Karácsonyt mentős, családot összehozós, családi, karácsonyi.
A Télapónak elege van: a gyerekek évről évre többet követelnek, és az ünnep már csak a drága és luxus ajándékok körül forog. Már a rénszarvasokat is le kellett cserélni egy modern légi autóra, mert szegény állatok nem bírták a leterhelést. Most a Mikulásnak elege lett, és mire a manói észbe kapnak, már elkötötte a szánt és elindult nyaralni. Új-Zélandra: többet havat se akar látni az életben! Ám egy családi tűzi játék és egy túlbuzgó őr 
elég ahhoz, hogy a Mikulás szánja az óceánba vesszen, az öreget meg egy család szedje össze, akik részeg öregúrnak nézik. A családra rá is fér egy kis segítség: a szülő válófélben vannak, és a két gyerek csak egy dolgot szeretne karácsonyra: a szüleik kibékülését. Miközben a nyaralásba belefér egy kis csónakozás, horgászás és vetélkedés a szomszéddal, a Mikulás hitre lel.
Mit nézzen az ember karácsonykor? Egyik éven horror maratont tartottam, de azt hiszem, idén maradok a hagyományos karácsonyi néznivalók mellett. És próbálok egy kis alternatívát mutatni Kevin és a betörők kalandjain túl, a bunyózó Terrence és Bud párosán innen. Elsőnek egy egzotikus helyszínű karácsonyt néztem meg.
Azért annak különös hangulata van, amikor strandon köszöntjük az ünnepeket és hógolyózás helyett halászás és fürdés a program. Ebben a filmben pont ez a helyzet, és inkább éreztem belőle egy nyári nyaralás, mint egy karácsony hangulatát. De pont ezért lehet érdekes, hiszen csak a mi féltekénken szól a hidegről és a hóról a történet.
Tipikus, kedves kis családi film ez, amelyben a konfliktust a túlbuzgó határőrök és a vetélkedő szomszéd család jelenti. Így aztán olyan jelenetek sora következik, mint a tengerparti sportverseny, vagy az a hivatalnok, aki még a karácsonyi gyümölcskenyeret is fenyegetésnek látja a sziget ökoszisztémájára. Felnőtt fejjel talán kissé gyerekes, de pont azt a családi hangulatot és cselekményt hordozza, amit ilyenkor elnéz az ember.
Mert persze a gyerekek aranyosak, a szülők összeillenek, és lehet sejteni, hogy szilveszterre nem a válási papírok aláírását fogják tervbe venni, hanem szépen ráébrednek arra, miért szerették egymást és hogyan találhatnak vissza egymáshoz.
A karácsonyi hangulatot a Mikulásnak kellene szállítania, akinek a kiábrándulása az ünnepekből nagyon ismerős lehet a felnőtteknek. Idén ugyan elkerült engem ez a fajta belefásulás, de nagyon meg tudom érteni az öreget, nekem is volt ilyen évem. Megoldás? Egyrészt, az embernek fel kell fedeznie magában annak az örömét, ha ajándékot adhat. Én nagyon erősen próbálok minden rokonnak valamilyen könyvvel kedveskedni, szeretném, ha olvasnának – ok, bevallom, az öcsémnél már feladtam. De ő a kivétel. Annak nagyon tudok örülni, ha elolvassák a drága rokonok, amit kaptak. De már nem húzom fel magam, ha nem. Másrészt, egyszerűen csak el kell engedni a stresszt. Nem izgulni, nem rohanni, csak ünnepelni. Ha nem is a kis Jézust, akkor azt, hogy meg lehet pihenni és ilyen filmekkel emlékezhetünk arra, hogy a szándék és nem az ajándék ára a lényeg.
A film színes, harsány, és karácsonyosan cuki, pont attól, hogy nincs benne hó, hanem tengerpart. Nem emlékezetes film, tényleg ilyenkor van létjogosultsága, de alternatívának kiválóan megfelel, ha unjuk a tévé karácsonyi, ismétlődő műsorát.
Nyaraló Télapó - 5/3 kedves, családi, gyerekekre mért humorral, tipikusan ünnepekkor egyszer nézhető.
