Hatalomért küzdős, viszályos, történelmi, kosztümös.
A Medici család állandó támadás alatt áll. Mióta Pietro a család feje, hiányzik Cosimo erős keze és esze. Ezt érzi Jacopo de’ Pazzi is, aki rég vissza akarja venni a városvezető család szerepét és merénylettől, politikai hátba szúrástól sem retten el. Ám Pietro idősebb fia, akit egészen kis korától a Medici család reménységeként neveltek, nem engedi elbukni magukat. Átveszi az apja helyét, és sorra veri vissza Pazzi támadásait, szilárdítja a családja vagyonát és politikai befolyását. Lorenzo de’ Medici a kor embere, aki éles ésszel, remek retorikai készséggel győzi meg az embereket, és ismeri fel a lehetőségeket. Miközben egy Milánó – Firenze – Velence közti szövetségen dolgozik, egyensúlyozik a pápai érdekekkel, rátalál a családi boldogságra is. Békére törekszik, bár olyan váratlan eseményekkel is szembe kell néznie, mint húga és az egyik Pazzi fiú tiltott szerelme, öccse viszonya, Jacopo cselvetései.
Szívem szerint egészen más mellékcímet adnék az évadnak – csak nem áll módomban. Mert itt Lorenzo még igencsak az életműve elején tart, még nem ő a Nagyszerű, aki Firenzéből az egyik legnagyobb európai hatalmat faragta. Csak az úton indul el.
Az évad témája sokkal inkább a Pazzi és a Medici család viszálya, mely egy merényletben éri el a tetőpontját. Az egész évad dinamikája, a karakterek jelleme az köré szerveződik, hogy éppen mi történik ebben a viszályban, hogyan ármánykodnak vagy közelednek egymás felé. Nem véletlen az sem, hogy a legnagyobb név a stáblistán pont Jacopo de’ Pazzi alakítójáé…
A sorozat remekül keveri a szappanos és a történelmi paneleket. Ugyanolyan fontos a cselekmény szempontjából, hogy Lorenzo hogyan szeret bele a politikai érdekből elvett feleségébe, Claricébe, mint annak a folyamata, hogyan manipulálják a pápát a bíborosai. Látunk itt háborút, szerelmeket, és művészetet is. Magamban jót is mosolyogtam azon, hogy a Da Vinci démonaiban Lorenzo és Leonardo kapcsolatát mélyelemezték, így itt nem is próbálkoztak da Vinci szerepeltetésével – csak egyszer említik – inkább a kor egy másik zsenije, Sandro Botticelli tölti be a művész szerepét a Medici udvarban.
Szimpatikus volt az a mód is, ahogy a történelmet kicsit manipulálták a cselekmény érdekében. Minden elég hiteles, és az alapjai még történelmileg is helytállóak. Csak csúsztatnak. Pl. itt Lorenzo és Clarice első gyermeke Pietro, míg a valóságban volt egy nővére is. Vagy: Bianca, Lorenzo húga valóban egy Pazzi felesége lett, de nem Jacopo gyámfia, hanem egy távoli rokon volt az illető. De mindez olyasmit, amit én is csak azért szúrtam ki, mert eléggé rá vagyok kattanva a Medici család történetére. Korrekt volt a sorozat.
A casting most is követi az első évad módszerét. A főszerepeket nyugati színészek játsszák, akiknek innen-onnan van már ismertségük. Sean Bean lett Jacopo – magunk közt szólva nagyon szét van csúszva a színész, rossz ránézni. Daniel Sherman már sorozatos veterán, itt viszi a főszerepet. Még kicsit inkább eye candy, mint komoly színész – az első évadban Richard Madden erőteljesebb főhős volt – de azért szimpatikus. Mellettük olasz színészek kaptak lehetőséget. És kiemelném Jacopo örökösét, Francescót játszó Matteo Martarit. Nálam simán ő volt az évad legjobbja, tökéletesen hozta a figura kettősségét.
Az már csak hab a tortán, hogy sokat mutatják Firenzét is. Nekem bejött! Nézném tovább is.
Medici – Lorenzo il Magnifico - 5/4,5 jól dramatizált történelmi sorozat, szórakoztatóra pörgetve ármányokkal és szerelemmel.
