Következzen 5 előadó, 5 dal címe. De melyiket ki énekelte, és melyik filmnek volt a betétdala?
1: Celine Dion a: Lose yourself
2: Eminem b: We remain
3: Adele c: Ashes
4: Nick Jonas d: Home
5: Christina Aguilera e: Skyfall
Megoldások - tovább!
Jövőbeli, emberi döntéses, technikás, elgondolkoztató.
Az emberek között telepaták élnek, akik képesek mások emlékeibe, gondolataiba lépni. Honor is ilyen nő, aki a rendőrségnek segít egy lázadó nyomára bukkanni, aki olyan csuklyákat készít, melyek lehetetlenné teszik az olvasást. Ross nyomozóval egyre közelebb kerülnek egymáshoz, de a férfinak is megvannak a maga titkai. (The Hood Maker) Charlie 11 éves, nagyon szereti az apját. De valami megváltozott, Charlie egyre biztosabb benne, hogy az apját lemásolta egy idegen, és harcolnia kell ellene. (The Father Thing) 20 évvel egy nukleáris háború után a megmaradt túlélők le akarják állítani a háború alatt beüzemelt gyárakat, melyek lassan minden erőforrást elhasználnak. Hiszen a jelszavuk: minden lecserélhető. Az emberek nem így gondolják, ha van is egy titok, ami a gyárban vár felfedezésre. (Autofac)
Philip K. Dick az a szerző, akinek a regényeivel folyamatosan próbálkozom, de még mindig nem jutottam el arra a 
szintre, hogy nagyon odalegyek a sci-fi regényeiért. A novelláit viszont nagyon szeretem, és az Agave ki is adta a szerintem egyik legjobb novelláskötetét, az Elektronikus álmokat. Ezeket a történeteket nézte ki az Amazon is, és egy antológia keretében mind a 10-et meg is filmesítették, és készítettek belőle minőségi sorozatot.
Egy adaptáció esetében mindig fontos kérdés, hogyan viszonyulnak az alapanyaghoz. Dick novellái nem mai csirkék, de még mindig aktuálisak, és döbbenetes, némelyik mennyire előre megjósolta a világ haladásának irányát. De az Amazon nem a jelen kérdéseit akarta feszegetni, hanem ahogy Dick is tette, a jövőét. Így megőrizve a történetek szellemiségét, ha a cselekményt kicsit át is kellett alakítani.
A legtöbb történet esetében remek munkát végeztek. Van benne olyan, mint a fent is említett The Father Thing, ami nem igényelt átdolgozást sem, egy remek, forrásához hű adaptáció lett, abban a horror zsánerben, amit a Stranger Things és Az is képvisel. Meg is lepett, mennyire jól ráéreztek ebben a részben a horror elemekre, okosan és hatásosan építkezve. De ilyen a Human Is, mely az eredetiben is már az űrgyarmatosítás korában játszódott, így nem kellett még jobban a jövőbe helyezni a cselekményt.
Volt, amiben nagyon eltértek Dick történetétől, de a szellemiségét megtartották és nagyon működött is. A Safe and Sound eredetileg a hidegháború korszakának volt fekete tükre. Most a modern technika, az állandó megosztás és hálózatok veszélyeire, és a mögöttük levő manipulációkra tették a hangsúlyt. Új szereplők, új történet, de egyezik a mondandó. Az Autofac, a The Hood Maker is kapott új szálakat, még agyalósabb és ütősebb lett tőle az anyag. Talán szórakoztatóbb is.
De volt, amivel nem tudtam mit kezdeni. Szerencsére ilyen 1-2 volt, ami 10 részből nem rossz arány. Ha nem ismertem volna az eredeti novellákat, talán ezekkel is jobban megbékélek.
Mind a 10 részt jellemzi a nagyon erős látványvilág. Látszik, hogy komoly pénzekből készült, és szép is az eredmény.
A stábon se spóroltak, minden részben ismert arcok tucatjai fedezhetőek fel. Jól is játszanak.
A novellák tehát elérhetők magyarul, a sorozat tudtommal még nem, de érdemes akár angolul is belevágni. A novellák és a sorozatrészek is tartalmasak, jók, szórakoztatóak.
Electric dreams - 5/4,5 szórakoztató és elgondolkodtató, erős színészekkel és játékkal, remek látványvilággal.
Cím: Mary Poppins visszatér
Készítők: Rob Marshall film lesz, aki már vezényelt le sikerrel musicalt. A szereposztásra sincs panasz: Emily Blunt a képek és trailer alapján remek Mary Poppins lesz, Ben Whishaw-t bírom, és filmen láthatjuk Lin-Manuel Mirandát, akit biztosan nem kell annak bemutatnom, aki képben van korunk legnagyobb musical sikerével, a Hamiltonnal. De bőven vannak nevek a stáblistán, lehet böngészni ismerős után!
Műfaj: családi
https://www.youtube.com/watch?v=TbJEHnK8zpw
Tartalom: Michael Banks felnőttként 3 gyermek édesapja, de egy nagy veszteség után talajt vesztett. (Szerintem a neje halt meg, de ez csak tipp.) Mary Poppins érkezik, hogy megint rendbe tegye egykori mentoráltja életét.
Várható megjelenés: karácsonyra
Miért várós?
- gyerekkorom egyik kedvencének folytatása, naná, hogy várom!
- bírom Emily Bluntot és szerintem jól áll neki a szerep.
- ezt hozza a Disney karácsonyra, és családi filmben nálam ők az etalon.
- szeretem a musicaleket, és ezzel kiélhetem magam, amíg valahol nem látom a Hamilton-t.
Börtönös, zenés, drámai, barátságos.
Gertrud mindene a zene. 80 feletti, rokonok nélkül élő, magányos nő, akinek az tölti ki az életét, hogy a börtönben zongorát tanít pár fegyencnek. Mikor az egyik diákja kiesik, új lány jelentkezik a helyére. Jenny megtestesíti mindazt, amit Gertrud nem akar a zongora mellett látni. Trágár, erőszakos, mosdatlan, szemtelen. Amikor közli a lánnyal, hogy nem hajlandó tanítani, dührohamot kap, és komolyan összeveri a tanárnő védelmére kirendelt őrt. Ám amíg egyedül maradt, játszani kezdett a hangszeren, és Gertrud döbbenten fedezi fel benne a tehetséget. 
Kiderül, csodagyereknek indult, de a karrierjét tönkretette a versenyekbe való beleundorodás, és nevelőapja, aki bántalmazta a lányt. Hajlandó adni egy esélyt a lánynak, és egy versenyre készíti fel, ami közben egyre jobban összebarátkoznak és segítenek egymáson.
A németek filmjei közül inkább a vígjátékokat szoktam emlegetni és ajánlgatni nektek, de azért vannak nagyon komoly filmes alkotásaik is. Most éppen egy ilyenre akadtam, és melegen tudom ajánlani mindenkinek, akinek egy mélyen emberi és drámai történetre támad gusztusa – ez lenne a 4 perc.
A történet alapja látszólag egy nagy klisé: a megszállott, de már kissé az életbe belefáradt tanár találkozik a nagy tehetséggel, akinek segít kibontakozni, közben önmagában is új energiákat és célokat fedez fel. Rengeteg ilyen film van, és rengeteg módon lehet tehetséges a tanítvány: sportfilm motívum, találhat remek énekest vagy színészt, de láthattunk már olyat is, amiben egy matematika zseni bukkant elő a semmiből az egyetemi folyosókon.
Itt klasszikus zene és zongora a motívum, amit azért is emelek ki ennyire, mert Jenny vonzódik a könnyedebb műfaj felé is, de Gertrud hamar leállítja az ilyen zongorázási kísérleteit. Szigorúan klasszikusok. Mint Chopin.
Ez azonban ne ijesszen el senkit! Én ugyan szeretem a klasszikus zenét, és többet hallgattam is belőle, de ez nem zenei film. Nem azon van a hangsúly, Jenny miket játszik és gyakorol. Nem azt látjuk és halljuk, ahogy fejlődik és versenyez. Nem musical vagy klasszikus értelemben zenés film a 4 perc!
Ez egy kőkemény dráma. A fókusz a két nőn van, akik látszólag nagyon különbözőek, mégis közel tudnak kerülni egymáshoz, barátkoznak, és segítenek egymáson. Mindketten tele vannak titkokkal és fájdalmas múltbeli eseményekkel, mindketten sebzettek, csak ezt másként élik meg. Gertrud elfojt mindent és szenved, míg Jenny dührohamokban éli meg az érzelmeit. Az, hogy egymás mellé sodródnak, mindkettőre jó hatással lesz, és ezt a folyamatot látjuk a filmen, miközben egyre többet megtudunk róluk.
Így hiába van egy zongoraverseny is a film cselekményében, az sem kap nagy hangsúlyt. A cselekményt előre viszi, de egyszer sem éreztem fontosnak, hogy Jenny nyer vagy sem.
Pazar a két színésznő teljesítménye is, nem véletlenül nyertek díjat is az alakításukkal.
Lelkizős film, amiben a barátság erején túl a zene erejét is remekül megfogalmazták. És általánosíthatunk, a zene nem véletlenül van ennyi ideje és súllyal jelen az emberek életében. Ha nem is mindenkinek a film klasszikus vonalán, de biztos van egy kedves dala…
Díjnyertes film, nem véletlenül. Tartalmas filmre vágyóknak javaslom!
4 perc - 5/4 komoly, és komor is, de nagyon emberi és eredeti történet, erős karakterekkel.
Családi menekülős, maszkos gyilkossal küzdős.
Mike és Cindy nehéz döntést kell, hogy meghozzanak: kamasz lányuk, Kinsey sok problémát okoz, rossz társaságba keveredett. Hogy megmentsék, bentlakásos iskolába íratnák. Családi programként, a fiukkal kiegészülve el is indulnak megnézni az iskolát. Rokonoknál, egy kempingben szállnak meg az út közben. Szezonon kívül vannak, csak ők vannak a kihalt telepen. Este egy különös lány kopog be hozzájuk, de el is megy. Mire a család észbe kap, a lány maszkban visszatért két társával, és vadászni kezd rájuk. Nincsenek indokok, csak nyers kegyetlenség és a rohanás a semmibe. A szülők a gyerekeiket igyekeznek menteni, a testvérek 
egymást óvják, míg a maszkosok egyre közelednek.
Komolyan törtem a fejem, milyen emlékeim maradtak az első részről. Eljutottam addig, hogy semmi. Valószínűleg láttam, megvan a horror filmek között, de nem emlékszem rá. Így, mondhatni tiszta lappal álltam neki a folytatásnak, hiszen nem tudtam, mire számíthatok.
Azért annyira előzetesen rákerestem, hogy a két rész nem függ össze, így nem is olyan nagy baj, hogy a Hívatlanok cselekménye nem ugrik be.
Most pedig azt mondom, bár ez az Éjjeli préda is hamar elveszne a memóriám kukájában. Nem vagyok elégedett az utóbbi időszak siker horrorainak többségével, de ezt látva komolyan visszasírtam az apácás démonos riogatást.
Kezdve azzal, hogy a cselekmény szinte semmi. Kapunk egy nagyon tipikus családi drámát, amiben van egy sértett kamasz, aki nagyon haragszik a szüleire – már meg is tippeltem, ha valaki túléli a családból, az a lány lesz, aki komolyan meg is bánja majd, hogy úgy viselkedett a szüleivel, ahogy. Majd jön a kemping és a maszkosok, akik annyira szimpla gyilkosok, hogy nem érdekeltek. Bejönnek, és gyilkolnak. Mert miért ne? Még csak arzenáljuk sincs, jó nekik egy szimpla kés, egy autó, meg se erőltetik magukat. Pillanatok alatt unni kezdtem.
De lett rosszabb is! Mert elkezdett átmenni röhejesbe, ami egy horror filmnek nem áll jó, kivéve, ha horror komédia, de itt erről szó sem volt! Nem is tudom eldönteni, melyik jelenetet találtam a legröhejesebbnek. Luke medencés haldoklását, vagy a gyilkost, akit fel lehet robbantani, de akkor is hajt utánad a lángoló kocsival, és a látványos összezuhanása után is lesből lecsap egy késsel… borzalmas, egyszerűen nem találok jobb jelzőt.
Ráadásul még csak szimpatizálni se tudtam a családdal. Ahhoz túl keveset tudtam meg róluk, kimerült annyiba, hogy a lánynak magániskolába kell menni. Az elején még abba se voltam biztos, hogy tényleg családtagok. Amíg nem kezdték el Mike-ot a srácok apának hívni, már elméletem is volt, hogy az anyjuk második férje, a gyerekeknek nem vérrokona. Pedig de. Gondolhatjátok, mennyire jó a karakterépítés, ha még a családi viszonyokat se láttam át egyből! (Se a gyilkosnak, se a menekülőnek nem tudtam drukkolni. Gáz!)
Általában az ismert arcok felfedezését is díjazom egy filmen, de most ezzel se éreztem jobban magam. Christina Hendricks már a Mad Men részekbe se volt szimpatikus. Martin Henderson játszott olyan filmbe, amit bírok, de most csak az jutott róla eszembe, hogy nagyon megöregedett. A többiek meg ismeretlenek. Azok is maradnak, hogy gonosz legyek!
Nekem nagyon nem tetszett, ehhez képest a Látlak is halálosan rémisztő.
Hívatlanok 2. Éjjeli préda - 5/1 régi típusú trash horror, amit untam is, nem is véres, a színészek és karakterek is fájtak.
Újabb dallam, ami felcsendülve egyből megidézi az emlékeink. Dinoszauruszok jutnak róla eszünkbe. Az újabbaknak is, hiszen a Jurassic World filmek is viszik tovább a zenei témát. De ez az eredeti, a Jurassic Park főtémája.
Elkövető: John Williams.
Vírusos, katonai intézetes, kutatós, harcos.
A világ a pusztulás szélén áll: egy vírus megfertőzte az embereket, és aki elkapta a kórt, veszetté vált. Értelem nélkül gyilkol. Egy titkos katonai laborban igyekeznek ellenszert találni, két módszerrel: kutatják az első fertőzöttet, a zéró páciens, akinek a véréből kinyerhetnék az ellenszert. Valamint Morgan vérével kísérleteznek, az egykori tanárral, aki elkapta a kórt, de nem lett fertőzött, de annyira mutálódott, hogy egyedüliként képes beszélni a fertőzöttekkel, így ő végzi a kihallgatásokat. A létesítménybe bejut egy egykori professzor, aki nagyon másként 
viselkedik, mint a többi fertőzött. Van egy terve, a végső pusztításra, amit Morgan igyekszik kitalálni, mielőtt túl késő lenne. Közben szembe kell néznie azzal is, hogy a feleségét nem sikerül kikezelni a vérével, miközben egyre közelebb kerül a kutatásokat felügyelő orvoshoz, Ginához.
Ki emlékszik még a zombi témához elég egyedien nyúló Kiéhezettekre? Abban egy gomba, ami az emberek agyába jutott, fertőzte meg és mutálta az embereket. Itt meg egy vírus csinál veszett zombiszerű lényeket. Nem egyszer eszembe jutott a Kiéhezetteket, ahogy ezt a filmet néztem. És nem jó értelembe a Zéró páciens számára. Filmen nem voltam oda a gombás zombikért, de most szinte visszasírtam őket. Mert ez a film olyan, mintha annak lenne a nagyon béna, olcsó és tévés változata.
Annyira kis költségvetéssel forgathattak, hogy minden minimális benne. Egy helyszínen forgott az egész, egy földalatti laborba, aminek láttuk kb. 3 helyiségét. Egyik sem éppen a lakberendezés csúcsa. De ezt még elviseltem volna, minimál helyszínen is lehet jó filmet forgatni.
Ennél jobban fájt, ahogy a fertőzötteket megjelenítették. Tudjátok, mennyivel elintézték? A színészek kaptak egy sárga kontaktlencsét, és időnként ordítaniuk kellett. Inkább nem is minősítem az eredményt, mert röviden szólva, nehéz lenne erre a minimál és ócska megoldásra megfelelő jelzőt találnom.
Ami pedig még jobban fájt, a történet bénaságai. Az alapötlet, a vírussal és az ellenszerkutatással, nem rossz. Még abban is van ötlet, hogy van egy ember, aki fertőzött lett, de nem vált beteggé. (Az orvosok helyébe én az ő vérének kutatására feküdtem volna rá, The last ship hasonló első évadában tuti az ő vérét vitték volna azonnal laborba. Emlékeim szerint ott is az immunisak véréből állították elő az ellenszert, nem a zéró páciensre vadásztak.) Még a csavar is, hogy a fertőzöttek mire játszanak, működött. De a szerelmi háromszög, az oda beleerőltetett és klisés csavar, meg úgy általában a katonai részek ritka bénák.
Szerencsére rövid a film, mert így is túl belemagyarázós lett, és helyenként el is laposodott. Nem jó ez a sztori, hiába akad benne jó ötlet is.
Ami menti a menthetőt, hogy olyan színészek játsszák a főszerepeket, akiket különben bírok. Hozzáteszem, elképzelni nem tudom, miért vállalták be ezt a filmet. Natalie Dormer, Matt Smith és Stanley Tucci, egyik sem az a színész, akinek erre szüksége lenne, mindegyik sokkal többre képes és hivatott is.
Egyszer megnéztem, ebéd mellé elment, de újra tuti nem fogom megnézni. Nem lett jó!
Zéró páciens - 5/2 az alapötletébe és a stáblistában pár választást tudok díjazni, de különben nagyon trash.
Kezdenek fogyni a premierek, de azért még akadnak. Az Arrowverse újabb tagja kezdett a héten: a Legends of Tomorrow. Constantine szerepeltetése nálam pozitív, lehet, hogy miatta hamar bele is kezdek...
(Amikor az orvos szembesül vele, hogy a betegének komoly pszichés gondja van.)
(Amy a barátoktól próbál megtudni valamit Sheldon gyerekkori barátjáról.)
(Charles herceg morcos a fia miatt, szitkozódik, amire a táncosnő érdeklődni kezd.)
(Ward igyekszik békülni a húgával, akinek ehhez nem sok kedve van.)
(A New Amsterdam a börtönből vár egy beteget.)
(A fejsérülése után magához térő Valentin 25 évet felejtett el, és van, ami változott.)
(Georgie próbálja elkerülni az anyja kirótta büntetést. Nem sok sikerrel.)
Szellemes, fenyegetett, nyomozós, kamaszos.
A világ 8 évvel korábban örökre megváltozott. Egy laborban az élet és halál válaszvonalával kísérleteztek, és rést szakítottak a kettő között egy robbantás során. Aki a hatósugárba került, meghalt, de egy árny visszamaradt utána. Roni így vesztette el az apját, akit minden reggel lát reggelizni és újságot olvasni az asztalnál, de többé 
már nincs velük. Az iskolában éppen a lelkekről tanulnak, amikor a lányban felvetül egy kérdés: ha idővel fogyniuk, halványodni kellene, miért vannak egyre többen? Náluk is feltűnik egy új mara, akit fenyegetőnek érez. Az új diák, Kirk segítségét kéri, aki arról hírhedt, hogy túlzottan érdeklődik a szellemek után. A páros nyomozni kezd, egyre közelebb kerülnek egymáshoz, és egy szellemhez, akinek Ronira fáj a foga – és egyre kevesebb idejük maradt megmenteni a lányt.
Mi történik akkor, ha úgy választok filmet, hogy még azt se olvasom el, miről fog szólni, csak hagyom, hogy a plakát elhitessen velem valamit? Néha meglepődök, néha csalódok – most meglepődtem. A plakát után azt hittem, valami természetfelettis horrorra ülök be, szellemekkel. Az elején még a film is ilyen volt, ha lassan meg is fogalmaztam, hogy inkább sci-fi horror keverék, mint szellemes ijesztgetés. De aztán thriller lett belőle.
És a tetszési hullám is mozgott a zsánerugrásokkal – a horror/sci-fi vonal nem igazán tetszett. A kamasz, középiskolás szál kínosan mosolygós – miután a hősnő kijelenti, hogy Kirk nem érdekli szerelmi aspiránsként, kitaláljátok merre haladnak? Aki a csók és egyre nagyobb vonzalom vonalra tippel, nyer. Annyira zsánerkövető, a megszokott fordulatokat beleerőltetve, mint az a majdnem csók is, hogy az nem tud jó lenni. De valami biztonságérzetet adott, tudtam, mire számíthatok, és minden kínossága ellenére el voltam vele. A thriller részhez érve már le is kötött a film. Ott már egy gyilkos utáni nyomozás került a középpontba, ami érdekelt. Volt ugyan sci-fi vetülete a szellemekkel, de az még belefért. A végjátékra szépen össze is értek a zsánerek, az még tetszett is. A csavar is működött.
Még azt is merem írni, hogy az valahol vigasztaló, ahogy kisül belőle, hogy egyes szellemek miért maradtak és mire várnak. (Kirk apján még mindig vigyorgok, az kész volt.)
Természetesen, a vége egy olyan happy end, amiben egy szálat nyitva hagytak, ha egyszer folytatni támadna kedvük a filmet. De nem is hiányzik belőle, minden lényeges vonal zárt, és nem is hiszem, hogy bárki is folytatásra játszana.
Hangulatában, cselekményben, zsánerben vegyes, és minden kínos pillanata ellenére szórakoztató film. Írom ezt úgy, hogy én gyakran komédiaként mosolyogtam rajta, bár szerintem az eredeti szándék nem a nevettetés volt. A CGI részekre értelmesen költöttek, jól néznek ki az elfoszló szellemalakok. A látvány tehát rendbe.
A stáblista is korrekt. Bella Thorne nevével és főszereplésével adják el. Játssza, amit szokott. Nagyon eszembe jutott róla a legutóbbi Amityville. (Még a bugyiban, pólóban alvós mászkálós rész is stimmel – azért remélem, nem ez a színészi repertoárjának csúcsa.) A haja feketén fura, de ez legyen a legnagyobb bajom. Mulroney korrekt, és jót mosolyogtam azon is, hogy most nem apokaliptikus környezetben látom Richard Harmont.
A végére feljavul: vannak gyenge részei, de összességében elvoltam vele.
Látlak - 5/3,5 az elején kicsit zavaros, néhol kínosan erőltetett, de aztán egészen nézhető a végére.