Barátos, kalandos, sárkányos, vikinges.
Hablaty törzsfőnök lett, és minden energiáját arra áldozza, hogy az emberek és sárkányok közös életét létrehozza. Annyira sikeresen menti a sárkányokat a vadászoktól, hogy ők bérgyilkost fogadnak. Grimmel imádja a vadászatot, mi több, életének célja az Éjfúriák kiirtása. És az utolsó Fogatlan, Hablaty sárkánya. A tökéletes csalit is megtalálja egy nőstény fúria személyében. Hablaty Grimmel fenyegetésére meneküléssel válaszol, egy rejtett világot keres a vikinggel, ahol sárkányok és emberek békében együtt élhetnek. De most először a legjobb barátja nélkül kell boldogulnia: a fényfúria ugyanis utat talál Fogatlan szívéhez, és Hablaty elengedi a sárkányt, hogy hódítsa meg a választottját. Mindkettejüknek rá kell találnia a saját erejére, hogy népük vezérei lehessenek és egy szebb jövőt építhessenek.
Sokan vártuk, megjött, és nem okozott csalódást. Az egész család szeretheti, és ez valahol nagyon menő. A moziban nem is tudom, mikor láttam ennyire vegyes nézősereget. Hozták a szülők a kisiskolás gyerekeiket, jöttek a középiskolás kamaszok, és az én korosztályomból se én voltam az egyetlen néző. Hiába, aki egyszer a szívébe zárta ezt a franchise-t, az néző maradt egészen az utolsó fejezetig.
És hogy lett vége? Szépen. Kicsit sírósan, kicsit mosolygósan. De inkább boldogan, mint keserédesen. Eltalálták pont azt az arányt, ami szerintem a tökéletes befejezés. Happy end, de nem tökéletesen az. Mert ami túl tökéletes, az nem hiteles. Itt nem is estek ebbe a hibába. De többet persze nem mesélek, nézzétek meg magatok!
A cselekmény egyrészről messze jobb, másrészről kicsit gyengébb, mint amit vártam. Ha a Grimmel elleni harcot nézem, az nem tökéletes. Azon a vonalon nagyon éreztem, hogy úgy alkották meg, hogy a kicsiknek is érthető legyen. Így nekem egyszerűbb volt a kelleténél.
Viszont, ami a zárás és a búcsú, a felnőtté válás kapcsán benne van, az zseniális. Most értünk oda, hogy végérvényesen fel kell nőni, el kell búcsúzni. Hablaty és Fogatlan is karakterfejlődést kap, és mindkettejük története nagyon ki van találva. Nekem ezek a részek sokkal jobban tetszettek is, mint a vadászokkal való harc és tervezés. Mit jelent igazi barátnak lenni, hogyan bízhatunk magunkban, az önelfogadás és az önfeláldozás tökéletes kombinációja van ebben a mesében. Jobbnak érzem tőle magam, hogy láttam és átéltem.
Természetesen megmaradt a mese szeretnivaló humora is. Gondolva a felnőtt és a gyereknézők igényeire is. A kicsik azon nevettek mellettem, ahogy Fafej a hajából font magának szakállat és arra építettek poénokat. Én meg azt élveztem, amikor Fogatlan tánccal próbál csábítani. Egy hang nélkül, csak a mozgás és minőségi. A némafilmek legjobb pillanatait idézték meg, és remek lett. De vannak vicces beszólások, helyzetkomikum is.
Ha már hangok. Megint csodaszép a zene is. Természetesen fel lehet ismerni korábbi motívumokat, de nagyon szép dallamok vannak a mese alatt végig. Egyedül talán a betétdal tetszik kevésbé, de nekem nagyon tetszett a 2. részé Alexander Rybak előadásával.
A grafika meg csodaszép. Fejlesztették a karakterek – nagyon bejöttek a páncélok, vagy a GoT stílusú esküvő, vagy a sárkányok mozgása – és a repülés… az egészen elképesztő.
Méltó zárása a sorozatnak, és nem szégyellem, én sírtam is rajta. Fogom ezt még nézni.
Így neveld a sárkányodat 3. - 5/5 grafikailag nagyon szép, a szereplők nagyon szerethetőek, van üzenete, plusz rajongok.
