Vannak olyan filmek, amelyek alapvetően fekete-fehérek, de aztán feltűnik bennük egy-egy szín. Izgalmas képi világ jön így össze, nézzünk párat és hasonlókat!
5: Óz, a csodák csodája - itt kicsit máshogy játszottak a színekkel. A film eleje és vége fekete-fehérben forgott. Amíg Dorothy otthon van Kansesben, mi sem látunk színeket. De átkerül Óz birodalmába, és vakító színáradat vakít el minden nézőt. A piros cipellő, a sárga köves út, a boszorkány zöld bőre, mind-mind ikonikus lett. Ezt követően pedig még jobban lehetett játszani a színkeveréssel. A történetet pedig ki ne ismerné? A kislányt házzal együtt felkapja a forgószél, kiköt egy mesevilágban. El kell mennie a varázslóhoz, hogy hazatérhessen. Közben megküzd a gonosz boszorkánnyal, és olyan barátokat szerez, mint a madárijesztő és az oroszlán.
4: Fekete Dália - noir, aminek a képi világában szintén nagy szerepe van a színeknek. Itt ugyan nem vált a látvány fekete-fehérre, de nagyon közel áll hozzá. Nagyon tompa az egész, sejtelmes, és talán erősebb is a hatás, mintha teljesen fekete-fehér lett volna. Egy-egy szín azonban igencsak élesen jelenik meg a vásznon. Noir, így a krimi műfajon se lepődik meg senki. A hírhedt Fekete Dália gyilkosság, egy nyomozó szemszögéből, akit kísért ez az ügy, és a magánélete sem szabadulhat a hatásoktól. Ki a gyilkos, miért? Túl lehet ezt élni ép ésszel?
3: Pleasantville - színek játéka. Adott egy testvérpár, akik közül a fiú megszállottan rajong egy sorozatért. Ez lenne Pleasantville. Ahol mindenki udvarias, rendes, tökéletes. Amikor a húgával bekerülnek a világba, valami megváltozik. Igaz érzelmek, szenvedélyek generálódnak, ami elkezdi kiszínezni a várost, az embereket. Látványra meg igazán szép, ahogy a fekete-fehér lassan eltűnik, és egyre több szín jelenik meg. Sajna, eléggé elfeledett film, pedig tartalmában és kivitelezésében is megérdemelné, hogy többen lássák.
2: Schindler listája - az ikonikus példa, amit mindenki ismer ebből a technikából. Spielberg filmet készített Oscar Schindlerről, a gazdag gyárosról, akinek jó náci kapcsolatai is voltak. Önző, hedonista férfi volt, aki mégis képes volt nagyot tenni, amikor a világ felfordult. Arra használta a gyárát, a kapcsolatait, hogy minél több zsidót mentsen meg a haláltáborokból, a gyárában adva nekik munkát és védelmet. Nem véletlenül forgott fekete-fehérben, ilyen komoly filmnek járt a különleges látvány. Amire pedig mindenki emlékszik, aki látta: amikor egyetlen szín megjelenik az egész filmben. Amikor besétál egy kislány a piros kabátjában Auschwitzba a sorstársaival.
1: Sin City - a képregényből készült film 2 részt ért meg a mozikban, újabb és újabb történeteket elmesélve Basin City bűnös mindennapjaiból. Mint film, az elsőt tartom jobbnak. Bár a másodikba is akadnak erős történetek, de az is lehet, hogy csak egy-egy színészt bírok ott jobban. (A szerencsejátékost még mindig sajnálom.) Itt nincs happy end, csak vér és szenvedés. Ahol a jó rendőr megy börtönbe, mert megállított egy sorozatgyilkost - csak éppen a gyilkos gazdag családból származott. Ahol egy fiú mindent kockára tesz, hogy bemutasson az apjának. Ahol egy szörny is bosszút állhat egy számára kedves személyért. Ahol egy femme fatale végzetes játékba bonyolódik. Látvány? Nem véletlenül került erre a helyre. Fekete-fehér, de egy-egy szín felvillan és valósággal a retinánkba ég. A Yellow Bastard bőrszíne. Az egyik utcalány felvillanó kék szeme. Ava Lord vörös rúzsa.