Párosítsátok össze a poszterek reklám szövegét a film címével!
1: Oh, öröm. a: Robin Hood
2: A tetovált lány visszatér. b: Grincs
3: A legendát már ismered. Ezt a történetet nem. c: Örökség
4: Minden családnak vannak titkai. d: Ami nem öl meg
5: Minden kaland elkezdődik valahol. e: Űrdongó
Megoldás: Tovább! Ott vannak a kérdéses plakátok is.
Harcos, szellemes, barátos, saját erőre ébredős.
Ichigo felsős középiskolás napjaink Japánjában. Ám Ichigo messze nem egy átlagos kamasz. Képes nekimenni egy gördeszkás bandának, mert azok feldöntöttek egy vázát, amiben egy halott kisfiú emlékére tettek ki virágot. Megteszi, mert látja a szellemeket és a kisfiú bánatát is. Különös a haja miatt is, ami narancsszínben rikít. Egy
éjjel valami történik a környéken, és mire feleszmél, egy különös lány áll mellette. Ő Rukia, aki harcolni érkezett a Földre. Egy shinigami, aki a rossz lelkeket megtisztítja és leszámol velük, a jókat átküldi a másvilágra. A lány is meglepődik, hogy a fiú látja őt. Mikor a Hollow, a gonosz lélek lecsap, a lány megsérül. Utolsó esélyként a fiúnak adja az erejét, aki legyőzheti a lényt. Ichigo kénytelen lesz készülni a lánnyal, harcolni a szellemekkel, mert csak így adhatja vissza a lánynak az erejét, és nézhet szembe a múltjában rejtőző titokkal is.
A Bleach sikertörténet volt. Először manga volt, majd elkészült belőle egy több évados anime sorozat, ami magyarul is ment, és én teljesen rákattantam. Emlékszem, volt egy olyan nyaram, amikor megszállottan Bleach évadokat néztem. A mániám addig terjedt, hogy képes voltam japánul, angol felirattal nézni. Poén is volt, amikor nyár végére több mondatot és kifejezést is felszedtem japánul a sorozatból. Mai napig tudom, pl. hogy mondják a virágzó cseresznyefákat. Készült belőle musical is. Rajongói lettek világszerte Ichigo történetének.
A Netflix pedig fantáziát látott benne, évekkel az anime befejezése után. Ezek szerint a Death Note se mehetett rosszul, mert megvették a jogokat és előálltak a Bleach filmmel. Ezzel.
Először is, egész korrekt lett a cselekmény átirata. Előzetesen tartottam tőle, mert sok részt, rengeteg történetszálat és karaktert kellett áthozni egyetlen filmbe, ráadásul az eredeti anime annyira nyitott véget kapott, hogy egyből nézős a folytatás is. Arról nem is beszélve, micsoda terv volt mindennek a hátsó szándékában.
A filmre egyszerűsítettek. Elvették az átvezetést a következő évadra, itt szépen és megnyugtatóan lezártak minden szálat, egy kis nyílást hagyva egy esetleges folytatásnak. Kevesebb szereplőt hoztak be, de az ikonikus karakterek megjelennek és bemutatkoznak. A cselekmény is egészen korrekt, tisztán érthető lesz annak is, aki nem nézte hozzám hasonlóan fél nyáron az anime sorozatot.
Kalandos, harcos, de a kötelező kiképzős részek is megvannak, meg egy kis humor is. Helyenként annyira jól visszaadták a sorozat hangulatát, hogy jó volt nézni.
Amit viszont nem: a jelmezek. Teljesen áthozták az anime karakterek kinézetét, amit a bennem élő rajongó még értékelni is tudott, de még én is láttam, milyen röhejes ez élő szereplőkkel. Byakuya az anime egyik legstílusosabb, menő karaktere volt, itt meg nevetni lett kedvem a láttán. Örülök is, hogy az egyik kedvencem, Hitsugaya itt még nem szerepelt, mert félek, hogy nézett volna ki. De a karaktereken túl, az anime világban menő harcok, kardok, szörnyek ebben a formában gyakran nevetségesek lettek. Még szerencse, hogy a fontosabb pontokon normálisabb a CGI.
A régi rajongásom velem nézette, de bevallom, azért jobban örültem volna, ha a Castlevania példájára animációnak rendelik be a mangából el nem készült befejező évadot.
Bleach - 5/4 az alapját az anime óta szeretem, korrektül filmesítették, ha sok tekintetben röhejes is így.
Cím: Happy Death Day 2U - Boldog halálnapot 2.
Készítők: abszolút újrázás lesz. Ugyanaz a rendező, a producer, stúdió és szereplők. Akik közül Jessica Rothe neve tűnik megjegyzendőnek, akinek ugyan a nagy dobás még várat magára, de feltűnik másban is, és lassan megjegyezzük az arcát.
Műfaj: horror komédia
Cselekmény: egyelőre még nem sokat tudunk belőle. Az első rész óta eltelt 2 év. És valaki megint megöli Tree-t, aki újrázni kezdi a napokat. Az eredeti gyilkost is megölte valaki - ki vadászik akkor rá? Rá kell jönnie, ha nem akar örökké egyetlen nap élni, majd halni.
Várható megjelenés: 2019 február az Államokba, talán nálunk is lesz akkoriban.
Miért várós?
- Bár nem lett tökéletes, az első részét szerettem.
- Horror komédia, kevés jó van belőle. Ennek meg jó az alapötlete. Halj meg. Újra. Újra.
- Fekete humorba reménykedem - legyen vicces és ötletes, ahogy Tree meghal párszor!
- A Forever My Girl-be szimpatikus volt Rothe, talán ebben is az lesz.
Más világos, életért küzdős, átverős.
Kirill élete nem volt tökéletes, de szerette és jól érezte magát benne. A barátnője, Anya ugyan szakított vele, de Kirill már dolgozott azon, hogyan békítse meg. Jó állása volt, egy egész osztályt vezetett a cégben, ő volt a csodagyerek a vállalatnál. Egy nap azonban arra megy haza, hogy egy idegen nő lakik a lakásában. Papírokkal tudja igazolni, hogy a hely az övé. Kirill döbbenten veszi tudomásul, hogy lassan mindenki elfelejti, mintha soha nem is létezett volna. Mikor számon kéri a lakását elfoglaló nőt, hirtelen egy más világra nyílik rá a szeme. Melyben kiszemelték, hogy vámos legyen a világok között. A vámházában szuper képességei vannak,
legyőzhetetlen és teljesül minden képzelete. De Kirill küzdeni próbál a szeretteiért, és közben rá kell döbbennie, milyen összeesküvés áll a világok mögött.
Az orosz történetekkel óvatosan kell bánni. Van bennük egy olyan elem, amit egyszerre találok taszítónak, de valahogy vonzónak is. Főleg, ha olyan a hangulatom, hogy az orosz pesszimizmus ellen fel vagyok kicsit vértezve.
Amit azért emlegetek, mert a Világok őre sem egy egyszerű, könnyed kis történet, bármennyire is annak igyekszik eladni magát. Egy két részből álló Lukjanyenko regényciklus az alapja, és ugyanazok a motívumok, amelyeket már az Őrség ciklusban is megfigyeltem, valamint tipikusan orosz pesszimista elemek, ebben is megvannak.
A legerősebben az, hogy a vezetőség korrupt. Hogy az élet nem több mint egy kísérlet a nagyobbak játszmáiban. Még az is megkérdőjeleződik, hogy van szabad akarat, mert minden csak egy játék, amiben szívnod kell. Mi sem mutatja ezt jobban, minthogy Kirill, aki képessé válik bármilyen világra kaput nyitni, mégsem válhat igazi utazóvá, mert egyúttal kap egy nyakörvet is, ami végez vele, ha eltávolodik az őrházától. Vagyis, hiába a hatalma, csak egy újabb játékszer lett a vezetők kezében.
A film felépítése jól indul. Gyors felvezetés után belecsöppenünk a vámosok világába, és a főhőssel együtt igyekszünk megérteni a szabályokat. A világépítés, ez a rendszer jól ki van találva, és tele van ötletekkel.
A minden mögötti összeesküvés, a szabad akarat korlátozása már ismerősebb elem, nekem most éppen a Mátrix ugrott be róla, de a világok vannak annyira érdekesek, hogy még ez is tud működni. Azt ugyan sajnálom, hogy Kirill mozgatója ennyire a szerelem lett, de van annyira mozgalmas a cselekmény, hogy még ezt is hajlandó vagyok elnézni.
Ami viszont fájt: a látványvilág. Legjobban azon látszott, hogy nem egy amerikai produkció, hanem egy orosz mozifilm. Nem szép a CGI, és nem tetszett az sem, hogy egynémely alternatív világot bemutatták. Főleg azt, amelyik minden mögött áll. Azok a baba – harci robotok kifejezetten irritáltak.
És zavart az is, hogy olyan elemek, amelyek szerintem a regényben benne vannak, nincsenek meg, hogy magyarázzák a látottakat. Azt nagyon szeretném tudni, minek kellett történnie a történelemben, hogy egy alternatívában Oroszország olyan, mint egy fantasy, jól működő kínai álomvilág.
Egyszer érdekes volt, de ennyi elég is volt belőle. Nekem nagyon lehúzta a látványvilága.
Világok őre - 5/3 leginkább furcsa volt. A mitológiája friss, de az alapmotívum ismerős. A látvány sovány.
Minden idők egyik legtöbbet keresett mozija, az Avatar. Én szerettem a zenéjét is.
Elkövető: James Horner.
Zsoldosos, gyerekmentős, akciós.
Joe egykori katona, aki hazatérve a háborúból soha nem lett önmaga. Kettesben él az anyjával, aki még mindig azon mereng, Joe 20 éve miért nem vette el a barátnőjét. De a férfinak van egy másik élete is: amikor megcsörren a telefon, és megbízást kap. Joe elvégzi, amit rábíznak, ha közbe rá is törnek a háború emlékei. Most éppen egy kislányt kell kiszabadítania, aki egy pedofil bordélyházba került, és akit a szenátor apja nagyon vissza akar kapni. 
Joe elhozza a lányt, nem sejtve, ezzel mit szabadít el. Mert ebben a történetben senki nem az, aminek látszik, és nem akarnak szemtanúkat hagyni. Joe nem fekszik le, hogy kényelmesebben végezhessenek vele, és anyja meggyilkolása után ellentámadásba indul. Meg akarja menteni a lányt és megfizetni, amit vele tettek.
Amikor a rövid cselekményvázlatot írtam, eszembe jutott, hogy akár párhuzamba is lehetne állítani a már klasszikusnak számító Taxisofőrrel. Talán nem is véletlen, hogy vannak hasonló vonások. Mindkettőben egy egykori katona a főszereplő, aki szenved a PTSD tüneteitől, mindkettőben van egy gyermek prostituált, akinek segíteni akar. De van egy olyan érzésem, hogy a Sosem voltál itt nem lesz klasszikus.
Köszönhető ez annak, hogy a történet roppant, bocsánat érte, de így éreztem: unalmas. Elvileg akciófilm, komoly drámai betétekkel, de sikeresen halálra untam. Nem sok minden történik, tele van Joe szenvedéstörténetével, és valahogy olyan vontatottnak tűnik, hogy sokszor kedvet kaptam beletekerni a filmbe.
Akciófilm is, de csak nagyon kicsit. Gyors, rövid verekedős jelenetei vannak, cseppet sem ezeken van a súly. Látszik ez azon is, hogy láthatóan nem az élvezet értékre tették a hangsúlyt, hanem művésziek akartak lenni az akcióban is. Nem volt jó nézni. Mennyire hiányzik már nekem a Badlands, ott profin csinálják itt, ami itt nagyon nem sikerült.
Drámaként jobban megállja a helyét, és ezt elméletben értékelni is tudtam. Joe nyomorát, annak fázisait nagyon szépen lekövetik. De most komolyan, hány filmben mutatnak ennyi önmaguk ellen irányuló fojtogatást? Mert Joe annyira oda van, hogy ez a hobbija. Húz egy zacskót a fejére, meghúzza, aztán jöhet az oxigénhiány. Mondanom se kell, mennyire rossz ezt nézni. Mennyire nem kötött le, hogy éppen milyen formában szenved Joe. Jól megcsinálták, de utáltam nézni.
Ez a bajom Joaquin Phoenix alakításával is. Annyira hitelesen adja ezt a figurát, hogy az már borzongató. De hogy mennyire rossz ezt nézni, az kifejezhetetlen. Csak én sírom vissza, amikor még más karaktereket játszott? Amikor nem az öngyilkosság az első, ami eszembe jut róla? Már kezdek félni is, milyen Joker lesz az, amelyet ő kelt életre. Bár Joker a legelvetemültebb kinézetével is sokkal szívesebben látott alak számomra, mint az a szakállas, leharcolt figura, akit itt prezentált.
Bajba vagyok azzal is, hogy mivel nem szórakoztatott a film, keresni kezdtem benne egy mélyebb üzenetet. Mondjon valamit, ha már szenvedek vele! De ezzel sem jutottam semmire. A maffia rossz, a világ korrupt, és ennyi? Hát, köszönöm, de nem akarom ezt.
Nekem csalódás volt, semmit nem tudtam vele kezdeni, bár Phoenix szokás szerint jó színész.
Sosem voltál itt - 5/2 Phoenix nagyon jó színész, itt is nagyot játszik, de annyira nem tetszett a film, hogy fájt.
(A Medici család indul vissza Firenzébe, és minden fiatal kiszórakozta magát, amit a szülők észre is vettek.)
(Elszabadult a fegyverkereskedelmi biznisz, már mindenki lő mindenkire.)
(Marissa próbál hatni a főnökére, hogy vegyen fel új IT szakértőt. Bombázza pl. életrajzokkal.)
A múlt, az olyan tud lenni, mint egy fekete lyuk. Ha közel mész hozzá, beszippanthat, és akkor eltűnsz. (Ami nem öl meg)
(A nővér haldoklik, a húga jobban meg is van rémülve, még nem érti a testvére nagy életszeretetét.)
(Nem minden börtönőr értékeli a humort, amikor a berendelt fegyencet begyűjti.)
Nyomozós, hackeres, igazságot szolgáltatós, gyerekmentős.
Lisbeth Salander felépített magának egy életet, távol Mikaeltől és a múltja árnyaitól. Igazságosztó lett, aki a bántalmazott nők szabadságát hozza el. Van egy komolyabb barátnője. És hacker is még, megbízásokkal. Egy 
informatikus kéri fel, hogy szerezze vissza az Egyesült Államoktól a programját. Azzal bármelyik rakétarendszer feltörhető, és meg kellene semmisíteni. Lisbeth meg is szerzi, de a Pók nevű szervezet rajtaüt. A nőt majdnem megölik, az eszközt magukkal viszik. A Pók végez a program megalkotójával, a fiát fogságba ejtik, aki egyedüliként képes megnyitni a rendszert. Lisbeth a nyomukba ered, Mikael segítségét is kérve. Felméri, hogy az amerikai titkos ügynök, Casales segítsége is kelleni fog, hogy August biztonságba jusson. De arra nincs felkészülve, hogy a Pók mögött egyenesen a múltja rejtőzik.
Tudom, nem ez a lényeg, de bántotta a fülem. Nekem nagyon nem tetszett Lisbeth magyar hangja, vagyis Foy szinkronhangja. Aki teheti, inkább eredetiben nézze, angolul jobb.
De akkor eme kis intermezzo után térjünk a lényegre!
Újabb amerikai film készült a tetovált lányról, csak éppen ugrottunk egy nagyot. A tetovált lány nagy siker volt, díjakra is jelölték, ennek ellenére most minden újul. Új rendező, új színészek, még az alapanyag is új generációs. Hiszen az eredeti trilógiából kihagytak két részt, és egyből azzal a regénnyel folytatták a megfilmesítést, melyet már Lagercrantz jegyez.
Maga a történet is sokkal populárisabb, mint az eredeti trilógia. Ebben egy program körül megy a hajsza, messze nem érint olyan felfoghatatlan és fájdalmas témákat, mint a korábbiak. Nem olyan sötét, szórakoztatóbb és így eladhatóbb. Ennek következtében a film is egy popcorn akciós krimi, amit egyszer megnézel, leköt, de mélyebb nyomokat nem fog hagyni.
A cselekményt sokat egyszerűsítették a regényhez képest. A végeredmény így lett pörgős, Lisbeth központú, de elvesztettünk vele olyan dolgokat, amiket a könyvben szerettem. Pl. August és az apja sokkal erőteljesebben vannak jelen a regényben, az első felében ők a főszereplők, itt végig mellékalakok. A regényben August savant autista, és kifejezetten érdekes, ahogy együtt élnek vele, ahogy majd később Lisbeth próbál közel kerülni hozzá, hogy a fiú segítségével megakadályozza a Pók terveit. Itt semmi ilyesmi nincs. Aki nem olvasta, nem lesz hiányérzete, de nekünk olvasóknak igen.
Látványra korrekt a film, ha nem is szem számára orgia, jól néz ki, amit beletettek. Lesz itt verekedés, lövöldözés, autós és motoros üldözés is. Igaz, nekem sokkal jobban tetszett, amikor az eszüket és a hackelést használva hajtottak végre egy balhét. Az menő lett.
Viszont atmoszférában nyoma sincs a Millenium trilógia sötétségének. Fincher változata annyira sötét színekkel van festve, annyira hangulatos, hogy az ember szinte belebetegszik. Jellegzetes volt, megjegyezhető, több üres szórakoztatásnál. Itt a történet viszi a prímet, és kezdeményezést se éreztem benne arra, hogy sokkoljanak. Pedig lehetett volna.
Színészek terén is úgy érzem, esett a nívó. Claire Foy nagyon jön fel, jól játszik itt is, de nekem ő egyszerűen nem Lisbeth. Túl szolid. Lisbeth most is erős női figura, de messze nem olyan összetett és izgalmas. Gudnasont bírom, de fiatal Mikaelnek. Craig jobban egyezett.
Összességében, aki nem olvasta, annak egy jó kis szórakozás lesz. Korrekt, de többet vártam.
Ami nem öl meg - 5/4 szórakoztat, pörgős, de hangulatban elmarad az előzőektől. A regény finomított változata.
A tévében most követhetitek nyomon a Brilliáns barátnőmet, mely egy olasz, félig-eddig kosztümös, romantikus drámás történet. Eredetileg regény volt, Elena Ferrante tollából. A sorozattal együtt jött ki a regények legújabb része, az Aki megszökik, és aki marad. Nem csak annak, aki a sorozatban nem bírja kivárni a folytatást...
5: The Knick - egy cseppet kilóg a sorból, mert ezt már befejezték 2 évad után, de annyira ütős és egyedi volt, hogy 
még mindig a listámon tanyázik. Sokat adott a sorozathoz, hogy kosztümös is volt. A történések az ezredfordulóval indultak, 1900-ban, amikor egy közkórházban, a Knickben több forradalmi műtéti eljárás is a küszöbön volt. Az első évadban például végig lehet nézni, hogy kísérletezték ki a császármetszést. Itt is van egy erős központi karakter, aki sokaknak Doktor House-t is eszébe juttathatja. Zseniális sebész, de komoly drogfüggő. A sorozatban bátran nekimentek olyan témáknak is, mint az első fekete doktor alkalmazása, az abortuszok, vagy a nők egyenlőségi küzdelme. Hangulatos volt, nagyon erős látvánnyal, és itt bizony a műtétek ábrázolásával sem finomkodtak. Clive Owen nagyot játszott benne, a készítők között ott van Soderbergh, de olyan ismerős arcokat is felfedezhettek, mint az idén Castle Rockba költözött Andre Holland.
4: Chicago Med - a Chicago franchise kis hazánkban valamiért nem talált közönségére. Angolul már 4 közszerv 
működése került sorozatba: tűzoltók, rendőrök, jogászok és orvosok. Nekem a Med, az orvosos részleg ráadásul a kedvencem. Sokat ad neki az is, hogy rendszeresen összekötik a sorozatokat, a szereplők átjárnak vendégszerepelni a másik műsorokba. A Med, mint kórház részlegei közül elsősorban a sürgősségi kapja a hangsúlyt, ezzel is emlékeztetve a Vészhelyzetre. Szeretem benne, hogy mernek olyan eseteket behozni, amelyek erkölcsi kérdéseket is felvetnek. Hagyhatod-e meghalni a beteged, amikor meg is menthetnéd az életét? Mit teszel, ha az a gyanúd, hogy a sérült kiskorút bántalmazzák otthon? Mi a helyes, ha a kollégád régen nem látott apja visszatér, és te tudod, hogy egy pszichopata, aki kihasználná a gyerekét? És még szappannak is működik, mert bizony a dokik is emberek, és szerelembe esnek, drámáznak, nevetnek és sírnak. Idén indult a 4. évada.
3: The good doctor - valószínűleg ez a legismertebb az öt közül, amely Doktor Murphy címmel nálunk is fut. A 
második évadát kezdte idén, és a Doktor House készítői a felelősek érte. Így nem is kell meglepődni, ha a House színészei közül valaki ebben is felbukkan. (Pl, nézzétek meg, ki az onkológus.) A történet szerint dr. Shaun Murphy küzd azért, hogy sebész lehessen belőle. Zseniális képességei vannak, de pont attól, ami miatt senki nem akarta alkalmazni: savant autista. Itt viszont kap egy esélyt, és megkezdi a rezidensi éveit. Alapvetően azon van a hangsúly, hogy Shaun hogyan küzd meg a betegségéből fakadó nehézségekkel, miközben a kórházban komplikált esetek követik egymást, és gyógyítani kell. Jó drámának, jó kórházas sorozatnak, és Freddie Highmore nagyot játszik benne. Csak az a kár, hogy Murphy mellett nincsenek olyan erős és megjegyezhető karakterek, mint House mellett voltak.
2: New Amsterdam - idei újonc, ami miatt tavaly kissé morcos is voltam. Tudni illik, ezért a sorozatért hagyta ott a 
The Blacklist világát Ryan Eggold, aki abban a sorozatban a kedvenc karakteremet játszotta. De minden megbocsátva, mert ezért a sorozatért megérte. Az alaphelyzet szerint a New Amsterdam kórházba új igazgatót vettek fel, őt játssza Eggold. Aki nagyon durván felrúgja az eddigi kórházi rendszert. Ő tényleg minőségi és jó orvoslást akar megteremteni itt, és ehhez nem fél drasztikus módszereket is bevetni. Igazgatóként a kórház minden részlegébe beleszólása van, így a baleseti sebészet mellett hol a pszichiátria, hol az onkológia, máskor a szívsebészet osztálya nyílik ki előttünk. Egyelőre az orvosi eseteken van a hangsúly benne, minimális szappannal. Ami viszont magánéleti szál, az brutális. Max (Eggold karaktere) például mindenki elől titkolja, hogy rákos, és ha nem kezdik el sürgősen kezelni, meghal. Nagyon remélem, hogy berendelik a 2. évadot, és nem azzal búcsúzunk idén, hogy összeesik és Tom után Maxot is elvesztem.
1: The Resident - a The good doctorral együtt kezdett tavaly, és akkor még doktor Murphy érdekelt jobban. De
idén ez is belevágott a második évaddal, és most sokkal jobban élvezem ezt a sorozatot. Amiben megismerhetjük Conrad Hawkins doktort, akinek a beteg az első tűzön-vízen át. Így akár szabályt is szeg, hogy gyógyítson. Van is bőven konfliktusa a vezetőséggel, de a betegeknek ő a kedvence. Nem csak nekik, jegyzem meg. Jók a sorozat orvosi esetei, érdekesek és a Medhez hasonlóan nem egyszer etikai kérdésekkel is szembesülünk. Ami még izgalmasabb. hogy betekintést enged a sötét, korrupciós témákba is. A közegészségügy útvesztői, veszélyei és a korrupció is szerepet kap. Nagyon durva például a sebész, aki remegő keze ellenére is műteni akar, és mindenféle trükközéssel rejti az általa megölt betegeket. (Jellemző a kórházi viszonyokra, hogy mindezért nem kirúgás lesz a jutalma. A 2. évadra ő a kórház igazgatója.) Vagy említhetném az orvosi műszergyárat, aki a nagyobb profitért lazán használ rosszabb minőségű alapanyagokat a termékeiben. Tetszik az is, hogy ez nem egyemberes show. Itt nagyon jó casting állt össze, emlékezetes karakterek sorával. Conrad, Nic, Halálkéz, vagyis dr. Bell, de Devon, Mina, Aj, és még sorolhatnám is nagyon jól sikerültek. Nekem pont elég szappan van benne, a kórházi esetek mellett a magánéleti szálakat is helyén kezelik. Végül, de nem utolsó sorban a színészek is jók és sokuk ismerős is lehet más sorozatokból. Matt Czuchry a Szívek szállodájából érkezett, Emily VanCamp bosszúangyal volt évekig a Revenge-ben, Dayal a szívembe lopta magát Az élet ízeiben, Bruce Greenwood arca ismerős lehet több mozis mellékszerepből (pl. a Kingsman 2-ből), idén jött Jenna Dewan, frissen váltan Channing Tatumtól, soroljam még? Mert vannak mások is... Szóval, nekem most ez a kedvenc orvosos sorozatom.