriában. Melyikük játszott egy előítéletekkel teli rendőrt?

E: Mahershala Ali       I: Sam Rockwell

5: Az első ember, meglepetésre csak technikai díjakra esélyes. A rendezője (Damien Chazelle) melyik filmért vitte már haza a szobrot?

S: Whiplash      T: Kaliforniai álom

Megoldás: Tovább!

Kollégiumos, barátnős, féltékenykedős, nyomozós.

Alicia ösztöndíjas a Colby Egyetemen, ahova alapvetően két embertípus jár: a milliomoscsemeték, akiknek buli minden nap. És az ösztöndíjasok, akik nem találják a helyük és keményen dolgoznak. Egy szociológia projekt miatt Alicia a gazdag Hadley-vel kell, hogy együtt dolgozzon. Bár eleinte Hadley semmibe veszi a lányt, jó jegy kell neki, így hajlandó lesz a közös munkára. A két lány hamarosan összebarátkozik, és Alicia előtt megnyílik a gazdag elit élete. Hogy jutott mégis oda, hogy életveszélyes, kómás állapotba kerül kórházba? A seriffnek kell a rejtélyt megoldani, miközben az iskolai vezetés nem győzi hangsúlyozni, hogy finoman kell eljárni. A Colby magánegyetem, nem lehet a gazdag diákokat és szülőket zargatni! De a férfi nem bír leállni, és az igazat akarja megtudni.

Ha láttam volna ezt a filmet korábban, akkor azt mondanám, hogy nosztalgiára pontosan alkalmas. De nem láttam, így nekem új volt a cselekmény. Mégis, érzem a nosztalgiát, talán mert tipikusan olyan elemekből rakták össze, amilyenek a 90-es évek elején az ifjúsági thrillereket szokták.

A cselekmény annyira kiszámítható, hogy aki már látott néhány hasonló filmet, előre ki tudja számolni a lépéseket. Hogy születik meg a barátság, lesz az addigi szürke verébből hattyú, ami a barátnőjét féltékenységbe hajszolja – és már indulhat is a játszma. Mondanom se kell, hogy annyira a tipikus sablonok mellett haladunk, hogy természetesen Alicia pont abba a fiúba szeret bele, aki különben Hadley barátja… Ok, annyit elismerek, hogy egy ponton eltértek a sablontól. Az utolsó csepp a pohárban nem az volt, amit előre lesakkoztam magamban. Az kicsit meg is lepett, jó értelemben.

Amivel az ismerős szálakat fel akarták dobni, a film időkezelése. A történet ott indul, hogy Alicia életveszélyes állapotban hever a kórházban. És a seriff utólag rakja ki, mi történt vele. Mi közben látjuk a múlt eseményeit a jelen felé haladva. A film nagyobb része a múltban játszódik, egy elég erős ifjúsági filmes hangulatot adva neki a thriller ellenében. Működne is, ha szépen és logikusan összeillesztenék a szálakat. De ezt nem teszik meg!

Ráadásul olyan esetekben is, amelyek karakter szempontból is fontosak lennének! Egy példát mondok: elég nyilvánvaló, hogy Alicia Trevorba szerelmes. Egyik este Trevor előtt Hadley fejéhez vágja, hogy megcsalta a barátját. Trevor szakít, elrohan. Hadley keresni kezdi és rányit Aliciára egy fiúval. Aki nem Trevor, hanem egy másik lány barátja. Most mi van? Ha szétszedte végre a párt, miért egy teljesen más sráccal kezd viszonyba? Akivel addig szinte szóba se állt. Az mégis honnan jött?

Ha már a karakterek. Nagyon hamar rájöttem, hogy nincs szimpatikus szereplő. Elvileg Alicia, akivel együtt kellene érezni, de nekem nagyon ment. Egy csomó mindent nem értettem vele kapcsolatban. A jó kislány, aki aztán leszbikus kalandba bonyolódik, ármánykodik, srácokkal jön össze? Most akkor ő áldozat vagy sem? Hadley jobban meg van fogva, az ő motivációja sokkal logikusabb, de ő se egy szimpatikus lány.

Plusz, a színészek se ismerősek. Ez már egy más nemzedék, és a nem a kor sztárjai.

Van benne jó ötlet is, de sok minden nem tetszett. Többek közt a felvételek se.

Halálra szóló barátság - 5/3 a thriller eleme nem lenne rossz, de a kibontás nem tetszett. Túljátszott, fura felvételek.

https://www.youtube.com/watch?v=K8DoG5vXXu0