Háborús, kémes, szerelmes, harcos.
Klaus Hoffmann apja háborús hős, és most a fia is a csatatérre kerül. Egy új tengeralattjáró parancsnokának nevezik ki. A helyzetét nem könnyíti meg, hogy már most pletykák keringenek róla, és a helyettese is áskálódik ellene. Simone most költözött ide, hogy háborús szolgálatot teljesítsen fordítóként, és közelebb legyen rádiós öccséhez. Frank azonban szinte azonnal ki kell, hogy hajózzon, ős is Hoffmann legénységének lesz a tagja. Egy feladatot és egy titkot bíz a nővérére: egy iratot kell átadnia a partizánoknak útlevelekért cserébe. Családja van: szerelmes lett egy zsidó lányba, kislányuk született, velük akart innen megszökni. Míg Frank a tengert próbálja túlélni, Simone az ellenállásba bonyolódik bele egyre komolyabban, miközben a német nyomozó, Forster, egyre jobban beleszeret.
Híres német filmek – van egy, ami a Das Boot. Az 1980-es évek elejéről, ami előfutára is lehetne a most divatos háborús filmes hullámnak. Nem is lehet véletlen, hogy most vették megint elő a történetet. De nem új film készült belőle, hanem egy sorozat. Ami sok mindenben eltér az eredeti filmtől, de ez nem is baj. Nem lenne izgalmas, ha csak annak az eseményeit bővítenék ki egy 8 részes sorozatba.
A cselekmény két szálon bonyolódik, és a Strasser testvérek jelentik az összekötő kapcsot benne, bár igazából nem az ő harcukról szól egyik szál sem. Az évad során váltakozott, mikor melyik szál kötött le jobban: a háború a tengeren, vagy a szárazföldön a kémkedés.
A tengeren kapunk csatajeleneteket, de életképeket is arról, milyen egy tengeralattjárón. Például, biztosan nem láttunk még olyat, hogy sorban állnak a WC előtt – vagy legalábbis, a The last ship legénységének soha nem volt ilyen gondja, bár az egy csatahajó, lehet, hogy ott több volt az illemhely? De a poént félretéve egyre több karaktert bontanak ki, és egyre mélyebb konfliktusokat és személyiségváltozásokat vázolnak fel.
Hoffmann kapitány nekem kifejezetten szimpatikus volt. Egy háborús hős alapanyag, aki ésszel betartja a szabályokat, és tulajdonképpen nemes lélek. Bár német tiszt, nem egy náci. De német, így a hazáját szolgálja. Roppantul sajnáltam, amit a betegségekor vele műveltek a saját emberei. Nekem az egyik legszimpatikusabb figura volt az egész sorozatban – de lesz 2. évad, és kíváncsi is leszek, abban milyen szálat fog kapni.
De lesz itt zsidógyűlölő, tengerész babonák miatt szörnyűségre vetemedő szinte kamasz, kattant tengerész, irigység és a droghasználat következményei is.
Simone történetében kapunk egy képet arról, milyen szörnyűségekhez vezet a háború a hátországban is. És nem elsősorban a kémek és partizánok oldalán. Hogyan tesznek életeket tönkre a katonák, és lépnek tovább felelősségre vonás nélkül. Itt vannak a szerelmi szálak is, melyek simán beidézték nálam a Babilon Berlin világát is.
A szereplők kellően árnyaltak, nem könnyű olyan jelzőket használni, hogy jó vagy rossz. Itt nem szörnyek a németek, de nem is feltétlenül a jó fiúk a szövetségesek. Az amerikai gyárosok jó példája ennek – újabb történet arról, milyen mocskok léteznek a háborúban. És hogy a jó emberek az erkölcseikért mekkora árat kell, hogy fizessenek.
Látványos, a casting is erős, simán ott van az emlékezetes európai sorozatok között.
Das Boot: A tengeralattjáró (2018) - 5/4 látványos, több szálon és izgalmasan vezetett, ismerős színészekkel, drámaian.
Melyik színész nem illik a többiek közé, és miért? Annál nehezebb, hogy Kirsten Dunst az egyetlen nő! Ha nagyon nincs ötlet, a zárójelet felfedve kicsi segítséget adok!
(Vámpírok, regényként kezdte.)
Megoldás, tovább!
Beépülős, sportos, paródiás.
Randy csodagyerek volt, aki már 11-12 évesen a pingpong legjobbjai közé tartozott. Ám volt egy gyenge pontja: a szerencsejátékos apja előszeretettel fogadott a fia meccseire, aki a stressztől mindig rosszabbul játszott. A legutolsó bajnokságon meg is lett belőle a baj: a meccse elveszett, a félájult beszólása nevetségessé tette a fél világ előtt, az apját meg elintézte a maffia. Évekkel később Randy olcsó mutatványosként tengődik, amikor egy FBI ügynök a segítségét kéri. Feng, aki az apja gyilkosa, alvilági nagyúrrá nőtte ki magát, aki évente rendez egy nagy pingpong bajnokságot. Ha Randy bejutna, lekapcsolhatnák. De a formából már kijött, így kell neki egy edző. Feng régi mestere kezd el vele foglalkozni, akinek van egy felettébb csinos unokahúga is…
Számomra a paródia az a műfaj, amin könnyebben akadok ki, mint tudom élvezni. Napjainkra a paródiák mocskosak és nagyon szexisták lettek, nem is emlékszem, mikor tettek le valami tényleg jót az asztalra, ami egy megasikert parodizált.
Ezt a kettősséget érzem a Szerva itt, pofon ott esetében. Egyrészt, valamennyire tekinthető a sportfilmek paródiájának. Sok mindenben nekem nagyon eszembe juttatta Van Damme egy-egy filmét, a Véres sportot és a Kickboxer első részét. Csak éppen itt nem harcművészetek vannak a versenyen, hanem pingpong. Ugyanakkor lehet egyszerűen komédiának is nézni. Attól függően, melyik eleme dominál jobban, változott a tetszési szintem. De az is lehet, hogy csak nem mindegy, mennyire fáradtan ülök le elé.
Mert ha bele akarok gondolni, akkor ez egy nagyon fárasztó film. Egyszerűen buták a szereplők, sztereotípiák vannak bántóan felerősítve, és a poénok is agyzsibbasztóak. Ha viszont fáradt vagyok, és az IQ szintem valahol mélyen leül, még vigyorogni is tudtam rajta. Mert tényleg kiszedték azokat az elemeket, amelyek a fent említett 80/90-es évekbeli sportfilmekbe is benne vannak, csak itt nevetségessé teszik őket. Ötlet van benne, itt még nem azt szánták poénforrásnak, hogy gusztustalankodnak – akad egy-egy olyan poén is, de tényleg csak nagyon kevés – hanem tartják azt a görbe tükröt.
Maguk a karakterek is ki vannak csavarva. A visszatérő sportsztár olyan macis, mint Jack Black szokott lenni, hasonlít is rá a karakter. És egy nagy gyerek, akit nem is lehet hősként komolyan venni. A legjobb edző vak, és rendszeres poénforrás, hogy ez milyen félreértésekbe sodorja bele. Az ázsiai maffia feje meg, dobpergés: Christopher Walken. Először nekem le se esett, azt hittem, fehér rasszú, csak valamiért ez az ázsiai körítés a bolondériája. De aztán ré kellett jönnöm, hogy Christopher Walken itt egy kínait játszik. Elvileg felfogom, hogy ezt elve poénnak szánták, de ezt még kifejezetten fáradtan se tudom viccesnek találni. Az ilyesmi engem egyszerűen irritál.
A film külsőségeiben is jól illik az elmúlt korszak akció- és sportfilmjeihez. Néhol kicsit gagyi vagy giccses a külcsín, de nem annyira, hogy nagyon zavarjon.
Ismerős színész sok akad benne, főleg sorozatos ismerősök. De az elmondható mindenkiről, hogy itt teljesen szabad a vásár: ripacskodhattak. Láthatóan élvezték is, néha még én is.
Láttam sok rosszabbat is, de azért nem a jó szint. Nekem ez egy elment, főleg kissé fáradtan.
Szerva itt, pofon ott - 5/3 idegállapottól függ – halálra idegesít vagy éppen vicces. Komédia, de a nem normális.
Cím: Ford v. Ferrari
Készítők: James Mangold rendezi, akinek elég vegyes a filmográfiája. A Börtönvonat Yumában és a Cash életrajzi film tetszett tőle, de pl. a Tom Cruise - Cameron Diaz kémes vígjátékot nem bírtam. De ez biográfiai, talán az jó jel. A két főszerepet Matt Damon és Christian Bale viszik, olyan mellékszereplőkkel, mint az Outlander hősnője, Caitriona Balfe, vagy Jon Bernthal, Josh Lucas.
Műfaj: sport, akció, dráma vegyesnek tűnik.
Cselekmény: Henry Ford nagyon meg akarja törni a Ferrari cég monopóliumát a gépkocsigyártásban. A Shelby (Damon) tervezte modelljük küldik versenyre ellenük, a sofőr Ken Miles (Bale). A verseny pedig az 1966-os Le Mans.
Várható megjelenés: nyáron
Miért várós?
- Minden Christian Bale filmet várok.
- Rég láttam autóversenyes filmet.
- Bejön ez a fejlesztős, versenyes téma, ami várhatóan lesz benne.
. Ez megint egy olyan történet, amiről eddig nem hallottam. A Harley Davidson motorokról hasonló tematikája, nagyon jó minisorozat készült, valami olyasmit várok itt is.
A Kick-Ass film eredetileg képregény, az első rész kiadványa már magyarul is elérhető.
Akciós, bűnüldözős, kamaszos.
Dave egy átlagos középiskolás srác, aki semmivel sem tűnik ki. Nem kocka, nem is sportoló, legfeljebb abban jó, hogy a csajok észre sem veszik. Van viszont egy álma: szuperhős akar lenni, mint Peter Parker! Rendel neten egy búvárruhát, beöltözik, kitalál magának egy nevet (Kick-Ass) és már nyomulhat is az utcákon. Már az első akciója is hatalmas siker: úgy összeverik, megkéselik, hogy csoda, hogy nem halt bele. De nem adja fel, és egy Youtube videó hírességet csinál belőle. Közben a helyi maffia fejének, Frank D’Amicónak is egy maszkos miatt fáj a feje, aki sorra intézi el az embereit. Nem is sejti, hogy egy általa tönkretett rendőr a lányával maszkban eredt a nyomában. A lánynak, Mindynek, szimpatikus Dave ténykedése, barátkozik vele. Amiből D’Amico fia képregénybe illő tervet sző, és jön a nagy leszámolás mindennel, amihez hozzáférnek.
Az első képregényfilm, amit szerettem, a Batman volt. Még a régi, Burton verzió Jack Nicholson Jokerével és Michael Keaton Batman alakításával. A modern képregényfilmek közül meg talán a Kick-Ass, aminek már akkor utáltam a magyar címét, amikor töredéke volt az angoltudásom a mainak. Nem is vagyok hajlandó azt használni.
Most visszanéztem, és a Marvel univerzum ismeretében is nagyon ott van ez a film. Egyrészt, mivel már a képregényt is ismerem, már leírhatom, hogy nagyon jól filmre vitték az alapanyagot. Az eleje még szinte szó szerint egyezik, és a látványa is tökéletesen lett filmre alakítva. Ugyan a filmen hősiesebb az egész, nem lett annyira anti képregényfilm, mint az eredeti képregény, bármilyen idiótán is néz ez ki leírva. Nézzük csak Dave-et! A filmen összejön neki álmai csaja. A képregényben meg egy videót kap a lánytól, amin másnak a farkát szopja. Vagy Mindy és az apja: a képregényben Big Daddy olyan, mint Dave, csak sikeresebben. Egy lúzer, aki az álmát megéli és erre nevelte ki a lányát. A filmen meg az a háttér sztori az igaz, amit az eredetiben csak kamuztak.
De számít ez? Nem! Mert pokoli jó szórakozás lett a film, és sokkal jobb a vége így!
Még mindig roppant látványos. Két iszonyat erős harci jelenet is van benne, amikor Mindy beveti magát. Amikor az apjáékat indul kiszabadítani, majd a végén a nagy leszámolás. Nem volt semmi ehhez fogható, amíg el nem készült a Kingsman templomos jelenete. Ahogy ez eszembe jutott, legszívesebben a homlokomra csaptam volna. Ezt a filmet Vince Vaughn rendezte. A Kingsman rendezője Vince Vaughn. Nem véletlen a hasonlóság, és hogy mennyire imádom mindkét filmet.
A filmnek ugyanaz a humora, mint a képregényé. Kicsit fekete, kicsit mocskos, de akinek erre kattan az agya, imádni fogja.
Van karakterfejlődés és jópofa szereplői. Durva, de nekem sokkal összetettebb a D’Amico srác, mint Dave. De Mindy is megér egy misét.
A szereposztás meg mai szemmel iszonyat erős. Nicholas Cage itt nagyon jó. Aaron Johnson és Evan Peters (!) mindketten klasszikus szuperhősük lettek közben, Higanyszál mindkettő, csak más filmes univerzumba. Lyndsy Fonseca, Chloe Grace Moretz, Mark Strong…
A 2. része már nem volt ilyen jó, de ez nagyon menő film lett! Aki még nem látta, pótolja!
Kick-Ass - 5/5 mai szemmel is nagyon működik. Pörög, látványos, sztár szereposztása, humora van.
Íme, egy képregényfilm, ami több szinten is menő lett. Többek között a zenéjét is szerettem.
Szerző: John Murphy
A Kick-Ass OST albumáról két szám dübörög: a Nightvision, ami átcsúszik a Strobe-ba. 1:50-nél van a váltás. Ismerős a Srobe? Nem véletlen. Murphy eme Adagioját az X-Men és a Napfény is használta.
Kamaszos, szerepcserés, bosszúállós.
Maria hamarosan 18 éves kamasz, tele fájdalommal és konfliktusokkal. Az apjának nincs hozzá egy jó szava sem, állandóan kritizálja, és a szülei házasságában is baj van. A legjobb barátnője Lily, mintha törekedne arra, hogy mindig ragyoghasson Maria mellett. Az ő barátja Sean, aki egyedül kedves a lánnyal, és Maria kicsit bele is van bolondulva. Az iskolában a többiek piszkálják. Ám egyszer Maria felfigyel arra, hogy a tükörképe nem a tükörképe. Mintha ő maga lenne, csak sokkal jobb kiadásban. Magabiztos, gyönyörű, és szívesen lépne a helyére, hogy megszüntesse Maria fájdalmait. Egy különösen rossz napot követve Maria beleegyezik: Airam uralja a testét, míg Maria a tükörben van. A lány nem vesztegeti az idejét, mindenkinek megfizet, aki Mariának kicsit is fájdalmat okozott. De kezd túl messzire menni, és Maria már szeretné visszaszerezni a kontrollt.
Egyszer régen, még a gyerekkoromba szerettem a Libabőr regényeket olvasni. Emlékszem, abban is volt egy olyan rész, amikor a tükörkép átvette a gyerek helyét. Ami igazán durva, hogy így visszagondolva, a Stine regény ijesztőbb és logikusabb volt, mint ez a horror. Amit már szinte thrillernek is hívnék, attól függ, mennyire tágítom a horror fogalmát.
Mert igazából annyira horror eleme nincs. Van benne halál és kegyetlenkedés, de tévés sorozatban sokkal durvábbakat mutatnak. Még, amikor valaki halálos ütést kap a fejére, akkor is csak annyit látunk, hogy bevérzik a szeme. A természetfeletti szálban több horror potenciál van, de csak lehetőség, megvalósítás nem lesz belőle. Ahogy Airam durvul, pszichés játékokat játszik Mariával és a többiekkel is, inkább thriller, mint horror.
És nem lenne rossz, ha normálisan meg lenne írva. De logikailag túl nagy lyukak vannak benne! Kapunk egy magyarázatot, hogy ki pontosan Airam, de ahhoz, hogy az lehessen, a múltba nem elhagyásnak, hanem halálnak kellene lennie. (Bocsi, tudom, ez így nem érthető, de aki még nem látta, annak nem akarom lelőni a csavart. Majd vasárnap spoiler, akkor érthetőbb lesz!) De az is tiszta idiótaság, ahogy teljesen amatőr módon gyilkol, mégis mindent megúszik.
És ezért utáltam a végét is! Most komolyan, ennyire béna a rendőrség? De azt is kevésnek éreztem, amit a lány magában megharcol. Nekem az lett volna a minimum, hogy öngyilkos lesz, vagy átmegy abszolút zakkantba, akit a pszichiátrián kell elzárni.
Látványra nincs benne semmi extra. Kis pénzből forgott, látszik is rajta. Minimál díszletek, helyszínek, látvány.
Még a guilty pleasure faktor működik benne legjobban, mert a középiskolásokat szép fiatal színészek és színésznők játsszák. India Eisley már kész béna horrorok királynője, kb. azon a szinten van ebben is, mint a démonos Csipkerózsikában. Erről jut eszembe egy újabb bénaság a filmben: messze Eisley/Maria a legszebb lány a filmben – ki hiszi el, hogy mégis ő az a pária, akivel senki se akar szóba állni se? Mégis, melyik bolygón lenne ez így? Harrison Gilbertson lehet még ismerős a Fallen filmből. Játszani nagyon nem kell neki, csak jóképűnek lennie, az meg teljesül. Mira Sorvino, Jason Isaacs a szülők, de nekik se kell erőltetni maguk.
Egyszer meg lehetett nézni, de én sajnálom, mert az alapsztoriban sokkal több volt ennél.
Look away - 5/2 a történetbe lenne potenciál, de túl sok a baki a történetben, rossz a vége, látványra se sok.
(A városból a szabadba került Hester és Tom még bizalmatlanul méregetik egymást, amikor Hester enni kezd. Tom éhesen figyeli, Hester dob neki is az ételből.)
(Deadpool éppen útban van haza, amikor a taxisofőr arról mesél neki, hogy szakmát váltana.)
(A pápa rádöbben, hogy mindenki akar tőle valamit.)
Hadsereget állítsak, hogy behatoljanak a városba? A Pazzik pénzén vettem meg Imolát. Az építési munkálatokért is fizetni kell. Emellett a családtagjaim gazdagságért és hatalomért könyörögnek. Néhányukat nem is ismertem idáig. (Medici)
(Escobar tárgyalni indul, de előtte keres embert a gyerekei mellé. A bérgyilkosai persze osszák egymást most is.)
(Az apa mond valami kedveset a lányának, de azonnal sikerül is elrontania.)
Olyan vagy, mint édesanyád. Mázlid van: jó csaj volt! (Éjjeli napfény)
(Georgie hirtelen érdeklődni kezd az anyja Biblia csoportja után, amin az anyja meglepődik.)
(Mercia ura kivégzi a hírnököt, aki neki nem tetsző híreket hozott. A tanácsadója ezt rossz szemmel nézi.)
Nem öletheted meg kedved szerint az alattvalóidat, uram. A IX. században vagyunk. (The last kingdom)