5: Trója - Homérosz klasszikusát mindenki megismeri valamennyire, aki eljut a középiskolába. A történetet, melyben egy szép nő megszökött egy helyes herceggel az erőszakos férje elől. Csak éppen a férj nagy király volt, aki hadba hívta minden szövetségesét, hogy az asszonyt visszaszerezze, és egyúttal a herceg rivális, nagy hatalmú városát is megtörje. Hősök sorakoztak fel egy 10 éves ostromra. A film Akhilleuszt teszi a középpontba, akit egyenesen Brad Pitt játszott. Romantikusra vették a filmet, de azért tettek bele rengeteg látványos küzdelmet is. Nekem ugyan az agyamra ment, amit variáltak az eredetihez képest, de látványra, még zenében is korrekt.

4: Ben Hur - már duplán is nézhető, hiszen van egy klasszikus változata a múlt század közepéről, és napjainkban is feldolgozták. Ha engem kérdeztek, a régi a jobb, de mindenki döntse el maga! A történet szerint adott egy gazdag jeruzsálemi herceg, akinek gyerekkori barátja római katona lett. Amikor egy félreértés miatt a zsidó család bajba kerül, barátjuk elárulja őket. Ben Hur rabszolgasorba kerül egy gályára, majd szabadulása után a bosszú élteti. Egy legendás fogathajtó versenyen elégtételt vehet, de Jézus új értelmet ad majd az életének. A fogathajtó verseny klasszikus, és a régiben igazi sztárparádé van, a maiban annyira nem. Mindkettő látványos, a régi tartalmasabb. És igazán pikáns a sztori, a Heston változatba mit rejtettek bele a készítők...

3: Spartacus (sorozat) - erősen korhatáros, de pont ezzel idézte meg a kort, szerintem. A Római Birodalom dekadenciáját, ahol a nemesek vérrel és szexszel ütötték el az időt. Itt azt láthatjuk, ahogy a rómaiak lecsapnak az egyezséget megszegő trákokra, és az egyik katonát bosszúból nem megölik, hanem rabszolgának adják el. A rómaiak balszerencséjére a férfi egy gladiátorképzőbe kerül, ahol Spartacus nevet adják neki, és igazi gyilkológéppé képzi magát, hiszen a felesége visszaszerzésével hitegetik. A rómaiak ármánykodnak, vérrel és szexszel üzletelnek, és Spartacus a sok veszteség után fellázad. Mondhatjuk, ez a sorozat tette fel az ismert csatornák közé a Starz-t, megvette tőlük az HBO is. Látványos volt, a 300 filmes technikáival nagyon véres harcokat mutattak, és férfias guilty pleasure lett belőle.

2: 300 - mert valami újat adott a zsánernek, és nagyon hamar kultikus lett. Képregény volt az alapja, de a történelem különben is erős alapot adott hozzá. Jönnek a perzsa hódítók, és a görög városállamok hamis biztonságérzetbe ringatva maguk nem tesznek semmit. Kivéve Spárta királyát, Leonidászt, aki 300 fős királyi testőrségével sétálni indul. A győzelemre esélyük sincs, csak a hősi halál vár rájuk, de időt adnak a népüknek, hogy megállítsák a perzsákat. ÉS mit tud a film? Olyan harcjeleneteket tettek bele, amelyeket azóta is másolnak nagy lelkesen. Legközelebb majd a Robin Hoodba. Tele van idézhető, menő egysorosokkal. A zenéje is jól eltalált. Nem egy színésznek indította be a karrierjét. Butler azóta sem tudott olyan hiteles akciósztár lenni, mint ebben a filmjében. És bizony Fassbender is itt volt görög hont védeni... Headey is előbb volt Spárta, mint Westeros királynője...

1: Gladiátor - a film, ami elhozta a szandálfilmek reneszánszát. Olyan siker volt, amelyet utána nagyon sokan próbáltak utánozni, de nem ment senkinek. A 300 és a Spartacus ért el még valamit, de a király maradt a Gladiátor. Ami egyszerre volt nagyon látványos akciófilm is, de nagy dráma is. A hadvezér története, aki csak annyit akart, hogy hazamehessen végre a családjához és földet műveljen ölés helyett. Helyette az öreg császár kissé őrült fia az utódlás miatt rabszolgasorba taszítja, a családját kiírtja. De Maximus nem hajlandó meghalni az arénában, eljut Rómáig gladiátorként, ahol tömegek bálványozzák. Ahol a jelképe lesz mindazoknak, akik Commodus uralma ellen tennének valamit. De meg lehet-e dönteni az arénából egy császár uralmát? Ebben tényleg benne volt minden, amit keresni lehet egy filmben. Látványos volt, korrekt történettel, összetett szereplőkkel, nagyszerű színészekkel. Oscar díjesőt hozott, többek között a legjobb filmnek és férfi főszereplőnek. Russell Crowe csúcsformában, de ennek a filmnek köszönhetjük Joaquin Phoenixet is, akinek szerintem ezért simán kijárt volna a legjobb mellékszereplő Oscar díja. Ebben is sok az idézhető egysoros, kultikus jelenet és a csodás zenéjét még nem is említettem.