Családos, pénzügyi gondos, színlelős, újdonságba belevágós.
Frank és Nancy nagyon szeretik egymást, ahogy a lányukat is. Mindent megtennének érte, így nem akarják azt sem, hogy aggódjon az anyagi helyzetük miatt. Az egyetemi tandíjat összeszedik valahogy, leadják a lányt a kollégiumban, és próbálják kitalálni, hogy legyen tovább. A felesleges, drága cuccaikat kipakolják egy garázsvásárra, miközben a szomszédok elől titkolják, mit is csinálnak. Az üzlet persze nem megy, a hitelezők a pénzük akarják, bánatukban borba fojtják a rosszkedvet. Másnap már egy idegen áll a küszöbön, aki meg akarja 
nézni a kiadó házat. A szomszéd házára ők vigyáznak annak európai útja alatt, és részegen meghirdették. Csak éppen kiderül, szexuális ragadozónak adták ki. Őt átköltöztetik magukhoz, míg ők a rokonoknál próbálnak szerencsét. Találkoznak csövesekkel, rabolják ki őket, de még arra is rájönnek, miből tudnának megélni.
Kellene egy külön kategória az annyira gagyi vígjátékoknak, amelyeket már fáj megnézni. Ez a film simán belekerülhetne. Még csak azt se tudom mondani, hogy legalább az alapötlete vicces volt. Mert már az sem.
De kezdjük az elején, vagyis a címénél. A magyar se valami remek, de az eredeti angolt nem is nagyon értettem. A konfliktus forrása nem az, hogy a szülők részegesek. Nem elitták a megtakarításaikat, hanem a vállalkozásuk csődölt be. Az elején búfelejtésből berúgnak ugyan, de nem az állandó állapotuk az ittasság.
A cselekmény: egyszerűen és tömören: buta. A szereplők sodródnak az eseményekkel, és borzalmas, milyen helyzetekbe keverednek bele. Meg se tudnám mondani, melyiket fájt a legjobban látni. Egy részét meg nem is értettem. Pl. a garázsvásár, amikor egy csomó mindent kipakolnak a házukból. Miért csinálnak úgy, az eladó holmik között, mintha csak piknikeznének? De amikor a házukból menniük kell, akkor is a szomszéd medencéjében húzzák meg magukat, nem a házban. Ennyire szeretnek a természet lány ölén pihenni? Nem olyan népeknek tűnnek különben.
A humor. Olyan, mintha lenne a filmben, de igazából nem nagyon van min nevetni. Ha kicsit jobban belegondolunk az eseményekbe, inkább szomorú ez az egész. Van mögötte egy elég komoly társadalomkritika, amit folyamatosan érezhetünk. Nem is viccesen, vagy ironikusan, nyersen és drámaian. Mindig jól el is rontja a jelenet poénját, mert a gyászos dolgokon ki akar nevetni? Hogy akit barátnak mondunk, igazából csak látszatból volt barát? Hogy az amerikai álom már azt jelenti, hogy elfogadod, ami jön, vagy éhen halsz?
Nem tud ez a film egyszerre mély lenni és komédia. Amikor nincs is drámai él, mert pl. annyi a poén, hogy a Nancyt megemelő férfi a fenekét is tapogatja, akkor sem vicces. Mert nem jó poénok vannak. Bár, inkább azt kellene írnom, nekem nagyon nem jött be, amin és ahogy viccelődni próbálnak.
Sajnáltam is a színészeket, mert ennél mindenki messze többre képes. Salma Hayek minek vállalta ezt be, elképzelni sem tudom. Lehet, hogy volt az a pénz.
Elég meleg van ahhoz, hogy egyszer ezt is végignézzem, és ne szenvedjek – a hőségtől inkább éreztem rosszul magam. De ettől a film nem lett jobb.
Amit nem akarsz tudni a szüleidről - 5/1 a történet szinte semmi, a poénok nem viccesek – sajnáltam a jobbra érdemes színészeit.
