Kémkedős, szabaduló terves, hidegháborús.
Dominika számára a tánc volt az élet. A Bolsoj prímájaként különleges volt, amíg egy féltékeny vetélytársa komoly balesetet nem okozott a lánynak. Dominika a tánccal együtt nem csak az identitását, a megélhetését is elvesztette. Lakását, az anyja gyógykezelését is a Bolsoj állta eddig. Nagybátyja, a belbiztonsági fejes Ivan ígér segítséget egy szívességért: csábítson el egy vezetőt és lopjon adatokat! Lopás helyett gyilkosságba keverik a lányt, aki már nem tud kiszállni. Kénytelen a verébképzőbe menni, ahol a szexualitását fegyverként használó
kémnőnek képzik ki. Első megbízása egy amerikai tartótiszt, Nate Nash, akinek a belső kapcsolatát kellene lelepleznie. Ám Dominika gyűlöli a rendszert, kiutat keres, és valóban kezd beleszeretni az amerikaiba.
Nem véletlenül halogattam eddig ezt a filmnézést, noha Jennifer Lawrence filmjeit hamar meg szoktam nézni, még a Serenát is láttam a megjelenésekor. De ettől tartottam, és most azt mondom, jogosan.
Hiába tudom, hogy ne a regény alapján nézzem a feldolgozásokat, de nem bírok elvonatkoztatni. A Dominika sorozatból magyarul eddig kettő jött ki, a zárás ősszel érkezik. És ez a Dominika nagyon nem az a nő volt, akiről a regényekben olvastam. Nem szedek ki minden különbséget, de a legfontosabbakat azért megjegyzem:
- teljesen kihagyták a szinesztéziát, ami a lányt különlegessé tette – Ivan ejt el néha egy megjegyzést, hogy Dominika is különleges, mint ő, de még nekem is nehezen esett le, hogy ennyi maradt a regénybeli szinesztéziából.
- Dominika alakja sokkal hétköznapibb. A regényben tényleg veréb lesz, aki az iskolában és kémként is használja a szexet és a testét. A filmen viszont már eleve Nate a célpont (a regényben sokadik), akivel szerelemből fekszik le, még az iskolában is kikerülte a szexuális képzést. A regényben nagyon nem így van.
- a legfájóbb, hogy a végét is teljesen átírták. Ha nem is nevezném teljes happy endnek, de a regényhez képest hatalmas happy end.
Ha az előismeretemből fakadó ellenérzéseim kikapcsolom, akkor is csak egy korrekt, de nem jó filmnek tudom látni.
Egyrészt, a durva húzások nélkül a cselekmény csak tipikus kémes átverő játék. Arról nem is beszélve, hogy ennél bénább szerelmi szálat ritkán látok. Aki nem olvasta a könyvet, annak lejön egyáltalán, hogyan szeretnek ezek ketten egymásba? Szerintem nem.
Akció nem sok van, amit erősebb karakterdráma indokolt volna, de abba se nagyon mentek bele. Felületesen kapunk ezt-azt, de mélyen egy téma se kerül elő.
A színészek – Lawrence kellene, hogy vigye a hátán, de pont az, amivel finomítottak a lányon, megöli a karaktert és ezt látom a színésznőn is. Dominika tudatosan, szégyen nélkül használta a testét, Lawrence meg érezhetően feszeng. Az meg a személyes kínom, hogy a regénybeli helyes és idealista huszonéves Nate-et nem látom Edgertonban.
Igazából fővárosunk tetszett legjobban, ami egyszerre volt Moszkva és önmaga.
Egyszer majd megkérdezek egy regényt nem olvasót, neki hogy tetszett. Jobban, mint nekem?
Vörös veréb - 5/3,5 sok tekintetben tipikus, a regény durvaságait szűrték, bár Budapestet jól használták.
