Romantikus, tengert kutató, terroristákat kiiktató.
James és Danielle is pihenni érkezik egy francia vendégházba egy nagyobb munka előtt. A férfi látszólag mérnök,
aki kutakat ás Afrikában. Igazából fedett ügynök, aki munkái során terroristák nyomában jár, és most különösen veszélyes emberek után kell mennie. Dani tudós, a tengerek mélyét kutatja. A következő projekttel lemerülhet a mélybe Európa egyetlen mélybúvár hajójával, ahol minden hiba végzetes lehet. Szó szerint összefutnak a parton, és beszélgetni kezdenek, hamar egymásba is szeretnek. A nyaralás már kettejükről szól, és megígérik egymásnak, a történetük nem csak ennyi volt. De James a terroristák fogságába esik, a lány emlékébe kapaszkodva igyekszik túlélni. Dani hajója pedig meghibásodik a mélyben. Mindketten a halállal néznek szembe, a szerelmükből erőt merítve.
Ez mégis mi volt? Romantikus film, vagy háborús? Vagy olyan szerelmi dráma akart lenni, mint a Nagy kékség? Fogtam a fejem végig, ahogy igyekeztem megfejteni ezt a filmet. És ez volt annyira zavaró, hogy a remek szereposztás sem tudta feledtetni a kínjaim.
A legrosszabb, hogy nem logikus, vagy inkább nem tökéletesen logikus a film. Sok minden van benne, ami annyira zavarosan van elbeszélve, hogy csak összezavar. Például, nekem az sem volt egyértelmű, hogy James most akkor mérnök, aki kémkedik is, vagy katona, akinek az álcája a mérnöki munka? De azt se értettem, amit az arabok csináltak. Még semmit se csinált, épp csak odaért, és bedobták egy börtönbe meg éheztették? Miért? Az már más jellegű gond, hogy nekem az sem derült ki, miért kell Daninak annyira lemerülni. Matematikus volt, modellekkel dolgozik, mégis, mit akart ő ott vizsgálni? De ez volt a kisebb bajom.
Ha regény lett volna, a szerkezetét jobban díjaztam volna. Egyszerre két idősíkon és három helyszínen haladunk. Látjuk a múltat, a szerelmet Dani és James között. Majd az egyik merül északon, a másik meg sínylődik délen. És nincs értelmes oka, miért kellett a szerelmi részeket betenni flashback elemként, amikor lehetett volna belőlük nyitány. Vagy, így akarták elkerülni, hogy nagy zsánerváltás legyen a filmen belül?
Mert a szerelmi szál a mesebelien romantikus, és nyálas kategóriába esik. A háborús rabság meg valami egészen más. Tűrhetőbb a sok ugrás a zsánerek között, mintha élesen elválna a film előzménye és jelene a történetben? Vagy így akarták szemléltetni, mire gondol James? De akkor Dani szála lóg ki a történetből. Mindegy is, a lényeg, hogy por került a gépezetbe.
A látványvilága is más, mint amit vártam. Igazából egyik irányba se indulnak neki, amiért kár. Kevés helyszín, azok se látványosak. A romantikának a tengerpart még megteszi, de Afrika kimerül a lyukba, amelybe James tengődik. És nincsenek szép tengeri vágóképek se, amikor Dani merül. Egyetlen egy volt! Ennyit a Nagy kékség elméletről.
Az akciók csendesek, ahogy a film is lassan halad. Egy, kis költségvetésű katonai akció akad, a tengeri vészhelyzet meg abban kimerül, hogy minden leáll. Az meg nem látványos.
Amit értékelni tudtam, az a szereposztás. Minél több filmet látok Alicia Vikander szereplésével, annál jobban bírom a színésznő munkáit. James McAvoy meg azon színészek között van, akinek nézem a filmjeit. És akkor még volt Gotham kompatibilis színész is.
Tény, hogy csalódtam. De még a fázisban vagyok, amikor szeretni akarom kritika helyett.
Merülés a szerelembe - 5/3,5 velem a színészek nézették. A történet csak közepes, fura a vége is, de a casting jó.
