Kényszerből házasulós, megjátszós, barátos.
Yassine a családja reménysége volt, akinek párizsi építész tanulmányaiért a marokkói család minden értékét pénzzé tette. A fiú szorgalmasan tanult, az évfolyam legjobbja volt, és a szerelem is rátalált Claire személyében. Ám a záróvizsga előtti este buliba megy, elalszik, és minden véget ér. Az ösztöndíját elveszti a vízimával együtt – így a családja és a szerelme szeme elé sem mer kerülni. Illegális munkákból tartja fenn magát, és hazudozik az otthoniaknak. Végre megfelelő állása lehetne, de ehhez papírok kellenek. Új szomszédja, a lökött Fred sokat lóg vele, tényleg összebarátkoznak. Így őt kéri meg, a papírokért házasodjanak meg. Fred belemegy, és lelkesen készül még arra is, hogy a hivatallal elhitesse, hogy meleg. Csakhogy Yassine új munkatársa az elhagyott szerelme, és az anyja is érkezik, hogy megnézze magának a menyét…
Nagyon eszembe juttatta a burkás, nadrágos filmet, és nem csak azért, mert ez is francia komédia. Itt is másnak kell kiadni magát a hősnek, álruhában. Itt is megy a szerelmi kavarás. Plusz, egyik filmért se voltam oda. Ez tetszett jobban, de még messze nem mondanám azt, hogy szerettem a filmet.
Kezdjük azzal, hogy sokkal több mindent ki lehetett volna hozni a cselekményből. Hiszen hőseinknek meg kell játszaniuk, hogy együtt élnek, szerelmesek és homoszexuálisok. Mindezt így, hogy az igazi családjuk, barátaik és munkatársaik ebből semmit se sejtsenek meg. Nyakukon van egy nagyon makacs ellenőr. Miért nem írtak bele több szituációs poént? Tulajdonképpen 2-3 ötletet variáltak végig. Nem voltak merészek sem, a páros legmeredekebb húzása egy közös tánc volt.
Nem szerettem a film szerelmi szálait. Ahogy belegondolok, egyiket sem. Yassine és Claire a nagyon tipikus szerelmes filmes utat járják végig. Arról nem is beszélve, mennyire nem látványosan oldották meg a nő átváltozását. Amikor az újbóli találkozásukkor mondta, hogy 30 kilót fogyott, vissza is kellett tekernem, hogy megnézzem, hogy nézett ki korábban. De megoldották annyival, hogy melegítőt adtak rá, amit esetleg kicsit kitömtek. De közel sem nézett úgy ki, mintha 30 kilóval nehezebb lenne ott. A legnagyobb változás a hajában volt – már szépként frizurája volt, kövérként meg kócos szénaboglya.
Fred szerelmi élete azonban ennél is rosszabb. Eleve neki barátnője van, és csak szívességből játssza el, hogy meleg és házasodik. Ne akarja nekem senki bebeszélni, hogy annyira megtetszik neki a meleg életforma, hogy úgy dönt, ő inkább a férfiakat szereti! Most SPOILER, úgyhogy fehérezek: attól, hogy szereti a ruháikat, a táncot, nem következik, hogy a végén barátja van, és esküvőre készül! A nemi identitás nem változik ilyen könnyen.
A film különben hozza kivitelben a vígjátékoktól elvártakat. Színes, bohókás, több helyszínnel és úgy napjainkhoz igazítva, hogy bármelyik nyugati városban játszódhatna.
A színészek közül Phillippe Lacheau volt ismerős, őt már láttam több komédiában. Nem ez élete szerepe, szerintem kicsit ripacsra is vette Fred karakterét. Charlotte Gabris, Andy Raconte alakításai jobban tetszettek.
Azt érezni, hogy összeszokott filmesek produkciója, az hangulatot ad neki. Egyszer nézős.
Hozzám jössz, haver? - 5/3 egyszer elment, az alapötlete aranyos. De nem igazán vicces, és a vége se tetszett.