Sportos, tehetségkutatós, felelősséget vállalós.
J.B. egykor sikeres sport ügynök volt, egy nagy cég cápája. De elege lett, hogy másoknak dolgozik, és barátjával céget alapított. A nagyok azonban elhorgásszák előlük az ügyfeleket, a csőd szélén állnak. Egy lehetséges befektető van, de ahhoz egy új ázsiai területet kellene tudni felmutatniuk. Miközben J.B. a tévét kapcsolgatja, 
megakad a szeme azon, ahogy az indiaiak krikettet játszanak és dobnak. Támad egy ötlete: Indiában egy tehetségkutató keretében keresnek olyan tehetségeket, akik jól dobnak, és a legjobb kettőt az Államokba hozzák, hogy profi baseball játékosokat faragjanak belőlük. A kezdeti nehézségek után kezd összeállni a tehetségkutatóra a csapat, de az Államokban J.B. nem várt nehézségekkel szembesül. A fiúk mellé kell állnia, és közben átgondolni, milyen életet és kivel akar.
Sok tekintetben tipikus Disney családi film, ami ugyanazt a receptet követi, amit évtizedek óta használnak a zsánerben. De én még mindig szeretem ezt a zsánert, ezen a filmen is jót szórakoztam. Benne vannak azok a részek, amiket rég szeretek az ilyen filmekben.
Egyrészt, a sport részeknek megvolt az izgalma. Volt verseny, volt kiképzés – és sok humoros helyzet közben. Talán az a feszültség nem volt meg benne, amit a csapatjátékokkal tudnak ábrázolni, itt azt a szakaszt már nem mutatták, de az odáig eljutás is szórakoztató volt.
A humora családbarát. Próbálkoznak nyelvi humorral is, de nekem sokkal jobban bejöttek a vicces helyzetek és a karakterekből fakadó komédia. A béna játékosok a válogatókon, a játékos figyelő viselkedése. Igaz, neki olyan beszólásai is voltak, hogy már azért megérte megnézni a filmet. Hangulatos, kellemes az egész film hangulata.
A sport mellett fontos szerepet J.B. karakterén keresztül, hogy milyennek kellene lennie az embereknek, magukkal és másokkal szemben is. Akivé a férfi válik, az lenne az olyan ember, akikből ha több lenne, akkor élhetőbb hely lenne ez a bolygó. A Disney ebben nagyon erős, ahogy hősöket teremt, ahogy az összetartás, család és barátság erejét ki tudják emelni. Úgy, hogy ne legyenek nyálasak. Megküzdenek érte, akadályokat győznek le, és végig szurkolunk is nekik az úton.
Igen, talán baj is lehetne, hogy nincs negatív szereplő. Itt lehet szorítani a karakterekért, akik alapvetően jók és rendesek. A két srác, aki megkapja az esélyt, hogy megváltozzon az életük, hiba nélküliek.
Van benne egy kis szerelmi szál is, de csak olyan finoman alakítva, ahogy a Disney szokta. Igen, ez is olyan, hogy előre lehet látni az egészet. Már Brenda első megjelenésekor pontosan lehet tudni, hogy ő lesz az, aki majd megváltoztatja a főszereplő életét a kapcsolatok és család témakörében. De helyes jeleneteket kaptak, és itt se zavart, hogy lehetett előre tudni a kimenetelét az eseményeknek.
Ki kell emelnem a helyszíneket is, Indiából nagyon szép vágóképek vannak benne. Egyszerre éreztem benne egy kis idealizálást, de utaltak azért más dolgokra is.
A casting is tetszett, Jon Hamm kifejezetten jól elkapta a beképzelt ügynök szerepét, aki szépen megjavult. Illett a sorozatos karakteréhez is, és Lake Bell helyes volt mellette.
A Vasakarat még mindig nagyobb kedvenc, de én szerettem ezt a filmet is.
Az egymillió dolláros kéz - 5/4 klasszikus Disney, annak minden kliséjével – erényével. Kellemes, családi kikapcsolódás.
