Nyomozós, merényletet megakadályozós, barátos.
Sherlock Holmes igazi sztár a viktoriánus Londonban. Bírósági megjelenései valóságos színházi események, és legvadabb elméleteit is úgy adja elő, hogy a bíró inkább neki hisz, mint akár a tényeket felsorakoztató rendőröknek. Most éppen ki is van akadva Lestrade felügyelő, hiszen végre kézre került Moriarty professzor, de Holmes felmenteti, mert szerinte ő csak egy hasonmás, az igazi rég Amerikába menekült. Erre Holmes 
meglepetés születésnapi buliján a tortából egy hulla kerül elő, és Moriarty fenyegető üzenete: ha Holmes nem állítja meg, a királynő következik a halállistán! Watson doktorral kiegészülve Holmes nyomozni is kezd, ha le is kell küzdenie a hulláktól rátörő hányingert, vagy egy amerikai nő iránt érzett különös vonzalmát. Ki tudja, talán Watson segítségével még a Titanic is megmenekülhet…
Sherlock Holmes örök. Robert Downey Jr, Benedict Cumberbatch megformálásában is emlékezetes lett, és szívesen nézném is tovább a kalandjaikat. De most valami más érkezett. Valami komolytalan és beteg. Egy paródia, ami már szinte kegyeletsértő. Lehet ez vicces, lehet ezt élvezni?
A válasz a néző idegállapotán és Sherlock Holmes képén múlik. Magamból kiindulva, ez már annyira rossz és kiakasztó, hogy az már jó is. Nálam egy szinten van Pajkaréttel. A mi kis falunk is brutálisan buta, de ha elég fáradt vagyok, akkor meglátom a viccet benne. Ez a Sherlock menet pont ilyen. Amint az agyam vért kap, és dolgozni kezd, kiakaszt. Kretén módon nyúlnak mindenhez, ami a Sherlock Holmes nevet jelenti. Fáradtan nem gondolkozom, és a fárasztó viccek is jobban elmennek.
Aki azonban elvakult Sherlock rajongó, az inkább bele se nézzen! Egyszerűen fájdalmas, mit műveltek ezekkel a karakterekkel!
A történet röviden elmebeteg. Sherlock elvileg nyomozó, de nem láttam nyomozni. Itt ő egyszerűen mindent tud. Legfeljebb azért néznek utána ennek-annak, hogy a tudását más is elhihesse igazságként. Itt van minden elem, az álcázás, a gondolkozása, csak végletekig kiforgatva és butává téve. Az álcázás… lever a víz, ahogy most átgondolom, mit csináltak abban a jelenetben. Vagy a hányás a boncolás előtt – undorító.
Látványosan lopnak a Ritchie filmből képi megoldásokat – kiforgatva ezt is, de a zeneválasztás is abba az irányba megy el. Modern zene megy a kosztümös jelenetek alatt. Lesz itt Ghost, csak korongozás helyett boncolással, de még egy musical betét is.
A karakterábrázolás – a végsőkig paródia. Nem is tudom, ki fájt legjobban. De, tudom. Mrs. Hudson, Holmes házvezetőnője. Aki itt úgy néz ki és öltözik, mint egy szajha. Aki mindenféle férfiakkal bukkan elő Watson ágyából, aki aztán panaszkodik a hal és sperma szagra. (Hisz a férfiakat a hölgyemény a kikötőben szedi fel.)
Láthatjátok, milyen szinten van a film humora. Altesti és undorító.
De a szereposztás… nem is értem, ilyen nevek hogy írhattak ilyen filmre alá. Mert Ferrell kretén, ez nem lep meg. De Ralph Fiennes, mint Moriarty? Hugh Laurie, mint Mycroft Holmes? Rebecca Hall egy karakán amerikai orvosként? Ez jó is lehetett volna!
Amikor már 20 órája ébren vagy, hallucinálsz, akkor nagyon jó. Különben meg borzalmas.
Holmes és Watson - 5/2 fáradtan ideális, mert nagyon agyament, átgondolva kiakasztó. És kik szerepeltek benne…
